Eger - napilap, 1940/2

1940-09-21 / 150. szám

1940. szeptember 21. E G E R 3 a leány egy ottani kereskedőnek lett a felesége és amennyiben a bol­sevista forradalomnak nem esett ál­dozatául, mint nagyon öreg asszony ma is élhet még. Ennek a Mavrának egyetlen fia Viktorovits Petrov alezredes (ak­kortájt 38 éves lehetett), aki vér­szerinti egyetlen unokája Petőfi Sándornak. A bolseviki forradalom kitörésekor Ckarbinba menekült. A további sorsa ismeretlen, ő elmon­dotta Proücsnak és társainak, hogy nagyapját, a nagy magyar költőt sohasem látta, de anyjától igen so­kat tud felőle. Maradt is utána három kötet kézirat, fehér papírra írva, kötetekbe fűzve. Előtte idegen, de magyarul írva, csupa költemény. A címlapon sze­lepei a Petőfi név. A család féltve őrizte meg akkor a kéziratokat. Lehet, hogy még ma is megvannak. Petőfi utolsó kívánsága az volt, hogy ezeket a kéziratokat sohase hozzák nyilvánosságra. Most a hivatalos irodalmi körök kötelessége, hogy bizonyosságot te­remtsenek a nagy rejtély ügyében. Tízezrek hallgatják és di­csérik a muitévi ORION kisszupert, de az új típus még ennél is tökéletesebb ORION 144 Kapható minden ORION rádió-kereskedőnél Egy pengőn alul már nincs egri bor 1*40—1*60 a legolcsóbb korcsmái borár Illés Béla rádlószaküzletében. Telefon: 230. Díjtalan bemutatás, LUSZTIG-náL Új utcanevek Egerben Adatok a Katona István és a Petőfi-tér elnevezéshez Eger, szeptember 21. A mai nemzedék életében aligha volt ennyire gyenge termés az egri szőlőhegyeken, mint az idén. Bol­dognak érezheti magát, aki most 20—30 százalékos termést vár. Or­szágosan is körülbelül ez a helyzet. Meg is nőtt a bor becsülete. Külö­nösen az egri boré. Malligand fo­konként előbb 85, majd később 9'5 fillérre emelkedett a kereskedői hi­vatalos ára literenként. Ma Eger­ben már nem is kapni egyszerű asz­tali bort sem egy pengőn alul. Teg­nap is több vidéki vendéglős és korcsmáros járta a pincéket, de csak az vitt Laza bort, aki meg­adta az egypengős, sőt az egy pen­gőn felüli árat a gazdának. Egyik egri termelő 50 hektoliter borát úgy adta el 1 pengőjével literen­Eger, szeptember 21. Az egri törvényszéken dr. Szabó Ignác tanácselnök büntető tanácsa most tartott főtárgyalást Szűcs Sán­dor volt városi piaci helypénzszedő ügyében, akit a polgármester tavasz- szal elbocsájtott állásából. A kir. ügyészség hivatali sikkasz­tás bűntette cimen emelt vádat Szűcs ellen, mert — a vád szerint — a piaci helypénzek egy részét nem szolgáltatta be a városi köz­pénztárba, hanem saját céljaira for­dította. Szűcs Sándor ártatlanságát han­goztatta és kijelentette, hogy semmi­féle bűncselekményt nem köve­tett el. A törvényszék számos tanút hall­gatott ki. Igen fontos a vád szem­pontjából a bolgár-kertész tanúk vallomása. Dobri Ecser Varganow egri lakos bolgár-kertész kihallga­tása után egyik koronatanúként ként, hogy a mennyiség tekinteté­ben saját hordói számítottak, és a seprő, alja stb. mind bornak számí­tott. A borkereskedőknél 1—P16 P átlag a legolcsóbb bor. A vendéglők és korcsmák részére igen nehéz helyzetet teremtett a bor drágasága. Budapesten és vidé­ken is sok korcsma bezárt, mert nem tudott bort szerezni a kiméré­séhez. Egerben a vendéglőkben még 1'60, a korcsmákban 1-40 a legol­csóbb bor. A rendelet szerint T80—2 pengőért is mérhetnék már ezeket a borokat az egri italmérők, mert a beszerzési ár magassága ezt lehe­tővé tenné. Az italmérők ellenben nem akarják ilyen hirtelen felemel­ni a bor fogyasztási árát és a meg­engedett legmagasabb árnál jóval olcsóbban mérik a bort. Christo Gyorgyew Parew bolgár­kertészt akarták kihallgatni, ő azon­ban már elköltözött Egerből és Bul­gáriában lakik, Draganowo faluban. A törvényszék elrendelte Parew tanú diplomáciai úton való kihall­gatását, s ennek megtörténtéig a fófárgyalást elnapolta. ICMÁNDI KESERŰVÍZ minősége egyedüli * Értesítés. Tisztelettel értesí tem a n. é. közönséget, hogy ki- ráldi és egercsehi szén nálam be­szerezhető és kérem a n. é. közön­ség szíves pártfogását. Teljes tisz telettel Csőke József tűzifa- és szén­kereskedő. Raktár: Eger, Pálya­udvar, „Futura“ mellett — Lakás, iroda: Kerecsendi-út 22. