Eger - napilap, 1940/2

1940-09-20 / 149. szám

Eger, LI. évfolyam, 149. széni,

ÄRA 8 FILLÉR

♦ Péntek ♦ Trianon 21, 1940. szeptember 20,

ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, neggedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér.

VÁBME6YEI POLITIKAI NAPILAP

SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓ HÍV ATAL: Szent János-Nyomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558.

Teljes titoktartás mellett folynak Mussolini, Ribbentrop és Giano tanácskozásai

Erdélyi kérdések

Erdély egy részének visszatértén érzett örömünket az az igaz magyar szívből jövő lelkes ünneplés koronázta meg, amellyel Kolozsvár népe Magyarország kormányzóját, a dicsőséges magyar honvédség legfőbb Hadurát fogadta. Aki a rádió közvetítését hallgatta, meggyőződhetett arról, hogy micsoda mélységes vágy élt az erdélyi magyarságban az anyaország iránt s azok a magyarok, akik most visszatérhettek hazájukhoz, micsoda könnyes örömmel olvadtak be a magyar népközösségbe.

De a kolozsvári bevonulás nemcsak ünneplés volt, hanem programadás is. A kormányzót üdvözlő gróf Teleki Pál miniszterelnök, de maga a kormányzó is kitért azokra a kérdésekre, amelyeket az erdélyi részszel visszacsatolt körülbelül egymillió főnyi románság problémája vet fel a magyar államvezetés számára. A miniszterelnök, amikor kijelentette, hogy az egész magyarság öleli keblére a visszatért magyarokat, egyben azt is hangsúlyozta, hogy azokat a népeket is magához öleli, amelyek a magyarsággal együtt éltek ezen a földön. Meg fogják tanulni ezek a népek, hogy a magyar haza a legigazibb, a legjobb édesanya, amely a vétkeket, ha csak lehet, megbocsátja, és jó, de szigorú szülő módjára fog viselkedni a nem magyar anyanyelvű magyar állampolgárokkal szemben.

A kormányzó beszéde kiegészítette a miniszterelnök kijelentéseit. A boldog elfogultság szavai után, amellyel a legelső magyar ember a visszatért Erdély magyarságát üdvözölte, alkalmat talált arra, hogy szóljon arról az igazságtalan békeszerződésről, amely ezt a húsz esztendőnél tovább tartó keserves állapotot felidézte. Azzal a hazug ürüggyel szakították el ősi hazánk területének nagy részét és lakosságát, hogy a magyarság igazságtalanul bánt a nemzetiségekkel s nem adta meg nekik azokat a jogokat, amelyek a magyarul beszélő magyar állampolgároknak jutottak. A kormányzó szembeszállt ezzel a hazugsággal és rámutatott arra, hogy az idegen anyanyelvüeket őseink nemcsak befogadták ebbe az országba, de megadtak nekik minden szabadságot, amelyet a magyar anyanyelvűek élveztek. Elnyomatásról ebben a hazában senki sem panaszkodhatott, mert elnyomatás nem volt. Beszéde további során őszinte köszönetét fejezte ki két nagy barátunknak, Németországnak és Olaszországnak, akik lehetővé tették, hogy az ősi szentistváni haza ez az újabb területe is vér nélkül térhessen visz- sza, azután beszólt arról a kérdésről, amelyet Teleki Pál gróf miniszterelnök is érintett s amely tulajdonképpen útmutatás a jövőre vonatkozólag. Ez a kérdés az erdélyi résszel visszatért nem magyar nyelvű magyar állampolgárok boldogulásának a kérdése. A kormányzó is a megbékélés szellemét és a jó bánásmód ígéretét hangoztatta velük szemben, de csak abban az esetben, ha ezt a bánásmódot kapják meg a határokon túl élő magyar testvéreink is. „Amit Ígérünk, megtartjuk, mert a mi fajunk úri felfogása nem engedi, hogy valaha is letérjünü az igazság egyenes útjáról“ mondotta Magyarország kormányzója s ez a kijelentés a magyar fajt mélységesen jellemző igazságával erősebb biztosíték, mint minden írásbeli szerződés, mert Magyarország első fél-fiának az ajkáról hangzott el.

