Eger - napilap, 1940/2

1940-09-21 / 150. szám

BGBl? 1940 szeptember 21. 2 nak. Ezeket a sebeket nagy közös összefogással gyógyíthatjuk be. Az áldozatkészség bővizű aranyfolya­mának kell átzubogni a Király­hágón, hogy enyhítse a nélkülözést és letörölje a könnyeket hazatért testvéreink szeméről. Örömmel látjuk, hogy az egész ország társadalma megmozdult ele­get tenni a legelső magyar asszony riadójának. Eger társadalma is ki­veszi részét az áldozatkészségből. Az „Eger“ által megindított gyűj­tés során ma újabb adományok ér­keztek. Ezeket az alábbiakban is­mertetjük : Zimay Szilárd és Neje 10 — Farkas Ágoston 10 — Özv. Margittal Béláné 5 — Győrffy László 10-— Iftene Gyula 10-— Az előző gyűjtés eredménye 353 — Összesen: 398 — A további adományokat is kész­séggel nyugtázzuk és továbbítjuk. jönnek a költséguetási közgyűlések Ä vármegye szeptember 30-án tartja közgyűlését, a városi költségvetési gyűlés ideje még bizony­talan — A vármegyénél és a városnál is emelkedik a pótadó Szeptember a köziiletek gazdál­kodásának legfontosabb hónapja, ekkor készülnek és kerülnek tár­gyalás alá a költségvetési előirány­zatok, amelyek egy évig megszab­ják a közületek életének ütemét, szabályozzák pénzügyi helyzetét és. ami a polgárság számára a legfon­tosabb: megszabják a pótadót. A vármegyei költségvetés már elkészült és a törvényhatóság kis- gyűlése már le is tárgyalta. A költ­ségvetés kereteit tágítani kellett, mert a belügyminiszter a zöld­keresztes mozgalom költségeit a községi költségvetésekből a várme­gyei költségvetésbe kívánja átemel­ni. így a pótadó természetesen emel­kedni fog. A vármegye szeptember 30-án tárgyalja a költségvetést. Ugyancsak elkészült a város 1941. évi költségelőirányzata és a kép­viselőtestület által kiküldött bizott­ság már meg is vitatta. A költség- vetés jelenleg nyomás alatt áll. Hír szerint a városi háztartás egyen­súlyát sem tudták megoldani a pót­adó emelése nélkül, s az eddigi 56 százalékos pótadó jelentékenyen emelkedik az új költségvetésben. Mindkét költségvetést még rész­letesen ismertetjük. A városi költségvetés tárgya­lásának idejét még nem tűzte ki dr. Kálnoky István polgármester, mert az előirányzat még nem ke­rült ki a nyomdából s a képviselő- testület tagjai számára bizonyos időt kell adni a tanulmányozásra, így valószínűleg október elején rendkívüli közgyűlésen tárgyalják a ^öltségvetést. Az Egerben tartott országos Idegen- forgalmi értekezlet Jelentés támogatást biztosított az egri idegenforgalmi Intézmények fejlesztésére Fejlesztik a diákszállót, folytatják a várásatásokat és berendezik a kurszalont Az Eger munkatársa hetekkel ezelőtt hosszabb beszélgetést foly- tstott dr. Szviezsényi Zoltán ny. min. tanácsossal, Budapest gyógyhelyi bizottságának elnökével, aki hosz- szabb nyilatkozatban méltatta Eger szépségeit, szerepét a jövő magyar idegenforgalmában és az egri idegen- forgalmi intézmények fejlesztést kí­vánó részleteire is kitért. Szviezsé­nyi Zoltán dr. ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy az országos idegen- forgalmi szervek hathatósan fogják támogatni Egert jövő feladatainak megvalósításában. Alig telt el néhány hét é3 az ígéret megvalósult, még pedig olyan eredménnyel, amelynek komoly hasz­nát hálálhatják az egriek Budapest első idegenforgalmi szakemberének. Kezdeményezésére legutóbb orszá­gos idegenforgalmi értekezletet tar­tottak Egerben. — Az értekezleten megjelentek dr. Szviezsényi Zoltánon kívül dr. Gaál László min. titkár, az országos magyar idegenforgalmi hivatal viezetője, dr. Knuth, a Mittel­europäisches Reisebüro vezérigaz­gatója, dr. Stromszky Dénes az Ibusz igazgatója és a budapesti sajtó kép­viselői, továbbá Eger város kép­viselői. Az értekezlet országos érdekű ügyek mellett behatóan foglalkozott Eger helyzetével s végső eredmény­ként a város számára komoly támoga­tást helyeztek kilátásba az idegen- forgalmi berendezések fejlesztésére, így mód nyílik a várbeli ásatások legközelebbi folytatására és a diák­szálló kibővítésére. Ugyancsak megvalósul a fürdő- szalon megoldása is. Olyan helyi­ségről kellett a fürdőző közönség számára gondoskodni, ahol' egyéb fogyasztás nélkül díjmentesen át­nézheti a lapokat s társalgásra ösz- szegyűlhetik. Kálnoky István dr. polgármester a mai közélelmezési hivatal helyén gondolja a fürdő­szalon berendezését, ugyanakkor az idegenforgalmi hivatalt is áthelye­zik a régi Nemzeti Szállóba. A város idegenforgalmi lehetősé­gei rendkívül sokat nyernek ezzel a támogatással. 