Eger - napilap, 1940/2
1940-09-30 / 155. szám
2 EGER 1940. szeptember 30. vásárhely I. sz. postahivatal, Má- ramarossziget I. sz. postahivatal, Nagybánya, Nagykároly, Nagyszalonta, Nagyvárad I. sz. postahivatal, Sepsiszentgyörgy, Szamosujvár, Szatmárnémeti I. sz. postahivatal, Szászrégen, Székelyudvarhely, Szi- lágysomlyó, Zilah. Ünnepélyes keretek között zajlott le a föszékesegykáz Szent Mlhály-bAcsúJa Augusztus 30-án ünnepélyes keretek között tartották meg a főszékesegyház védőszentjének, Szent Mihály fóangyalnak bűcsűját, amelyet nemrégen elevenítettek fel az évszázados szokásoknak megfelelően. A búcsú Eger katolikus társadalmának ünnepe volt és megjelentek azon a hatóságok képviselői, a testületek, társadalmi egyesületek zászlóik alatt, az egri elemi és középiskolák ifjúsága és a hívek serege. A búcsú ünnepségeinek rendje szerint 9 órakor szentséges körmenet volt a főszékesegybáz körül, dr. Petro József prépost, kanonok-plébános vezetésével, majd ünnepélyes szentmisét mutatott be a kanonok- plébános. A nap jelentőségét Mala- tidesz Mihály kihelyezett hitoktató méltatta szentbeszéd keretében. fl sportpálya és a uágóhíö építése a képuiselőtestület előtt Eger város képviselőtestülete szeptember 28-án, szombaton délután 4 órakor tartotta rendes havi közgyűlését dr. Kálnoky István polgár- mester elnökletével. — Az elnöklő polgármester megnyitó szavaival a megbecsülés és hála hangjain emlékezett meg dr. Petro Kálmánnak, Eger országgyűlési képviselőjének gazdasági főtanácsossá történt kinevezéséről, méltatta a város polgársága érdekében évtizedet meghaladó áldozatkész munkáját, egyéniségének jellemző vonásait; majd a város lakosságának szeretetét és ragaszkodását fejezte ki dr. Petro József kanonok-plébános iránt, préposti kinevezése alkalmából. Hangoztatta, hogy a város minden lakója, különbség nélkül, gondoskodó, szelíd atyjának érzi őt s öröme azért ily őszinte és tiszta. A képviselő- testület lelkes éljenzéssel ünnepelte a két kitüntetett Petro-testvért és elhatározta, hogy üdvözlő iratot intéz hozzájuk. Napirendre térve, Frank Tivadar főjegyző bejelentette, hogy a kormányzó köszönetét nyilvánította a város hódoló táviratáért, amit a képviselőtestület Erdély egy részének visszatérése alkalmából intézett hozzá. Elhatározta a képviselőtestület, hogy a belügyminisztérium és pénzügyminisztérium által újabban megajánlott 104 ezer pengős kamatmentes államkölcsön második részletének kiutalása iránt kérelmet intéz a két minisztériumhoz. Halasszák el az iskolaépítési kölcsönök törlesztését A kormány iskolaépítési célokra nagyobb összegű kölcsönöket folyósított a városnak s a kölcsönök első törlesztő részlete 1941-ben volna esedékes. A képviselőtestület most kérelmezi, hogy a törlesztés csak három év múlva kezdődjék meg, mivel a város háztartása 1941-ben még nem lesz elég erős arra, hogy a törlesztés terheit az adófizetők nagyobb megerőltetése nélkül viselni tudja. Az idegenforgalmi intézmények fejlesztése Frank Tivadar főjegyző beszámolt az Idegenforgalmi Propaganda Munkaközösség Egerben tartott üléséről. Hálával emlékezik meg arról, hogy a Munkaközösség komoly támogatást helyezett kilátásba a diák és turistaszálló fejlesztésére, valamint a fürdószalon berendezésére és a várbeli ásatások folytatására. A diák és turistaszálló fejlesztése szükségessé teszi az épületben működő kisegítő iskola kitelepítését és a város gondoskodni fog az iskola megfelelő elhelyezéséről. Valószínű, hogy a dr. Nagy János utcai régi hadkiegészítő épületben talál otthont a kisegítő iskola. A polgármester természetbeni járandóságának ügye Braun Károly ny. polgármester, polgármesterré választásakor lemondott az állással eddig egybekötött természetbeni fűtés- és világításról. A városi képviselőtestület ennek megfelelően módosította a szervezkedési szabályrendelet vonatkozó szakaszát és megszüntette a természetbeni járandóságokat. A vármegye jóváhagyta a város határozatát, azonban már akkor felhívta a képviselőtestület figyelmét, hogy polgármesterváltozás esetén vegye újból fontolóra a természetbeni járandóságok kérdését. A közgyűlés az állandó választmány javaslatára visszaállította a polgármester természetben járandóságát, oly módon, hogy évenként 480 pengő különmunkaátalányt szavazott meg számára. Ezt köteles a polgármester a közpénztárba befizetni és ennek fejében kapja a fűtést és világítást. Megaszavzta ezenkívül a polgármester személyi hajdútartását is. Végre elintéződnek a sporttelep területi kérdései