Eger - napilap, 1940/1

1940-04-27 / 67. szám

A R E 12 FILLÉR Eger, LL évfolyam, 67. szám. # Szombat ♦ Trianon 21, 1940. április 27. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő SO fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel: 11. KIÄD0H1VÄTHL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat. Rlbbe&frop fontos kormánynyilatkozatot olvas fel délután Egy interpellációs nap tanulságai Az utóbbi időkben megszokhattuk, mert rendszerré vált, hogy az inter­pellációs napokon szélsőséges poli­tikai okokbból a kérdéseknek való­ságos özönét zúdítják a kormány felé. A felvetett kérdések között — sajnos — többnyire olyanok szere­pelnek, amelyek külpolitikai vonat­kozásúnk és amelyeknek a közvé­lemény előtt való felelőtlen fesze- getése valóban nem az ország ér­deke. A közvélemény nagy nyuga­lommal venné tudomásul, ha ezek­nek az interpellációs szóáradatok­nak a szükséges önfegyelem és ön­kritika véget vetne, mert a legegy­szerűbb polgár is meg tudja ítélni, hogy melyek azok a kérdések, a- melynek nyilvános tárgyalása ma kívánatos és melyek azok, amelyek­ről az ország érdekében hallgatni kellene. Természetesen a külpoliti­kai kérdéseken kívül számos belpo litikai, főleg gazdasági kérdés is fel szokott merülni az interpellációk során. Ezekből viszont sajnálattal kell megállapítani, hogy nagyrészük a nyitott kapuk döngetésére emlé­keztet. A legutóbb lezajlott interpellációs áradatnak megismétlődő tanulsága­ként kellett a fentebbi tényeket megállapítani. Da hogy egyes szak­kérdésekben mennyire fölösleges volt az interpelláció és mennyire lassan cammogott a kormánynak már foganatosított intézkedései után, arra elegendő példaként azokkal az interpellációkkal foglalkozunk, ame­lyekre legutóbb Teleki Mihály föld- mívelésügyi miniszter adta meg a választ. Az első ilyen interpelláció a ku­korica árának megállapítását sür­gette. Sürgette pedig most, amikor előreláthatólag még igen sok ezer holdat fognak a gazdák kukoricával bevetni, részint azért, mert a ten­geri vetéssel elkéstek, részint pe­dig azért, mert kalászosokat is ku­koricával akarnak pótolni. Meg­mondotta az intepellációkra adott válaszában a földmivelésügyi mi­niszter, hogy az idén mintegy 200- 250 ezer holdnyi kukorica terület­többlettel kell számolnunk az árvíz következtében. Megmondotta azt is, hogy minden intézkedés meg fog történni a termelendő nagy meny- nyiség értékesítésének biztosítása tekintetében. Felvilágosította az interpellált arról is, hogy a kormány máris gon­dolt arra, hogy készletgazdálkodásra rendezkedjünk be, hogy továbbá úgy mint más években, az egész ter­mésfelesleg ne legyen exportálható. Ez természetes, hiszen állathizlalás céljából is nagyobb készletekre van az országnak szüksége. De megtud­tuk a miniszter válaszából azt is, hogy másfélmillió pengőt fog góré- építési célokra fordítani és szárító berendezésekről is gondoskodik. Ter­mészetes azonban, hogy a kukorica árát most megállapítani nem lehet. Ennek nincs itt az ideje. Majd ha tudni fogjuk, hogy milyen a piaci helyzet s mekkora a készlet, tehát a termés betakarítása után, meg fog történni az intézkedés az ármegál­lapításra is. . A második interpellációra adott miniszteri válasz még élesebben megvilágítja, hogy mennyire üres kapuk döngetése bizonyos gazdasági kérdéseknek a törvényhozás elé való vitele. Minden újságolvasó em­ber tudja, a kormány részéről vilá­gosan kijelentették, hogy a kölcsön- vetőmag akcióban az árvízsujtóttá gazdálkodó kisemberek, felesek és bérlők száz holdon aluli üzemek után részesednek. Ennek a kijelen­tésnek megismétlésére valóban nem is volt szükség. A harmadik válasz a cukorrende­letre vonatkozott. Módot adott a miniszternek ez a válasz arra, hogy a kérdést alaposan megvilágítsa. Megtudtuk, hogy a cukorfogyasztás ugrásszerű emelkedésének oka a készletek gyűjtése volt. Ilyen körül­mények