Eger - napilap, 1940/1

1940-01-22 / 12. szám

2 E G E R i**40 január 22. Egy XV. századból való kéziratos kódex fényképmásolatát Svájcba kérte az egri érseki líceum könyvtárától a baseli egyetem rektora Horváth János 300 fényképen küldi meg a kódexet a svájci professzornak bennlakó növendékei énekkarának bájosan zengő számai egészítenék ki a műsort. A kart M. Lehotzky Mária mb. gimnáziumi igazgató ve­zényelte lelkesen. A csütörtöki előadás műsora. A legközelebbi előadás január 23 án délután 6 órakor lesz a Fe­hérteremben az alábbi műsorral: Kodály Zoltán: Boldogasszony köszöntője ; Kerényi György: Nap­testvér éneke. Előadja a Szent Mi Eger, január 22. Az Egri Zeneegyesület szombaton hangversenyt rendezett a Kaszinó­ban Dullien Klára hegedűművész és Rieger Tibor zongoraművész, zene­szerző közreműködésével. Dullien Klára töretlen művészi növekvésében határozottan jelentős állomás volt egri szereplése. Leg­nagyobb és sok kitűnő tulajdon ságára világot vető teljesítménye Beethoven Kreutzer szonátája volt, amelyben a kompozicionális egység formai áttekintése, a részletek meg­ragadó rajza mellett kifejezésre ju­tottak a kiváló hegedűs belső kap­csolatai, közelsége a művel. Az in­dulatosan hullámzó, de teljes kitö­résre egyetlen ponton sem jutó, a csú­csok előtt visszahajlő, vagy könnyed zenei figurációk kézlegyintésével el­fedett mondanivalók, általában az egész szonáta mély és szemérmes romanticizmusa készséges és gaz­dag közlésre találtak játékában. Rieger Tibor dr. egyenlő értékű társnak mutatkozott a szonáta elő­adásában, a tartalmi hingsúly vál­tozatai, a dallam vezet és haDgszer- cseréi felfogásban és megoldásban felemelően zárt egésszé alakították ezt a számot. A csúcsokat mégis Kodály Adagioja jelentette a lélek és az érzés vonalán, Tartini Vari­ációi pedig a szellem ragyogásában és a hangszerkezelés művészetében Dullien Kláránál. Kodálynak ez az egyébként stílusban többször szét­különböző műve érzelmi gazdag, ságáuak teljességében hangzott fel, már nem is a hegedű telt zengésé­ből, hanem a hangszeren túli közös­ségből, ahol a művész, a mű és az eszköz egyetlen gyújtóponttá tudnak válni. Ahogyan pedig a Tartini- pehely végigtáncolt a tökéletes meg­oldás szinte érzékelhetetlenül finom borotvaélén csillogó hangsorainak egyensúlyával, a legelsők vonalába emelte az előadót. Rieger Tibor dr. előadói értékei­ben a jól alkalmazkodó kiséret mellett önálló számokban is volt alkalma gyönyörködni a közönség­nek. Műsorát ő is úgy válogatta össze, hogy tiszta képet nyújthatott művészi elmélyedésének őszintesé­h ily leány kar. S. J. Diadalétiek. Sz-tvalókőrus. Előadják az Angol- kisasszonyok tanítónőképzőintézeié- nek növendékei. Vezényli M. Tóth Vilma angolkisasszony. C-ődftt mon­dott-e a kereszténység? Előadó: dr. vitéz Polánkay László az OTI ügyvezetője, a) Bardos Lajos : Ah, hol vagy magyarok ; b) Mily ig n jó. Előadja a S zent Mihály leány kar. Az énekszámokat vezényli Szedő Dénes ferencreudi atya. géről éppúgy, mint bravúrig fokoz­ható ki fejező kép ességéről és hang­szerbiztosságáról. Dohnányi Inter- inezzoját kell az első viszonylatban megemlíteni, mint amelynek komoly, szinte fájdalmas méltósága átértet- ten és átéretten jelent meg a leg­nemesebb zenei páthosz köntösében, míg az előadó saját szerzésű moz­galmas és sehol egy pillanatra el nem ejlett kompozíciója és Wagner Tűzvarázsa szeszélyesen lobogó üte­meinek összefogása a fegyelmet, biztosságot és az árnyalatok sok­rétűségét szemléltette. A közönség őszintén méltányolta és rendkívül melegen ünnepelte a két művészt. Maga a rendező Egri Zeneegye­sület Mozart G moll szimfóniájával aratta a legnagyobb és legm-gerde- meltebb sikert. Ebben a műben si­került teljesen összefognia az együt­test Huszthy Zoltán karnagynak és a zenekar munkájában sok lendü­let, mozarti könnyedség bizonyí­totta, hogy a Zeneegyesület erői változatos feladatok megoldására képesek. Ugyancsak sikerültoek volt mondható Sibelius C-dur Ro­máncának második és harmadik harmada és Juon Terz-intermezzo- jának finom megszólaltatása a vonós zenekar sima hangzásával. Ezek öregbítették egyben a Huszthy Zol­tán művészi elképzeléseiről és ki­váló karuagyi képességeiről alko­tott közvéleményt. A zenekarban a Dobó István 14. honvédgyalogezred zenekarának tagjai működtek közre. A hangverseny műsorában, a zsú­folt farsang sokféle eseménye elle­nére is telt ház közönsége gyönyör­ködött és sajnálhatják, akik más programot választottak, hogy