139 házat építenek újjá, 45 épületet javítanak ki a vármegyében az árvíz-segélyből Az űj házak már magasabb szinten épülnek Az árvédelmi kormánybiztos újabb 50 ezer pengő segélyt utalt ki a károsultaknak Eger, szeptember 21. Az árvízvédelem országos kor­mánybiztosa az országos gyűjtés eredményéből először 100 ezer pen­gőt bocsátott a károsultak rendel­kezésére, hogy házaikat újjáépíthes­sék, vagy kijavíthassák. Ez az ösz- szeg nem bizonyult elegendőnek, mert igen sok ház omlott még ösz- sze a tulajdonképeni árvíz után a nedvességtől. Ezért Okoliesányi Imre alispán a segély felemelésére előterjesztést tett vitéz Bonczos Mik­lóshoz. Legutóbb örömmel jelentette a törvényhatóságnak az alispán, hogy az árvízvédelem országos kormány- biztosa, az árvízkárosultak házainak újjáépítésére 50 ezer pengő újabb segélyt bocsátott rendelkezésére. Összesen tehát 150.000 P segélyt kapott a vármegye erre a célra. A házak újjáépítése és tatarozása min­denütt folyamatban van. Eddig 25 község károsultjai kaptak segélyt. Újjáépül 139 ház, kijavítanak 45 épületet. A házak építési költségeihez kész­pénzben és anyagban 103.358 pengő segélyt utalványozott ki eddig az alispán. Az újonnan épülő házak mindenütt kő, vagy tégla alappal, a régi szintnél 40-80 cm-rel ma­gasabban épülnek s egészségügyi szempontból is megfelelőbbek lesz­nek a régieknél. Sajnos, hihetetlen nehézségekkel kell megküzdeni azokon a helyeken, ahol a régebben kiosztott házhelyek nedves s állandóan vízjárta telke­ken épültek. Szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik megfelelő te­lek megszerzése. Ezek a nehézsé­gek különösen Erdőtelken jelentő­sek, ahol ismét olyan területeket akartak felajánlani, amelyek ház­építésre teljesen alkalmatlanok. Min­den intézkedés megtörtént, hogy ezeket a nehézségeket a hatóságok leküzdhessék. Reményiem — fejezte be jelentését az alispán — hogy a jövő hő folyamán ebben a tekin­tetben is kedvezőbb bejelentést te­hetek. Négyszázezer pengős építkezést kezd a MÁV a ludasi vasútállomáson Szeptember 25. a versenytárgyalás határideje Még a tavasz folyamán megírta az „Eger“, hogy a ludasi vasútál­lomásnál a MÁV közel 400.000 pen­gős összeget irányzott elő állomás- bSvítési és építési munkálatokra. A miskolci üzletvezetőség ebben az ügyben most versenytárgyalást hir­detett, amelynek határideje szep­tember 25. Ez a versenytárgyalás egyelőre a Ludas állomáson építen­dő háromkapus áruraktár és nyílt rakodó építési munkáira szól. A hevesmegyei építőipar körében elismeréssel említik a MÁV igazga­tóságának elhatározását, amellyel a mai rendkívüli viszonyok között is folytatja a nagyösszegű közmunkát és ezzel is kereseti lehetőséget igyekszik nyújtani a megyei építő­iparnak. Állítólag 1868. nyarán italt mag Oroszországban Petőfi Sándor Unokája három kötetnyi verses kéziratot őriz még ma is Oroszországi hadifoglyok hozták elsóízben 1917-ben a hirt Csitából, hogy Petőfi Sándor ott halt meg és a bargusini temetőben nyugszik. A világháború és a forradalmak után, egy Csitában volt fogoly, osztrák katonatiszt hazatérése után vagy öt év előtt a bécsi Wochen- ausgabe-ban megírta, hogy ő Bar- gusinban látta Petőfi sírját, amelyet vagy hetven év őta az egész kör­nyék úgy ismert „Alexander Pet- rovits, vengerszki major“ sírját. A megindult Petőfi-vitában most a jugoszláviai lapokban is érdekes nyilatkozatokat olvashatunk, amik a fentebb Írottakat alátámasztják. Ugyanis Paridovics Iván horgosi ta­nító, Protics Lázár belgrádi vegyész- mérnök és Kovacsevits István zentai reálgiranáziumi tanár, akik mint volt osztrák-magyar hadifoglyok Csitá­ban voltak, nyilatkoztak, hogy ők akkoriban személyesen beszéltek Viktorovits Peirov orosz cári lovas­sági alezredessel, aki szerintük Petőfi Sándornak vérbeli unokája volt. A nagy dalköltő ugyanis Szibé­riában hír szerint házasságot kötött, elvette egy csitai kereskedőnek a leányát és ebből a házasságából származott egy fiú és egy leány: Viktor és Mavra. A fiú 1918-ban már nem élt, utódai sem maradtak,

Next

/
Thumbnails
Contents