Eger - napilap, 1940/1

1940-01-22 / 12. szám

1940. jauuár 22. EGER 3 — Tárlatra, de nem magyaror­szági kiállításra. A képet egy firen­zei nemzetközi kiállításra festettem és csak három véletlen esemény folytán jutott el a Műcsarnokba. Ugyanis az asztalos tíz centiméter­rel rövidebbre szabta a ládát, a- melybe becsomagoltuk volna. A fi­renzei kiállítás csak olajfestménye­ket fogadott volna el, ón temperá­val oldottam meg a feladatomat. Végül pedig a háborús hangulatra való tekintettel nem rendezték meg a firenzei tárlatot. Ekkor már nem volt más választásom, mint hogy a Műcsarnokba küldöm el a festmé­nyemet. — Milyen fogadtatást kapott a Műcsarnokban „Az új kenyér?“ — A négy méter hosszú és két méter magas festményt a MűcsÍr­nok első termének főfalán helyez­ték el. Már ebből látható volt, hogy sikere is lesz. A tárlat anyagának bírálatánál is jelentős feltűnést keltett alkotásom s barátaim már ekkor értesítettek a a várható sikerről. — A kiállítást rendező Csánky Dénes, — aki a szépművészeti mú­zeum igazgatója és a Műcsarnok tárlatainak rendezője, — látta meg elsőnek a kép igazi jelentőségét, így biztosította is annak a legmeg­felelőbb helyet. — Festményem a műtörténészek, szakírók és hírlapi kritikusok köré­ben is sikert aratott és a legjobb bírálatokat kaptam. Főként annak őrüíEérn igazán, hogy bírálóim is átérezték azt a gondolatot, amit én akartam megvalósítani. Kik nyerték el eddig a Báth György díjat? Meilinger Dezső festőművész mű­alkotása néhány nap alatt két ér­tékes díjat kapott. Először a ma­gyar képzőművészek egyesülte ál­tal alapított Zala-érmet nyerte el. Ez az elismert művészed dij csupán néhány éves és olyan művész kapja, akinek munkája muzeális értékű, de még sohasem kapott kitüntetést. Sokkal értékesebb ennél a Rath György díj, amely úgyszólván a magyar festészettel egyidős. Ezt a díjat csupán a két állami arany­érem és a társulati díj előzi meg a magyar képzőművészeti díjak soka­ságában. Érdekessége a díjnak az is, hogy nem adják ki minden év­ben. Ezt a dijat a kiemelkedőbb magyar képzőművészek közül az alábbiak nyerték el eddig: Agbázy Gyula 1881-ben, Ligeti Antal 1886, Telepy Károly 1890, Spányi Béla 1882, Nadler Róbert 1887, Deák Ébner Lajos 1883 Ferenczy Ká­roly, aki a Magyarországon ural­kodó nagybányai irányzat atyames­tere volt, 1900-ban nyerte el a dijat. A többi magyar nagyságok közül Zala György 1907-ben, Karlovszky Bertalan 1908 ban. Réthy István 191‘2-beu, Rudnay Gyula, a képző­művészed főiskola jelenlegi rektora 1916-ban, Pásztor János, a Rákóczi szobor megalkotója, akinek Mis­kolcon rokonsága és kedves baráti köre él, 1913-ban, az utóbbi évek- beu pedig Komáromi Katz Endre és Gách István szobrászművész kapták az előkelő díjat. Ezek az ismert nagy nevek jelzik valójában a díj előkelő hagyományait és magas er­kölcsi értékét. A falvak kongresszusa és a közigazgatás egy­szerűsítése. A Községek Országos Kongresz- sznsát március 7-én és 8-án tartják Budapesten, az Újvárosháza helyi­ségében. A magyar falvak képvi­selői harmadizben jönnek össze ez­úttal a világháború óta, megállapí­tani a községi élet fejlesztésire irá­nyuló szakjavaslatokat. A kougresz- szus szakszerű jellegének megfele­lően a legkiválóbb előadók által kidolgozott javaslatokat öt szakbi­zottságban tárgyalja meg. Különös érdeklődést kelt a községek köré­ben a közigazgatás bejelentett egy­szerű-késével kapcsolatban a köz­ségi igazgatás módosításának a kér­dése, továbbá a községi ö kormány­zat fokozatos visszaállítása pénz­ügyi viszonylatban is. A tanyai központok közigazgatási fejleszté­sére ugyancsak időszerű és keresz­tülvihető javaslatok készülnek. Mindezeket a kérdéseket Barcsay Ákos, Pesivármegye főispánja és Weis István miniszteri osztályfőnök elnöklete alatt a kongresszus első szakbizottsága tárgyalja. A gazda­sági, kulturális, szociálpolitikai és egészségügyi szakbizottságok prog­ramjának előkészítése folyamatban van. A „Falu“ Magyar Gazda és Földmíves Szövetség (Báthory u. 24.) — mint a községek elismert országos érdekképviselete — a jö­vő héten küldi szét a kötelékébe tartozó közel háromezer községnek a kiküldöttek bejelentésére szóló meghívókat. A jótékonyság jegyében és vidám hangulatban zajlott le az Egri Polgári Asztaltársaság farsangi vacsorája. Eger, január 22. Szombaton este a Keresztény Ipa­roskor dísztermében tartották meg az Egri Polgári Asztaltársaság ha­gyományos farsangi vacsoráját. Igen nagy számban jelentek meg a va­csorán Eger iparostársadalmának legjobbjai. Seres László elnök mon­dotta az első pohárköszöntőt és lel­kes szavakkal üdvözölte az asztal­társaságot és előkelő vendégeit. Ezután érkezett meg dr. Kálnolcy István polgármester, akit viharos taps és éljenzés után Ivánszky La­jos, az asztaltársaság díszelnöke üdvözölt, mint az iparostársadalom melegszívű barátját. Dr. Csank Ist­ván, az asztaltársaság ügyésze dí- cséróen emlékezett az Asztaltársa­ságról, amely nem a fölöslegből ad, hanem letör a kevésből, amije van és így segíti a szegénysorsű iparos tanulókat. A szónok felhívására Pa csirszka Erzsiké és Erdélyi Gizella végigmentek az asztaloknál és né- háuy perc alatt 58 pengőt gyűjtöt­tek a vacsora közönségétől a sze- géuy iparos gyermekek felruházá­sára. Dr. Kálnoky István polgármester rövid felszólalásában megköszönte a Az Egri Főkáptalani Uradalom egri hizlaldájában príma ZÜÍRSERTÉSEK beszerezhetők Előjegyzés: a Főkápta­lani Uradalom Számve­vőségénél Eger, Káptalan udvar, » többszörös üdvözlést és megemlé­kezve a mai nehéz időkről, hangoz­tatta, hogy türelemre, szeretetre és megértésre van szükség a magyar társadalomban. Kiemelte a polgári-ág történelmi érdemeit, amely ipart, kereskedelmet, kultúrát és ezek által várost teremtett. A polgármestert hosszasan ünne­pelték a megható be-zéd után. Lanther János humoros felszóla­lásával kacagtatta meg több ízben is a vacsora közönségét. Rudi ci­gány zenekara ezután csárdásba kez­dett és megkezdődött a tánc, mely reggelig tartott vidám hangulatban. Táviratok a világ minden részéből A Popolo di Roma szerint Anglia már 1939. januárjában elhatározta a Németország elleni háborút. — Az amerikai Vöröskereszt-bizottságnak a német fókormáDyzóság szabad mozgást biztosított a német igaz­gatás alatt álló lengyel területen. — Rastikis litván katonai főpa­rancsnok lemondott állásáról. — A Völkischer Beobachter szerint Cam- pinchi francia tengerészeti minisz­ter már 1930. áprilisában a west- faliai béke mintájára teljesen fel akarta darabolni Németországot. — Egyik amerikai lap arra figyelmez­teti Angliát, hogy Németország meg­semmisítése nem lehet józan hábo­rús cél. — ^Vasárnap megnyílt a Moszkva—Berliu közötti repülőgép- járat. — Halifax lord angol kül­ügyminiszter tegnapi nagy beszédé­ben megjegyezte, hogy Németország törekvései nem állottak volna meg Lengyelországnál, hanem azután nyugat ellen fordult volna a német hadsereg és megtámadta volna az angol birodalmat. — Párisi jelen­tés küszöbön álló olasz—román tár­gyalásról ad hírt, amely széles ala­pokon folytatása lenne a velencei találkozónak. — Fáskamra-tűz a Széchenyi- utcában. Szombaton este 9 óta 30 perckor Egerben a Széchenyi utca 24' szám alatt Mathéser József há­zának udvarán kigyulladt a fas- kamra. Hívták a tűzoltóságot, amely rövid idő alatt lokalizálta és el­oltotta a tüzet. A kár nem nagy. Hóekék és kirendelt közerők végzik a hóakadályok elhárítását a hevesmegyei közutakon Hol vannak még nagyobb hófúvások és útakadályok? Eger, január 22. Az egri Államépítészeti Hivatal­hoz érkezett jelentés szerint a me­gyében még több helyen hófúvások és hótorlaszok akadályozzák a köz­lekedést. Tegnap délelőtt nem lehe­tőit autón eljutni Kerecsend község­be Egerből. Hófúvások zárják el a Tiszafüredre vezető utakat. Porosz­lón, a Tárnáméra—Visznek közötti útszakaszon, Egerszólát előtt, Eger bakta és Bátor községek határában, a Felsőtárkány—Lillafüred műúton, számos helyen kisebb-nagyobb hó­fúvások vannak. Igen nagy hótor­laszok és hófúvások borítják az Egerszólát—Verpelét közötti útsza­kaszt. A fontosabb útvonalakon hóekék­kel takarítják a havat és igyekez­nek megkönnyiteni a közlekedést. A pénteki és szombati napok mun­káját ezeken a vonalakon tönkre­tette a szombati és vasárnapi űjabb hóesés. Az érdekelt községek köz­erők kirendelésével igyekeznek el­távolíttatni az utakról a hóakadá­lyokat. Nem közlekednek az autóbuszjáratok A 2—3 méteres hótorlaszoit több irányban teljesen lehetetlenné tet­ték az autóbusz és autóközleke­dést. Néhány napja nem közlekedik a pétervásárai járat, nem érkezett be a verpeléti autóbusz. A pásztó— gyöngyös—egri társaskocsi’ csak több órás késéssel futott be. A sof- főrök jelentése szerint a hóekézett budapesti fő útvonalon már lehet közlekedni. Megemlítjük még, hogy az egri városi autóbusz is csak a reáliskoláig tud közlekedni. — Találtak egy órát szombaton délutáu a mozi előtt. Igazolt tulaj­donosa átveheti dr. Németh Ferenc orvosnál, Széchenyi u. 21. sz. alatt. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapban hirdet.

Next

/
Thumbnails
Contents