Eger - napilap, 1940/1

1940-04-27 / 67. szám

a EGER 1940. április 27. őszi vetés pusztult el teljesen az elöntött területeken. Ha csak Öt mázsás holdankénti termést számí­tunk is a mai 20 pengős napi áron, akkor is kétmillió pengő mezőgaz­daságunknak ez az óriási árvízkára. Csökkenteni fogja azonban ezt a hatalmas összeget az a körülmény, hogy tavasziakat ültetnek az őszi vetések helyébe. Sajnos azonban, nagy része az elpusztult őszi veté­seknek még ma is víz alatt áll és itt még mindig lehetetlen a tavaszi vetemények ültetése. Készül Eger város légoltalmi idegközpontja A Dobó-utca 30. számú ház vár-alatti pincéjében intézi a város védelmét a légoltalmi parancsnokság Tavasszal négy nyilvános óvóhely építését kezdik meg Eger, április 27. Eger város légoltalmi megszerve­zése csendben, de annál nagyobb tervszerűséggel és lankadatlan mun­kával tart. A városi liga-előadói tisztet Hevesy Sándor v. mérnök vette át, aki mérnöki pontossággal gondoskodik arról, hogy a légolta­lom szervezete minden vonalon mi­nél rövidebb idő alatt kiépüljön és a lehetőség szerint minél tökélete­sebben működjék. Hevesy Sándor a légoltalmi pa­rancsnokság munkájának raegköny- nyítésére kitűnően szemléltető tér­képeket szerkesztett s ezeken pon­tosan feltüntette a város légolta­lom szempontjából fontosabb és ke- vésbbé fontosabb részeit, különle­ges védelmet igénylő pontjait, a jelzőszirénák helyét, a különböző készültségek elhelyezését stb. Elkészültek a szirénák. A város a lakosságnak kellő idő­ben történő felriasztására hat nagy bangkiterjedésű szirénát szerelt fel a város különböző pontjain. A szi­rénákat minden szombaton déli egy órakor kipróbálják. Ahol még szük­séges, ahol még akadnak a hang­zás szempontjából árnyékolt terüle­tek, oda még további szirénákat helyeznek majd el. A szirénákat egyetlen központi helyről szólaltat­ják meg. De megszervezték már a szük- ségriasztás rendszerét is, arra az esetre, ha a vészbűgők működését valami akadályozná. A szükség­riasztást harangok félreverésével és kézihajtású szirénákkal végzik adott esetben. Négy nagy óvóhely épül Másik igen fontos terve a légol­talmi parancsnokságnak nyilvános nagy óvóhelyek építése az utcák járókelőinek számára, akiket a riadó kürt ér. Eddig még ezekről nem történt gondoskodás. Még a tavasz folyamán megkezdik négy nyilvános óvóhely építését. Az egyik óvóhely a Dobó-utca környékén lesz, a másik a Széchenyi- utca felső végén, harmadik a fő- székesegyház előtti téren, a negye­dik pedig a Deák Ferenc-utca végén. Hogy az építkezés minél kevesebb pénzbe kerüljöD, lehetőleg meglévő pincéket alakítanak át légoltalmi célokra. Az elsötétítés! szolgálat megszervezése ugyancsak folyamat­ban van. Szaporítják az árnyékolt lámpákat és a vezetékeket fokoza­tosan úgy építik át, hogy a közvi­lágítás veszély idején egyetlen hely­ről legyen kikapcsolható. Az útke- resztezéseket fakó irányjelző lám­pák mutatják. De állandóan folyik a különböző segédosztagok felszerelése és kikép­zése is. Minden hónapban minden osztag gyakorlatot tart s különösen nagy gondot fordítanak az egész­ségügyi és tűzoltó osztagok kikép­zésére. Ahová minden szál összefut Az egész légoltalmi szervezet kö­zéppontja, gondolkozó, intézkedő pa­rancsnoksága, egész idegrendszeré­nek fészke, ahová minden jelentés, valóságosan minden szál, telefon, viílanyhuzal összefut s ahonnan a különböző rendelkezések kiindul­nak: a légoltalmi vezetőség főhadi­szállása: a Dobó utca 30. számú ház pincéje. Óriási kiterjedésű, többfelé ágazó pince ez, negyven méter hosszú csupán az egyes osztagok számára szánt hely, s ezt még kiegészítik az anyagraktárak s magának a pa­rancsnokságnak külön fülkéje. A pincét hetek óta faragják, most vájják bi a parancsnoksági fülkét s a hozzá közlekedő ágakat. Maga a pince a vár alatti tufarétegben hú­zódik, mintegy 14 méter magas sziklatömeg helyezkedik el fölötte, tehát a legnagyobb mértékben meg­felel a biztosság követelményeinek. A központi fülkéből fogják vész esetén irányítani a szirénák műkö­dését, a kivilágítás módosításait, de ez a fülke kap közvetlen telefon- összeköttettést az országos telefon­vonalba, ami annyit jelent, hogy például Miskolcról minden közbeeső kapcsolás nélkül közvetlenül tudják jelezn a légi veszélyt. Érdekessége a légoltalmi központ építésének, hogy vájás közben egy kisméretű cseppkőbarlangra akad­tak, mélyen a vár alatti ős réteg­ben. A barlangban kevés számú, de szép cseppkőképződmény található. A város polgársága megnyugvás­sal veheti tudomásul, hogy a fontos nemzetvédelmi szerv kifogástalanul működik és az egri légoltalom elő­készítése rövidesen befejeződik. Heues udrmegye nagy lelkesedéssel ismét Okolicsányi Imrét udlasztotta alispánjául Eger, április 