meg­fosztották magákat attól a művészi élvezettől, amelyet a műsor sok részlete nyújtott. (—r) * Leendő any&k, akiknek kü­lönös gonddal kell arra ügyeluiök, hogy bélműködésük rendben legyen, ezen célt úgy érhetik el, ha időkö­zönként reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes (Ferenc Jó­zsef« keserűvizet isznak. Kérdezze meg orvosát! Eger, január 22. Nem minden egri ember ismeri a Líceum ősi könyvtárának kéziret- kiucseit és sokan talán nem is sej­tik, hogy a magyar és az európai keresztény kultúrának mekkora ér­tékű emlékeit őrzi a hatalmas ba­rokk-palota csodalatosán gazdag könyvtára. A könyvtár közepén üvegszek­rényben látunk a legrégibb és leg­becsesebb kód-x kből, könyvekből kiválogatott gyűjteményt. Egyik ilyen kódex alján mai magyar írás­sal ez áll: Misztérium jáfékok hangjegyekkel (kézirat) XV. század. (Ludes, sic dicta mysteria) Ennek a rendkívül becses könyv­nek ügyében nemrégiben az egri érsekséghez fordult kérésével Ernst Schuler, a baseli egyetem profes­szora és rektora és azt kérte, hogy az ősi kódexnek oldalait engedjék lefényképezni Horváth János egri fényképész állal,s így fénykép utján juthasson a becses kézirat a svájci egyetem tudósaihoz, akik ttnulmá- nyozni óhajtják. Az érsekség készséggel teljesítet­te a svájci tudósok kérését és Hor­Beszélgetés a kitűnő Magyarország kormányzójának 20 éves országlását a magyar képző­művészet a Műcsarnokban rendezett nagyszabású tárlattal ünnepelte meg. A tárlat, amely a legnevesebb ma­gyar képzőművészek alkotásait hoz­ta a műbarátok elé, december kö­zepétől, január közepéig maradt nyitva. A nagyszabású kiállításon Mei- HngerDizs6 egri születésű miskolci festőművész „Az új kenyér“ című műve elnyerte a Rath György dijat és a magyar képzőművészek Zala- érmét. Az egyik miskolci lap munka­társa beszélgetést folytatott a díj­nyertes festővel, aki a következőket mondta a kitüntetett képről: — Nem akarom elhinni, hogy valóban én nyertem el a Ráth György díjat. — Évekkel ezelőtt még be sem juthattam a legnagyobb tárlatokra, ma pedig a magyar képzőművészet díjai közül az egyik legértékesebbel tűntettek ki. — Úgy tiz évvel ezelőtt a Tisza mellett festegettem és Dorogmán láttam, bogy a szegényebb mun­kások a mezőgazdasági munkák ide­jén egymást nemcsak szerszámok kölcsönzésével, hanem munkával is váth Janos megkezdte a könyv ol­dalainak fényképezését. A fehér bőrkötésű régi könyv sarkán arany betűkkel a következő nyomtatott szöveget olvassuk: I. Trat D-or. — II. Sum. Reya. — Nativ. Chr. Cod M. S. Saec. XV. A kódex sárgult lapjain fakult tintával írt kéziratos szöveg közép­kori nemet nyelven egyházzenei ta­nulmányt tartalmaz. Misztérium- játékok hangjegyekkel. Gyönyörű iniciálék díszítik a négy-öt évszázados hangjegyek sorait. Ahol már meg­szakadt, vagy megromlott a könyv papírlapja gondos és műértő kezek javítgatták ki és így teljes épségé­ben, teljes szövegével fényképez­hető az öreg kód-x. Az egri éise.ki líceum könyvtá­rában nem ez az első eset, hogy fénykép utján kérnek hasonló mű­vet külföldi tudományos körök. Né­hány évvel ezelőtt — mint az Eger akkor is közölte — Glasgowból ér­kezett hasonló kérés egyik profesz- szor részéről. A kért művet akkor is Horvath János fényképezte. Mórt mintegy 300 fénykép által küldi Horváth Svájcba az egri kódexet. díjnyertes képe egri festőművésszel kisegítik. Az új kenyér megszüle­tésekor ezt a munkát bőséges la­komával térítik vissza. Ilyenkor tartják meg az aratólakomát, ami­kor sor kerül az új kenyér felkíná­lására. — A téma kiválasztása vissza­emlékezéseket ébreszt a híres Utol­só vacsora című műalkotásra. Mi­után eredeti elgondolásom és ter­vem szerint magyar szemléletben az örök magyar kenyér himnuszát igyekeztem megörökíteni s gondol­tam Krisztusnak az utolsó vacsorán elhangzott kijelentésére, az arató vendégség házigazdájaként Krisztust tüntettem fel. — Tehát a festmény már tíz éves? — Igen, de csak elgondolásban. A témához tiz éven keresztül ké­szítettem a tanulmányokat és váz­latokat, míg végre az elmúlt évben hat hónapig tartó munkával felfest­hettem megérett témámat. Firenze helyett a budapesti Műcsarnok — Most pedig elmondom a fest­mény legérdekesebb történetét, — foly atia Meiliuger D-zső. — Talán nem tárlatra készült a mű ? Telt ház közönsége ünnepelte Dullien Klárát és Rieger Tibort az Egri Zeneegyesület hangversenyén Hogyan készült „Hz új kenyér“, meilinger Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents