Eger - napilap, 1940/2

1940-11-22 / 184. szám

1940. november 22. E G E R 3 gáti országok demokráciája, vagy a kapitalista liberalizmus. Hogy a sok izmus idején még nem született meg az igazi huDgarizmus, azt an­nak tudom be, hogy még nem akadt sorainkban olyan bátor kezdemé­nyező, aki hátat mert volna fordí­tani a külföldi mintáknak s egye­nesen iparkodott volna a magyar lelket megközelíteni. Ha megemlí­tem azt, hogy nincs is magyar lé­lektan, hogy iskolaszervezetünknek nincs egyetlen sajátosan magyar vo­nása és megnyilatkozása, nem is szólva szelleméletünk egyéb ágai­ról, akkor talán igazat fognak adni nekem, amikor sürgetem az új uta­kon a kibontakozás keresését, mert a kitaposott csapásokon eddig még minden vállalkozásunkat elfujía a szél! Pedig ez a magyar lélek ezer­nyi formában megnyilatkozik előt­tünk: sajátosan magyar jogszabá­lyokban, népművészetben, népdalok­ban, szokásokban, formákban, mon­dásokban és a szellemvilág ezernyi más megnyilatkozásában. Amíg er­ről a sajátosan magyar lélekről nem veszünk tudomást, addig hiába min­den kísérlet a magyar egység meg­teremtésére. Sőt még tovább me­gyek. Meggyőződésem ugyanis, hogy ez a magyar egység meg is van a nép fiában, csak mi középosztály­beliek állunk értetlenül előtte, mert nem tudunk szabadulni a külföldi kaptafától, amelyet minden áron rá akarunk magyarjainkra is oktro­jálni. Már pedig a kínai kaptafa csak a kínaiaknak jó, a magyar lábra magyar kaptafa való. És, hogy ez a magyar egység megvan, annak bizonyítására csak egyre hi­vatkozom: fennmaradhatott volna-e népünk az évszázadokig tartó ide­gen elnyomások ellenére, ha nem lett volna meg az az egység, a- mely őket az idegenektől elkülöní­tette és amely magyarnak marad- hatását biztosította. Ha nem volna meg ez a sajátosan magyar lélek, akkor mivel volna magyarázható, hogy csángóink máig is maradékta­lanul megőrizték magyarságukat. Ugyanakkor azonban láthatjuk, hogy a magyarság közé sodródott nemze­tiségek mily nagy mértékben ma- gyarosodtak el, kivéve természete­sen azokat a helyeket, ahol töme­gesen laktak s ahol a magyarság asszimiláló erejének nem voltak ki­téve. E meggondolás első eredménye­ként az vonható le, hogy elhibázott dolog volna nálunk a tömegnevelést külföldi minták után erőszakolni. Nálunk a tömegnevelés csak az egyuni nevelésen át érhető el. Ne­künk külön-külön kell foglalkoznunk minden magyarral, mert csak ezúton remélhetünk egészséges közszelle­met kimunkálni. De elhibázott meg­látásnak is bizonyulna nálunk tö­megeket teremteni, hisz nálunk — egy 12 milliónyi népnél — töme­gekről nem is lehet szó, amikor százmilliós népek vesznek körül bennünket. Sőt helytállani e valódi tömegekkel szemben csak akkor leszünk képesek, ha e tömegekkel sok-sok egyéniséget tudunk szembe­állítani. És itt adva van nemzet- nevelésünk kiindulási pontja: az egyéniségek kinevelése és ebbe a nemzetnevelő munkába beállani min­den egyesülés szent feladata. Az érdekes, komoly vizsgálódásra valló és értékes vitaanyagot tartal­mazó beszédet nagy tetszés fogadta. A tisztikart a kiskáptalan a kö­vetkezőkben választotta meg: Corporatio: prior: dr. Angyal Lajos, subprior: dr. vitéz Somlay Mihály, delegatus: dr. Zsölley Kál­mán, lelkész: dr. Holik Sámuel. Convent: secretarius: Barta Sán­dor, cerimonarius: Erdélyi Ferenc, aerarius: Antoni Jenő, krónikás: dr. Kapor Elemér, electorok: dr. Száva János és Yágner József. Família: patrona: Okolicsányí Imréné, őrgróf Pallavicini Alfonzné, priorissa: Kintzly Sándorné, adiutor: dr. Négyessy Árpád, vicaria: Intze Trak Gézáné, dr. vitéz Somlay Mi- hályné, háziasszony: Szabó Jilek Ká- rolyné, Erdélyi Ferencné, aeraria: dr. Monostori Elekné, secretarial Huszár Dóra, hamupipőkék: Jáger Kató és Kovács Klári, electerok: dr. Angyal Lajosné és dr. Özekkel Ferencné. Intéző bizottság: Acsay Ferencné, dr. Erlach Istvánné, dr. Joób Gézáné, dr. Lénárt Jánosné, Lojdl Istvánné, Antoni Jenőné, dr. Szelényi Jánosné és dr. Szirányi Ferencné. Fiz egri társadalmi gyűjtés nyugtázása az „Erdélyért“ akcióra (Szamosvölgyi Sára gyűjtése): v. Mtklósy Géza 3, Székely János —•52, Blasz Testvérek 10, N. N. —'10, Mezei Ferenc 2, Stern Mórné 2, Schwarcz Ede 3, Róth Miksa —•50, N. N. 2, N. N. —-20, N. N. 1, N. N. 1, Simon Gyula —‘SO, Raj- ner Béla 1, Rudlof