Eger - napilap, 1940/1
1940-05-27 / 84. szám
Eger, II. érfolyam, 84. szám, Trianon 21, 1940. május 27, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő SO fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. Ara 8 FILLÉR ♦ Hétfő ♦ SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Nyomdq. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat. Calais városát kemény utcai harcok után vasárnap elfoglalták a németek Berlinből jelentik: A köiülzárt után, vasárnap elfoglalták a német Calais városát kémény utcai harcok csapatok. Róma szerint a német gyűrűt nem tudta áttörni Weygand tábornok Róma, május 27. A Voce d’Italia munkatársa szerint biztosra vehető, hogy a német csapatok ezen a héten még nagyobb erővel fognak támadni, mint az elmúlt napokban. Megállapítja a lap, hogy a német vezérkar mindenütt jobb pozíciókkal rendelkezik, mint a szövetséges vezérkarok. Weygand tábornok próbálkozását, hogy kinyissa a francia—belga határon bekerített szövetséges csapatok gyűrűjét, római katonai körökben megbukottnak tekintik. Írország délkeleti partja felől várja Anglia a német támadást A Corriere della Sera londoni tudósítója szerint egyre szélesebb körben terjed Angliában a német betöréstől való félelem. Az Evening Standard azt írja, hogy német csapatok repülőgépek, ejtőernyők és tengeralattjárók segítségével esetleg Írország délkeleti részén szállnak partra s ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy az írek nagyrésze aémetbsrét érzelmű. Az angol kormány — a lap szériát — már foglalkozott is ezzel a veszéllyel és az ulsteri kormány intézkedéseket tett német ejtőernyős csapatok támadásának elhárítására. fl szombati uárosi közgyűlésen ismét napirenöre került az exportpiac kérdése A város államsegélyt kér a 350 ezer pengős vételár törlesztésére Eger, május 27. Eger város képviselőtestülete szombaton tartotta májusi rendes közgyűlését. A gyűlés a nyári közgyűlések képét mutatta. A szorgos dologidőben a képviselőtestület tagjai csak szórványosan jelentek meg, négy őrá után pár perccel, amikor dr. Kálnoky István polgármester megnyitotta a gyűlést,még csak négy képviselőtestületi tag volt jelen, számuk később emelkedett tizenötre. Megjött az államkölcsön első részlete Az ülés megnyitása után Frank Tivadar v. főjegyző jelentette, hogy a pénzügyminiszter által kilátásba helyezett százezer pengő kamatmentes államkölcsön első részlete, 50 ezer pengő megérkezett és 1941- től kezdődően tíz évi egyenlő részletben kell visszafizetni. A miniszter hangsúlyozta leiratában, hogy az állam a súlyos adósságok törlesztésére folyósította a kölcsönt a város számára. Az összeg felhasználására vonatkozólag az állandó választmány javaslata a következő: az 50 ezer pengőt adja oda a város a gépüzemeknek a Nemzeti Szálló vételárának kifizetésére, a többit az üzemek, a városi háztartással szemben fennálló adósságuk törlesztésére a városnak fizetik vissza. Ezen a pénzen a város anyagokat szerez be a szegényház építésére. Az építkezésre a város már kapott 30 ezer pengőt, ezt azonbau a Korona túlkiadásának fedezésére fordította. A közgyűlés az állandó választmány javaslata szerint határozott. állomás melletti ingatlanát exportpiac céljaira. Az egri gyümölcstermelés és értékesítés, az egri gazdasági élet jövője függ ennek a kérdésnek a megoldásától s a város vezetője évek óta tárgyal a tulajdonos érdekeltséggel, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. A tárgyalások folyamán a vételár hol csökkent, hol emelkedett, legutóbb 500 ezer pengőre szökött fel, majd 400 ezerre szorult le, most pedig a Pesti Hazai 350 ezer pengős ajánlatot tett, azzal, hogy ezt az ajánlatot csak június 30-ig tartja. A közgyűlés úgy határozott, hogy az ajánlatot elfogadja tárgyalási alapul, mindössze azt kéri a pénzintézettől, hogy ajánlatát az év végéig tartsa. A megvétel tervének megvalósítása attól függ, tud-e a város államsegélyt szerezni. A képviselőtestület feliratot intézett a földművelésügyi miniszterhez, hogy húsz éven keresztül évi 15 ezer pengővel támogassa a város vételi tervét. Ha ezt az államsegélyt, melynek végösszege 300 ezer pengő, a város megkapja, azonnal lebonyolítja a tárgyalásokat, annál is inkább, mivel az ingatlannak ma is van évi 28 ezer pengő bérértéke. Ez az érték az exportpiac megteremtésével növekedni fog. Maga az eladó pénzintézet hajlandó a 350 ezer pengő vételárat és az átalakítási munkálatokhoz szükséges 50 ezer pengőt kölcsönként folyósítani a Nemzeti Bankét két százalékkal meghaladó kamat mellett. (A közgyűlés többi pontjáról külön cikkekben számolunk be.) „Jaj annak a nemzetnek, amelynek nincsenek á hazáért meghalni tudó hősei“ Eger város lelkes kegyelettel ülte meg a hősök emlék-vasárnapját Eger, május 27. A nagy magyar katonai erények történelmi emlékeit őrző Eger város közönsége mélységes kegyelettel ülte meg vasárnap az elesett hősök ünnepét. Az egri házak zászlódíszt öltöttek a hősök emléknapján. Délelőtt kilenc órakor a főszékesegyházban ünnepi beszédet mondott Frindt Jenő apát, kanonok. A szentmisén hivatalosan vettek részt az egyházi, katonai és polgári hatóságok vezetői és küldöttségei, a testületek és társadalmi egyesületek képviselői Ugyanebben az időben a felekezetek templomaiban is isten- tisztelet volt a hősök emlékezetére. Szentmise után a főszékesegyház előtt gyülekezett a közönség és az iskolák, hivatalok, testületek ünnepi menetben zászlók alatt vonultak fel a volt császári és királyi 60. gyalogezred, Eger város régi háziezrede, s elesett hőseinek emlékművéhez, a Hunyadi-térre. Az emlékművel szemben, a színház előtt, az úttesten állott fel a m. kir. honvédség díszszázada, majd távolabb a helyőrség kivonult csapatai, a tűzharcosok, rokkantak, lövészek, leventék, cserkészek. Félköralakban zászlók vették körül az emlékművet. Az ünnepi beszéd. A szépen megrendezett ünnepélyt a honvédzenekar a Magyar Hiszekegy hangjaival nyitotta meg. Végváry: „Eredj, ha tudsz“ című irredenta versét Bajnok Dezső joghallgató szavalta el őszinte átérzéssel, majd Tóth József dr. jogakadémiai tanár lépett a szónoki emelvényre és hangszórón is közvetített ünnepi beszédében a többi között ezeket mondotta: — Magyar Testvérek! Soha időszerűbb nem volt a Hősök ünnepe, mint ma. Korunk nagy harcaiban a diadalra vágyó eszmék vártáján állók kutató lélekkel kémük most a magyar látóhatárnak szinte meg- mérhetetleu homályát, — s teszült türelmetlenséggel figyelik e történelmi napok kronométerén az idők járását, az idők fordulását: vájjon mit hoz a jövő ? — Országok, nemzetek szinte máról-holnapra tűnnek el a világ színpadáról, s ennek láttán önkéntelenül is elénk tolul a kérdés: vájjon lesz-e ennek a megnehezült magyar sorsnak boldogabb holnapja? Kérdések ezek, amelyek tudatosan, vagy öntudatlanul is valamennyiünk lelke legmélyén élnek, s