között akkor, amikor jelen­tékeny cukorbehozatalra vagyunk utalva, természetes, hogy a kor­mánynak szigorúan kellett szabá­lyoznia a készletekkel való gazdál­kodást. Ehhez hozzátartozik, hogy a gyűjtött készleteket nyilvántar­tásba vegye, mert ezzel — amint a miniszter mondotta — párezer vagonnyi cukor fog rejtekhelyéből előbújni és napvilágra kerülni. Ha még figyelembe vesszük a minisz­ternek azt az Ígéretét, hogy egyes vidéki lakosokat netalán ért sérel­meket a kormány orvosolni kívánja, világosan látjuk a helyzetet. A kor­mány világosan látja a gazdasági helyzetet és megvan a programja, tudja, hogy mikor milyen intézkedést kell közérdekből foganatosítania. Szombaton délután fontos német kormánynyilatkozatot adnak ki. A kormánynyilatkozatot Ribbentrop külügyminiszter olvassa fel a biro­dalmi kancellária wilhelmstrassei palotájában. A nyilatkozat várható tartalmáról még semmit sem tudni, a külső körülményekből azonban arra következtetnek, hogy a német kormány nagy horderejű bejelenté­seket tesz. A kormánynyilatkozat Eger, április 27. Megírtuk nemrég, hogy Heves vármegye főispánja részletes jelen­tést terjesztett fel az árvízvédelmi országos kormánybiztosnak a megye területén elszenvedett, s hivatalosan megállapított árvízkárokról. Dr. Hedry Lőrinc főispán részletes be­jelentése szerint Haves vármegyében az ár­víz következtében Össze­dőlt 37 lakóház és 73 mel­léképület, lakhatatlanná vált 200 lakóház, megrongáló­dott 259 lakóház. Ezeknek a hivatalos becsléssel megállapított kárösszege: 196.772 pengő. A megye községeiben kifizetett védekezési költségek összege az ár­felolvasása — a pénteken este ki­adott közlés szerint — rendkívüli értekezlet keretében történik. Az ér­tekezletre meghívták az összes ber­lini diplomáciai képviseletek veze­tőit, valamint katonai és sajtóatta- séít, továbbá a bel- és külföldi sajtó képviselőit. A nyilatkozatot vala­mennyi rádióállomás közvetíti. Nagy­fontosságú esemény bejelentéséről van szó. víz pusztítása és fenyegetése idején 36.315 pengő. A községek területén az árvíz által okozott rombolások helyreállí­tási költségei 23.404 pengőt tesz­nek ki. A közutakban, hidakban és köz­utak többi műtárgyaiban okozott károk összege: 109.910 pengő. Megjegyezni kívánjuk, hogy a magánosok árvízkárát csak azoknál vették fel, akik segélyre szorulnak és nem szerepel ezekben a kárösz- szegekben olyanoknak a kára, akik segélyezésre nem számíthatnak. Az épületekben, utakban és hidak­ban elszenvedett károknál sokkal nagyobbak a mezőgazdaságban oko­zott árvízkárok. A pontos megálla­pítás szerint 19.440 kaíasztrális hold Ä német hadisikerek minden vonalon felborították a szövetségesek hadihelgzetét Stockholm, április 27. (Stefani) A norvégiai katonai hely­zet rohamosan a németekre kedve­zően alakul. Troodhjemtől északra a német erők elzárják a Namsosban partraszállt francia-brit csapatok előnyomulását. Trondhjemfől délre a francia-brit csapatok nem tudták Trondhjemet bekeríteni. Délnorvé- giában a németek három fényes si­kerrel teljesen felborították ellen­feleik hadászati helyzetét. Míg na­gyobb francia-angol-norvég.csapatok Lillehammer—Amot vonalon Oslót is fenyegették, ma a német csapa­tok ugyanezen a vonalon Rosdalt és a Trondhjemtől délre lévő brit állásokat is veszélyeztetik. A had­állásnak ez a felboritása alig 48 óra alatt történt. Dombastól délre «komoly» német támadást jelent London London, április 27. (Havas.) A hadügyminiszter közli, kogy a szövetséges csapatokat Dom­bastól délre tekintélyes számú ellen­séges haderő komolyan megtámadta. A támadásban tüzérségi egységek, középnagyságú páncélkocsik és re­pülőgépek is közreműködtek. A nar- viki szakaszról nincs jelenteni való. (MTI) A mezőgazdaságban kétmillió pengő, a lakóházakban, utakban, hidakban stb. 366,401 pengő az árvízkár Heves vármegye területén

Next

/
Thumbnails
Contents