Ugyancsak Frank Tivadar főjegyző ismertette a sporttelep kérdésének újabb alakulását. A telep területének kiegészítésére szükséges volt a Lukács féle telekből 149 négyszögöl megszerzése s a tulajdonos most már hajlandó volt olyan egyezségre, amely az eddigi 2800 pengő helyett csak 380 pengőbe kerül a városnak. Forduljon kérelemmel a város az érsekfópásztorhoz, hogy a területkiegészítéshez szükséges vételt illetve cserét tegye a maga részéről is lehetővé, intézzen kérelmet egyben a képviselőtestület Okolicsányi Imre alispánhoz (a képviselőtestület tagjai éljenezve fordulnak a jelenlévő alispán felé) hogy az állategészségügyi ebadó alapból nyújtson a városnak 15 ezer pengő kamatmentes kölcsönt a sportpályán lévő érseki cselédházak áthelyezésére. Vitéz Subik Károly örömét fejezte ki, hogy a sporttelep ügye végre dűlőre jut a szükséges területek biztosításával. Kérje még a város a vármegye alispánjától, hogy a kölcsön törlesztését csak három év múlva kezdhesse meg. A közgyűlés így határozott. «Fel fogjuk vetni a felelősség kérdését a szeszfőzdénél» A Központi Szeszfőzde három évi zárószámadását terjesztette elő ezután az elöljáróság Kohn Emil üzletvezető végelszámolásával együtt. A tulajdonképpeni zárószámadással csak a volt üzletvezető anyagi igényeinek megállapítása utáu foglalkozik a képviselőtestület, ez most felsőbb hatósági elbírálás alatt áll. Határozza el a város, hogy az üzemet tovább folytatja, hogy a berendezés tönkre ne menjen. Üzemvezetőnek Rapi Jánost jelentették be. Az üzemhez a szükséges forgótőkét a városi háztartás adja. Kérelmezze meg a város a rum és likőrgyártási jogot is. Radii Károly hosszasan ismertette a szeszfőzde ügyét. A képviselőtestület által kiküldött szeszfőzdéi bizottság először szerződést kötött Kohn Emillel, ezt a szerződést a pénzügyigazgatóság nem hagyta jóvá, mert burkolt társasági viszonyt látott benne. A második szerződés Kohn Emilt 15 ezer pengő óvadék befizetésére kötelezte. Ha a képviselőtestület tudta volna, hogy ezt az óvadékot Kohn Emil'már előzőleg másfél év alatt beépítette a szeszfőzdébe, nem fogadta volna el ezt a második szerződést. Megdöbbentő, hogy erről a befektetésről, a 15 ezer pengő beépítéséről a bizottság nem vett fel jegyzőkönyveket és önálló jogkörrel járt el, holott semmiféle bizottságnak nincs önálló jogköre, erre csak a közgyűlés illetékes. Az üzemvezető három év alatt nem adott be mérleget s fizetését és jutalékát nem vette fel. Miből élt akkor ? Nem találok szavakat arra az eljárásra, hogy a város saját alkalmazottjának pénzét vette igénybe a szeszfőzdénél — mondotta végűi a felszólaló — s már most kijelentem, hogy ha a dolog perre kerül és a várost a szeszfőzde ügyéből károsodás éri, a szeszfőzde bizottság elnökét, a város nyugalmazott polgármesterét anyagilag felelősségre fogjuk vonni. Újabb erőfeszítések a Borszövetkezet megvásárlására A városnak a Borszövetkezet Deák Ferenc-utcai ingatlana megvételére október 31-ig opciója van. A képviselőtestület már több ízben fordult anyagi támogatásért a telek megvételére, a földmivelésügyi miniszter azonban legutóbb is mindössze harmincezer pengő államsegélyt helyezett kilátásba. A város ezt a hatalmas épület- és telektömeget az exportpiac jövőjének megalapozására kívánja biztosítani, éppen ezért a képviselőtestület most újabb kérelmet terjeszt a földmívelésügyi miniszterhez, hogy ezt a 30 ezer pengőt a következő öt év mindegyikében folyósítsa s így összesen 150 ezer pengővel járuljon az exportpiac létesítéséhez. A kérelemben Eger közönsége nyomatékosan rámutat arra, hogy az egri gazdasági élet jövője szempontjából mennyire életszükséglet az exportpiac biztosítása. Huszonötévi adómentességet kér a város a Deák Ferenc-utca déli részére Az egri székesfőkáptalan hajlandóságát fejezte ki, hogy a Deák Ferenc-utca végén, a Hering gyár helyén bérházat épít, ha a város megszerzi erre a területre a rendkívüli ideiglenes házadómentességet. A képviselőtestület elhatározta, hogy a Deák Ferenc-utca déli részére 25 éves rendkívüli házadómentességet kér az új építések számára, különös tekintettel arra is, hogy ennek a területnek rendezése a város feladatai közé tartozik. Bizottságot küldtek ki a vágóhíd ügyében A vágóhídon uralkodó állapotok közismertek. A földművelésügyi miniszter a hozzá érkezett panaszok következtében utasította is a várost, hogy ezt a fontos közegészségügyi kérdést mielőbb oldja meg. A képviselőtestület most a legkülönbözőbb szakértőkből és érdekképviseletekből
