Eger - napilap, 1940/2

1940-10-26 / 170. szám

2 EGER 1940 október 26. 9 Kiét munkál —egy kalap alaii? Nehéz feladati A Tungsram Krypton lámpának mégis sikerül. Nemcsak jobban világít — de ugyanakkor kevesebb áramot is fogyaszt.« Ohmaant RADIO ideje alatt hosszú időkig kellemet­len városkép maradna épen a város legjelentősebb utcájában. Ezért a Széchenyi utca teher­mentesítésére egy vele párhuzamos másik útvonal nyitásáról kell gon­doskodni. Legkézenfekvőbb megoldásnak lát­szik e célból a Jókai utcát és ennek folytatásában a Zalár utcát kiszé­lesíteni és tovább folytatólag az Eger patak partján egy új utat nyitni egész a Tűzoltó térig. A Zalár utca és a folytatólagos új út 20 méterrel, sőt ennél nagyobb szélességgel is kiképezhető, a Jókai utca azonban 10 — 12 méternél jobban nem igen bővíthető. Ezen tehermentesítő útvonal által a városon átvezető forgalom az Eszterházy tér és a Tűzoltó tér kö­zött két irányú lehetne, az egyik irányt a Széchenyi utca belső része, a másik irányt pedig az Eszterházy tér, Káptalan utca, Jókai utca, Zalár utca, Tűzoltótér képezhetné. A 2. alatti törvényhatósági út mindenütt olyan széles utcákon ve­zet keresztül, amelyek szélessége a 18—20 métert meghaladja. A 3. alatti törvényhatósági útra nézve, továbbá a kisebb forgalmú egyéb kivezető utakra vonatkozó­lag, mint az eger—verpeléti (Szvo- rényi út, Szalóki út), az Egervár- állomási (Kaszinó-, Irgalmas-, To­rony-, Yécsey-, Turk Frigyes-utca), továbbá az eger—noszvaji (Diófa­kút utca) és az eger—ostorosi (Mé­szöly- és Nagykőporosi út) utakra Heves vármegye minden vidéké­ről olyan jelentések érkeznek, hogy a szőlőkben, az erdőkben és a mezőgazdaságokban elszaporodtak a lopások. Már a vármegye közigaz­gatási bizottsága is foglalkozott ez­zel a kérdéssel. Borhy György tit­kos tanácsos, felsőházi tag különö­sen az erdőkben folyó nagyarányú nézve pedig az egri m. kir. állam­építészeti hivatal azt kívánja, hogy a gyalogjárdákon kívül a kocsi- és kerékpár útjainak szélessége lega­lább is 10'40 méterre vétessék. Ez a szélesség, a járdákat is számí­tásba véve, legalább 15 méter utca­szélességet kíván. Ilyen méretre az említett útvona­lak nagyobb része kiszélesíthető. Egyes belvárosi utcáknál azonban olyan nehézségekkel járna a na­gyobb mérvű szélesítés, hogy kisebb : 12 méteres, kivételesen pedig 10 méteres utcaszélességgel is meg kell elégednünk. Kisebb útszélesség|meg- állapítása esetén azonban tehermen­tesítő utcavonalról kell gondoskodni. Ezen, a városból kifelé vezető, fontosabb útvonalakon kívül van­nak nagyobb jelentőségű, városré­szeket összekötő útvonalak, amelyek szintén szélesítésre szorulnak. Ilyen kiszélesítendő utcák: a Kisasszony utca, Ráckapu-tér tor­kolata, a Kovács János utca eleje, Koháry utca, a Jankovics utca, Ha­rangöntő utca, Dobó utca északi ága, Újvilág utca, Gólya utca, Pyrker utca és a Hadnagy utca. Ezen ut­cák 10—12 méterre (de minimálisan 8 méterre) kiszélesítenünk. Vannak végül olyan városrészek, amelyek között a szükséges útkap­csolat hiányzik. így a XII. kerü­letben kevés a kelet-nyugati irányú összekötő utca. A XII. kerület és a XIII. kerület között hasonlóké­pen nincs megfelelő összeköttetés. A Türk Frigyes utca és Zoltai utca kapcsolata hiányzik. A meglévő forgalmi utak sok magassági helyesbítést is igényel­nek. Az alig járható meredek út­szakaszok a következők: a Vörös- marty-utca északi végén, a Barta- los- és Lancelotti-utcákhoz felvezető út, a Dónát-út vasúton kívüli része, a Diófakút-utca, a Deméndi-út eleje. A Vörösmarty-utca. és a Bartalos- utca között egy a Kisvölgy-utcát áthidaló viadukt lenne építendő, a többi három meredek út szerpentin­ül beiktatásával