Da a mi jószándékaink megvalósulásának feltételei is vannak. A magyar közönség is értesült már arról, hogy odaát maradt magyar testvéreinket üldözik és sorsuk ezekben a napokban kálváriajáráshoz hasonlítható. A mi jószándékaink nem valósulhatnak meg, csak akkor, ha ez a kálváriajárás véget ér, mert enélkül a magyar—román viszony jobbrafordulása lehetetlen volna. — Ezt kell kívánnunk nemcsak fajtestvéreink, de Magyarországon élő románság érdekében is.

Magyarország példát adott Kárpátalján arra a bölcs bánásmódra, amellyel a szelídséggel és megértéssel párosult magyar igazságosság megoldani igyekszik Kárpátalja lakosságának jogos nyelvi és kulturális igényeit. Ha a jelenlegi Románia vezetőiben van józanság, ha nem fordítják el értelmüket szántszándékkal a bölcs és józan belátás elől, akkor remélhetjük, hogy a kormányzó és a magyar miniszter- elnök szava valósággá válhatik és a megnagyobbodott magyar haza minden polgára belekapcsolódhatik azoknak a nagy feladatoknak az elvégzésébe, amelyet a kormányzó a közeljövő legfőbb programjául jelölt meg.

Rómából jelenti a MTI: Az olasz birodalom fővárosában a legteljesebb titoktartás mellett folynak Mussolini, Ribbentrop és Ciauo tanácskozásai. A tegnap megtartott kétórás tanácskozásról sem váltak ismeretessé közelebbi részletek. Az olasz lapok mindenesetre hangsúlyozzák, hogy a tengely hatalmakat a háború közepette már a béHeves vármegye alispánja 17.495/a. 1940. sz. alatt véghatározatot adott ki a megyei városok polgármestereihez és a járási főszolgabírákhoz és ebben a zsidó árusokat eltiltja a búcsúkról, továbbá a heti és napi piacokról. A véghatározat rendelkezése így hangzik:

Az idegenek árusítási jogáról alkotott 47/a. számú vármegyei szabályrendelet 5. szakasza alapján hozzám tett előterjesztés folytán elrendelem, hogy a vármegye két megyei városában és valamennyi községében zsidó árusok búcsúkon, heti és napi piacokon a jövőben

ke kérdései is foglalkoztatják. A Popolo di Roma szerint miközben Olaszország és Németország minden vonalon folytatják a harcot az angol birodalom megsemmisítésére, élénk diplomáciai tevékenységet folytatnak, hogy felépítsék a háború utáni igazságos európai politikai rendszert.

egyáltalában nem kaphatnak hely- foglalási, illetve árusítási engedélyt. Az eddig kiadott engedélyek hatályukat vesztik.

A rendelkezés indokolása a következőket mondja:

A 47/a. számú vármegyei szabály- rendelet kötelességévé tette az elsőfokú iparhatóságoknak, hogy az idegeneknek a vásárokon való megjelenését ellenőrizzék és ha a helybeli ipar valamely ágának fejlődése, vagy a fogyasztó közönség jogos igénye változtatást tenne szükségessé, erről hozzám jelentést tegyenek.

A németek folytatták a sziget bombázását Éjfélig angol gépek nem jártak Németország fölött

A Német Távirati Iroda jelenti: A német légihaderő ma éjszaka folytatta megtorló támadásait az angol szigetország ellen. Egyes csoportok Anglia keleti és nyugati kikötőit támadták meg sikeresen, máháborús ipari üzemeket vették bombázás alá.

Éjfélig egyetlen angol gép sem jelent meg Németország, vagy a németek által megszállt területek fölött.

Eger, szeptember 20.

Eger város polgármestere az utóbbi napokban közel negyvenezer pengő összegű közmunkákra írt ki versenytárgyalást. Ezek között szerepel a kertmunkás-képző iskola építése 22 ezer pengővel, városi sertésszállás építése 3 ezer pengővel, a reáliskola (ma „Dobó

Heues uármegye alispánja kitiltotta a zsidó árusokat a búcsúkról, a heti és napi piacokról