N. 1, Fábián József —-50, Altman József 1, Pók Lászlóné 2, Weisz Gyula —50, Köböl Mihály 1, Mező János —’50, N. N. 1, Borsos Jenő 1, Pollák és Katz 3, Szoó István 2, Haluska N. —•50, Galovies Istvánné —‘50, vitéz Tancsa István 5, N. N. 1, N. N. 1, Szabó örökös 2 pengő. Az Angolkisasszonyok egri inté­zete iskolái növendékeinek készpénz adománya 150 pengő. Az egri állami Dobó István gimnázium tanulóinak készpénz ado­mánya I. osztályt 5'34, II. osztály 2-84, III. osztály 2 04, IV. osztály 4'10, V. osztály 5*60, VI. osztály 10'30, VII. osztály —'82, VIII. osztály 14 50 pengő. (larnóczky Éva gyűjtése): N. N. -•20, N. N. —-20, N. N. —-50, N. N. —’20, özv. Boda Jánosné 1, Babróczki István 1, N. N. —’50, N. N. —'50, N. N. —*16. Dobóczky Jánosné 1, N. N. 1, dr. Lovniczkyné 1, özv. Csonka Jenóné—'4, Fleischer Dezső 1, N. N. —-50, özv. Pfléger Hugóné 1, N. N. 1, N. N. —‘20, Einfeld Mór —•50, Blasz Elvira —'50, Sturm József 1, özv. Gál Béláné 10, Lin- kecs István — 50, Taray Béla —'20, N. N. —‘10, Ferenczi Jenőné 1, Kádas Gézáné 1 pengő. — Bolgár ismertető munka Magyarországról. Bogumil Zsa- renkoff, a nagynevű bolgár közíró „Riportok Magyarországról“ címen gyönyörű ismertető összefoglalást kö­zöl a jelen Magyarországáról. Föld­rajzunkat, kulturális viszonyainkat, politikánkat, érdekességeinket egy­aránt bonckés alá veszi és mintául állítja saját nemzete elé. Az ország kiválóságainak és tudósainak külön fejezetet szentel. Az utóbbiak közt meleg hangon emlékezik meg és képét is közli dr. Barcsay-Amant Zoltánnak, akinek különös érdemei vannak a bolgár-magyar kapcsolatok megszervezése körül s kinek Boris cár érdemei elismeréséül magas alá­írásával ellátott arcképét küldte. Príma tafalma garantáltan léregmentes, rend­kívül keményhúsú és hosszá Ideig elálló, kapható az oooo egri érseki aradalom gazdasági hivatalában minden kedden és pénteken Sárga belleileur, London pepin és Cox orange 1‘05—1*45 pen­gőig, Jonathán 1'IQ—1*50 P-ig ------- ; n agyság__szerint válogatva, Eladás csak 10 kg-oTés kilogrammonkint. oooooooooo azon felüli tételekben FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ HÍREK Társadalmi naptár. November 23 : Az Emericana egri jogász-hivatáscuriájának Katalin- táncestje a Korona termeiben ValO órai kezdettel. November 2d: Eger város 1940. évi — egyéni — ökölvívó bajnok­sága, a városi színházban. (Rész­letesen a hirdető plakátokon.) December 1: Délután 6 órakor a Gárdonyi Társaság felolvasó ülése a ciszterci gimnázium tornater­mében. December 1—8: A szegénygon- dozó bizottság nagy karácsonyi vásárja a Kaszinó dísztermében. December 7: Este 8 órakor a Hevesvármegyei Vitézi Szék dísz­előadása a kormányzó névnapja alkalmából a Városi Színházban. — Éjszakai szolgálatot tartó gyógyszertárak: November 16-án este 7 órától november 23-án estig Beniczky Orom-utca 2. és Irgalmas- rend gyógyszertára. — Várható időjárás a követ­kező 24 órára: Gyenge légáramlás, több helyen köd, éjjel talajmenti fagy. A nappali hőmérséklet is kissé csökken. — Egerben ma reggel 2-8 fok volt a hőmérséklet, a tegnapi legnagyobb hőmérséklet 14, a leg­alacsonyabb 2 0 fok volt, a talaj mellett —0’5 fok. A légnyomás 771-2 mm., emelkedő. — Rz első báloző leányok nagy tömege vesz rész a Ka- talin-esten. Vármegye- és város­szerte nagy a készülődés a jogá­szok híres Katalin-báljára. Ez az alkalom az, ahol bemutatkoznak az első bálozó lányok és fehér ruhák tömege készül, hogy az első bálo­zás jellegzetes színében pompázza­nak a női társadalom új virágszálai. Az idén igen sok lesz az első bálo- zók száma, csupán a nyitó csárdást húsz pár táncolj t közülük s mint hírlik, a fehér ruhák mind magya­ros divat szerint készülnek. A ren- de’zőség, mint jeleztük, ünneplőbe dí­szíti a Korona helyiségeit ez alkalom­ra. A zöld terem virág- és selyemdí­szeket kap, nem is szólva a világí­tás különleges szépségeiről, de füzér­kupolákat vontak a sárga terembe is, hogy a közönség számára minél hangulatosabbá tegyék az estét. A reggelizőben apró és ízléses bár lesz. Kitűnő zene, remek hangulat: fe­lejthetetlen külsőségek és elsősor­ban hatalmas bálozó közönség, ezek a szombati Katalin-est tényezői, amik az utóbbi évek legforróbb és legszebb táncos vigalmát varázsol­ják a Koronába.

Next

/
Thumbnails
Contents