lenne korrigálható. A főforgalmi utak és a belvárosi utcák legnagyobb része már köve­zettel vagy aszfalttal ki van építve. Szükséges, hogy fokozatosan a jelen­tősebb utak mindenütt végleges bur­kolattal és kiálló útszegéllyel épít­tessenek ki. fatolvajlásokat említette fel és el­mondotta, hogy a tolvajok már nemcsak baltával, hanem fűrésszel is felszerelve járják az erdőt. A fűrésszel zajtalanul kivágják a leg­értékesebb fákat és titokban szállít­ják el. A mezőgazdaságokban tapasztalt nagy lopásokról Plósz István ország­gyűlési kékviselő elmondotta, hogy egyik-másik vidéken a tolvajok szekérrel mentek ki a mezőre és kocsiszámra lopták a kukoricát. A szőlőkben folyó tolvajlásokról pedig maga Okolicsányi Imre alispán tett említést. Eger, október 26. A Gárdonyi Társaság október 27-én, vasárnap délután 6 órakor tartja idei első felolvasó ülését a ciszterci gimnázium tornatermében. Ezzel megindul a Társaság munkája, amely az elmúlt évekhez hasonlóan sok értékes irodalmi élményt igér. Az első felolvasó estet Palos Ber- nardin. elnök nyitja meg. A műsoron Kriston Endre felszentelt püspök dísz­elnök, a finoman nevelő célzatú el­beszélő „Régi írásokból“ címmel ol­vas fel, Kálnoky László, akit a Társaság legutóbb választott tagjai sorába, ezúttal tart székfoglalót néhány verse felolvasásával, vitéz Eger, október 26. Napokon át háromszínű zászlók lengtek a városnak utcáin. Huszon- kétesztendős hitünk, reményünk be­teljesülését, a magyar igazság győ­zelmét ünnepeltük. De-a mi ünneplésünk nem volt olyan, aminőnek lennie kellett volna. Nem volt általános. Igen sokunk­nak ma sem a szív és lélek ünnepe, hanem — a zsebé. Ha ez a lobo- gós nagy fordulat a rideg önzéssel nem egyezik, a konvenciós ujjon- gást suttogó panasz, lekicsinylés váltja fel. így van ez falun, város­ban mindenütt, ahol a titkos társa­ságok bérencei ma is ilyen népbol- dogitó igéket hirdetnek: Isten, lé­lek, túlvilág, meg a velők járó sok hókusz-pókusz — mind a papok ki­A mezőrendőrök szigorú utasí­tást kaptak a tolvajok megfigyelé­sére. Okolicsányi Imre alispán az elhangzott panaszokra kijelentette, hogy a legszigorúbb eljárást ren­delte el a mezőrendőri bíróságoknál a tolvajok megfékezésére. Jávor Ernő r. tag, a közigazgatási szakirodalom művelője és a vár­megyével kapcsolatos irodalmi kér­dések vizsgálója, aki egyben ala­pító tagja a vármegyei tisztviselők „Gyöngyössy István“ Irodalmi Tár­saságának, a „Vármegye és az iro­dalom“ címmel tart felolvasást. — Gárdonyiról Breznay Imre alelnök emlékezik meg „Gárdonyi és az én csibukom“ címmel derűs megemléke­zést mondva. A gyűlést Urbán Gusz­táv alelnök zárószavai fejezik be. A gyűlést nagy érdeklődés előzi meg s bizonyos, hogy telt ház gyö­nyörködik a nemes színvonalú mű­sorban. találása . . . Micsoda élet ez, mikor egyik ke> resztény magyar úgy megy el a másik mellett, mintha halálos ellen­ségek volnának! A módosabb lenézi a rongyos-foltos szegényt, a földmű­ves az iparost, — és megfordítva. A középosztálynak meg amazok mindegyike irígye, agyarkodója. Az elbolondított irigyek nem akarják tudni, hogy a kisebb javadalmazású tisztviselők, ha három-négy gyer­mekük van, nagyon vékony karaj- kákra szeldelik kenyerüket, hogy a hónap utolsó napjaira is jusson be­lőlük. És az antikrisztusok a legkisebb iparosműhelytől — a magasabb hi­vatalokig mindenütt megtalálhatók, és munkájok nyomán egyaránt rom­Az erdőkben, szőlőkben és a mezőgazdaságokban elszaporodtak a lopások Okolicsányi Imre alispán erélyes intézkedéseket foganatosít a tolvajok ellen Nagy érdeklődés előzi meg a Gárdonyi Társaság vasárnapi felolvasó estjét Társadalmi életünk árnyékai

Next

/
Thumbnails
Contents