27. Heves vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt tartotta ren­des tavaszi közgyűlését Hedry Lő­rinc dr. főispán elnökletével. A fel­lobogózott vármegyeházán ez alka­lommal bensőséges melegségű ünnepi érzés uralkodott, mintegy előjeléül annak a szeretet- és bizalomnyilvá­nításnak, amellyel a vármegye kö­zönsége körülvette a megválasz­tandó alispán: Okolicsányi Imre személyét. A nagyterem, berendezésében rész­ben megújítva és átcsoportositva várta a törvényhatósági bizottság tagjait. A remekbe készült előadói emelvényt, amelyet az ország és a vármegye faragott címerei ékesíte­nek, a főbejárattal szemben helyez­ték el s azon foglalt helyet az egy­szerű fekete magyar ruha méltósá­gával a bevonuló tisztikar. Az ülést dr. Hedry Lőrinc főispán nyitotta meg a helyzethez illő ko­moly és komolyságra intő szavakkal: Hedry Lőrinc dr. főispán megnyitó beszéde — Bármit teszünk — mondotta — bármiről beszélünk, szavaink, gon­dolataink sodra mindjárt a nagy háború témájához vezet. Ki tehetne arról, vagy ki tudná keresztül vinni, hogy kivonjuk magunkat a napon­kint változó súlyos horderejű hírek hatása alól. Ezeket harsogja a rádió szüntelen a világ minden nyelvén, midőn fondorlatos propagandával még saját nyelvén is igyekszik hozzá­férkőzni a népek bizonytalan vajúdó érzelemvilágához. Ebben a boszor­kány táncban mindenki érdekelt, mert éljen bárhol a földön, ha más­ban nem, a gazdasági élet nehézsé­geiben részese ennek a méreteiben és eszközeiben még sohasem volt küzdelemnek. — A semlegesség fogalma is új ér­telmezést nyert. Bizonyos célszerű alkalmazkodást jelent a helyzeti és az erőviszonyokhoz. De még igy sem jelent biztos fedezéket bántódások ellen, mert az egyoldalú elbírálás fegyverével él az erősebb és hatal­masabb. Volt-e ember, aki egy év előtt elhitte volna, hogy a Skandináv államok elhatárolt semlegessége da­cára Norvégia ma nehéz harcok színterévé válhatik. Az északi álla­mok úgy éltek Európa hajszolt államainak képzeletében, mint a bé­ke és nyugalom álomszerű, ideális boldog szigetei, és ma földjük ide­gen csapatok véres küzdelmeinek színhelye. Kis nemzetek igazsága: hatalmas barátainak ereje a. E szomorú kép számunkra is so­kat mond. Figyelmeztet arra, hogy kis nemzetek igazsága hatalmas ba­rátainak az erején nyugszik. A ma­gyar semlegesség sem értelmezhető úgy, hogy egymagunk maradjunk — hogy elszigeteljük magunkat, hogy barátokat — segítő társakat ne ke­ressünk, hogy az eseményeknek kö­zömbös szemlélői legyünk csupán. Lehet, hogy ez a politika talán remek témája lenne egy hősi eposz­nak, —• de semmiesetre sem volna okos és megfontolt magyar politika. A mi külpolitikánk iránya adva van. Mi csak olasz és német barát poli­tikát követhetünk és semlegességünk is ettől a barátságtól feltételezett, — mert ezt a politikát kivánja hely­zeti adottságunk és nemzetünknek életbe vágó érdekei. — Ezt ma jól észbe vésni minden magyar hazafi kötelessége. Rokonszenv, vagy el­fogultság nem lehetnek irányitői sorsdöntő nemzeti állásfoglalások­nak. Független, önállóságára büsz­ke, — önérzetes létre termett nem­zetünk sorsát józan, higgadt ésszel szolgálni — az, amit a mai súlyos pillanatok minden magyartól meg­kívánnak. A msggar közösségi érzés nevében ... — A sors keze úgy is súlyosan ne­hezedett reánk. A kegyetlenül hideg és hosszú tél nyomorúságai után rombolva dúlta végig országunk és vármegyénk nagy részét is az ár­vizeknek kegyetlen pusztítása. Kor­mányzó Urunk meleg felhívása ál­dozatot kér a társadalomtól,— test­véri szeretetet azok számára, akik­nek szegényes hajlékát, minden va­gyonkáját dúlta fel a vizek elsza­badult árja. — Vármegyénkben is százezrekre megy a reálisan megbecsült kár. Hiszen száznál több ház dőlt össze, — kétszáz vált lakhatatlanná és 260 rongálódott meg súlyosan. — Megismétlem e helyről is kérelme­met a magyar szolidaritás nevében mindenkihez, akiben él a közösségi érzés és a szeretet bajtól sújtott magyar testvéreink iránt. Kérem mindazokat, akik még adományai­kat nem küldötték el, hogy azokat hozzám eljuttatni szíveskedjenek,— mert csak úgy várhatunk károsult­jaink számára lényeges anyagi se­gítséget, ha az adakozásból mi is kivettük méltó részünket. — Kétszeresen érdemes a meg­becsülésre az, ki áldozatokkal szol­gálja e szociális megsegítés mun­Értesítés. Az egri várbástyák ódon falai között épült TflUfllCKEüllT^T máius *-ével újból megnyi- A WKLB&Eittb A Si 1 tóm.- Zamatos egri jó borok, jégbehűtöít friss sörök, ízletes uzsonnák, szalonnasütés nyár­son. Hangulatos cigányzene. Romantikus hangulatú esték. Leg­szebb kilátás a városra. Pontos és gondos kiszolgálás. Ä n. é. közönség szíves támogatását béri özv. Morvag Istvánná, a Tőrökkert bérlője.

Next

/
Thumbnails
Contents