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapban hirdet. II. Értesültem arról, hogy a lebon­tott gőzmalom helyén lévő piacszerü teret „Gözmalom-térnelc“ szándé­koznának elnevezni. Ez az elneve­zés semmit nem jelent. Azt csak nem tartjuk történelmi fontosságú­nak, hogy Egerben volt egy nagy gőzmalom a mnlt század hatvanas éveinek végétől, mely a világhá­ború után megbukott s lebontották, anyagát elárverezték és evvel vége. Javasolnám, hogy ezt a teret ne­vezzék el Katona István-térnek. Katona István egyik megteremtője volt nálunk az oknyomozó történet- írásnak, amennyiben Fehér György- gyel együtt ő vetette meg alapját az okirat-gyűjtésnek s evvel lehe­tővé tette, hogy nagyértékű törté­nelmi munkák jelenhessenek meg. Okirat-gyüj temény ében Magyaror­szág kritikai történelmét adja. Cí­me: „História critica regnum Hun­gáriáé . . .“ Az első hat kötet az Árpádok korát tárgyalja, 12 kötet a vegyes házból származott kirá­lyok alatti történelmünket s végül 22 kötet a Habsburg-korszakra esik. Csodálatos munka ez, mely nem­csak pasztán az okiratokat adja, hanem behatóan megvitatja a kap­csolatos kérdéseket is s épen ezért mindaddig nélkülözhetetlen forrása lesz a magyar történetírásnak, míg magyar történelmet írnak valaha is. Ez a mű még külföldön is nagy feltűnést keltett. Fessler, Engel, Szalay és Horváth Mihály törté­nelmi munkáinak nyersanyaga mind benne van ebben a 40 kötetes mű­ben. Katona István 1732-ben született és az egri jezsuita gimnáziumban diákoskodott. Ez idő alatt Udvardy Pál szabómesternél volt szálláson és ellátáson. 0 maga mondja História Critica c. munkájának 27. kötetében az 524. lapoD, mikor Egervárának 1596-dik évi elestéről szól: „.. .Eger­nek ez az elesése a szenvedések nagy és hosszú láncolatát vonta maga után; mert e város azután 1687-ig török járom alatt nyögött s e barbár ellenség uralmát nem­csak e város szomszéd vidéke, ha­nem Felsó-Magyarország nagy ré­sze is sajnosán érezte. Én — írja tovább — még mint gyermek, sok török maradványt láttam Egerben, mivel szállásom is török házban s az iskola is, melyben jártam, török kápolnában, vagy mecsetben volt. (Maltas adbuc Agriae turcicas re- liquias videre puero mihi licuit, quum et hospitium in domo turcica, et scbolas in fano Tnrcico habuissem.) Szállásom volt Udvardy Pálnál, ki 103 éves volt, mikor 1744-ben meghalt s aki sokszor sírva beszélte el (cum rnulto gemitu recensuit) előttem, hogy mennyi rosszat kel­lett tapasztalnia és szenvednie a törököktől, kik Egernek 90 évig urai voltak“. Udvardy Szabó Pálnak háza — ezt kétségtelen bizonyossággal si­került megállapítanom — már az 1693. évi adóösszeírásban is a mai Maczky Valér-utcában volt, a gőz­malom déli területén. Körülbelül a most is meglévő ház szomszédságá­ban, ahol valami autó- és kerékpár­javító műhely van. Később fia, Udvardy Antal, örökölte a házat, mely ma természetesen puszta te­lek és piacnak szánt tér egy része. Diplomáciai úton hallgat ki az egri törvényszék a piaci helypénzek bűnperében egy bolgárkertész tanút

Next

/
Thumbnails
Contents