Eger - napilap, 1940/1
1940-03-16 / 43. szám
2 EGER 1940. március 16. magyarázzák előttünk a sikertelenséget. Mi hasznunk van azonban tudós magyarázatokból? Égő, lelkes, korbácsoló meggyőződésre, elszánt és fanatikus lángolásra van szükségünk, hogy végre betölthes- sük az ősi magyar hivatást! — A cél: A Kárpátok medencéjének betöltése, kitöltése magyar élettel és szellemmel! — Tény, hogy a 13. század óta lassan-lassan nemzetiségi állammá lett az ország. Népileg nem tndtuk betölteni a Kárpát-medencét! — Werbőczy óta idegenül él egymás mellett a nincstelen és megelégedett magyar: szociális értelemben tehát nem tudtuk betölteni a Kárpát-medencét! — A középkori magyar mívesek rendjének és a 18. század hatalmas magyar kereskedőcsaládainak pusztulása óta jogásznemzetté vált a magyar: nem tudtuk gazdaságilag birtokba venni a Kárpát-medencét! — Széchenyi óta tanítómester nélkül maradt a magyar. A magyar élet, szellem, erkölcs nem tudta betölteni a Kárpát-medencét! — Apor Péter keserű panasza szerint kagyománytalan, gyökértelen lett a magyar, „náj-módi“^után futkos, idegen szellemiséggel, eszmevilággal töltekezik. A magyarság hivatásáról, önértékéről vallott gondolat nem tudta betölteni a Kárpátmedencét ! — Évszázadok óta szívjuk mély lélekzettel az idegen hatásokat, társadalmi, szellemi, tudományos, politikai életben egyaránt. Elfelejtettük, hogy Zrínyi, Pázmány, Rákóczi, Vörösmarty és Széchenyi adják az igaz magyar programmot és nem idegen népek utánzása, akár a Debrecen futóhomokjában elakadó deli- zsánc, akár a modern technika csodálatos vívmányai közvetítik is az idegenséget! — A közgondolkodás megmagya- rositása, a sajátos magyar érdekek követése, az idegen reformmal szemben a saját hagyomány és a széche- nyies reform meghirdetése — íme, a Kárpát medence feltöltése politikai értelemben! — Egészséges és igazságos megosztása a javaknak, a lehanyatlott rétegek szellemi, erkölcsi és gazdasági felemelése, — ez a Kárpátmedence feltöltése szociális értelemben. — A kultúrfalu megteremtése, az egészéges, gyermekszemek napfényétől beragyogott család — a Kárpátmedence feltöltése a népi értelemben. — Okosan átgondolt, rokonszen- vet megnyerő és patriarchálisán terjeszkedő nemzetiségi politika, — a Kárpátmedence feltöltése nemzetiségi értelemben. — Az önálló magyar életlátás, világos értelmezés, problémamegoldás, — a Kárpátmedence feltöltése szellemi és erkölcsi értelemben ! — És mindenekfelett; felelősségvállalás a magyar probléma megoldásáért! Eleven, egyéni, nyugtalanító felelősségérzet! Az alkotmányos jogokban való részesedés jogi fikció, a hivatali, társadalmi vezető állás üres bársonyszék, a mindennapi kenyérért hullajtott verejték rideg önérdek jele marad mindaddig, amig a legszélesebb rétegekben is fel nem ébred, lánggá nem tüzesedik, nyugtalanító és lelkesítő eszménnyé nem magasztosul a népért és nemzetért egyénileg is vállalt felelősség tudata. — íme uraim, a márciusi tanítás : a széchenyies önmagunk megreformálása, azáltal a közgondolkodás megváltoztatása, felelősség- vállalás azért, hogy megvalósuljon a magyar hivatás: a Kárpátok medencéjét kitölthessük, teljesen csordultig magyar szellemmel, élettel, jóléttel, magyar fajtával és öntudattal. Ez a kitöltés a legnagyobb, az egyedüli biztosítéka a szabad és független magyar jövendőnek. — Kossuthot idézzük ide, amikor a róla elnevezett serleggel emlékezünk éppen e napon az ő elbúsult, lángoló, expanzív magyarságára. Nos, azt hiszem, az ő vakmerő stílusát közelítjük meg, az ö roppant, extatikus lángolását idézzük egy pillanatra közénk, ha úgy fejezzük be az elmondottakat, hogy : az a magyar, és csak az a magyar, aki egyénileg is vállalja mindnyájunk közös, roppant felelősségét a Kárpát-medence betöltéséért és ezzel a szabad, független, meg nem hódoló, békés és megelégedett magyar életért ! Dr. Palos igazgató beszéde mély és szinte feledhetetlen benyomást tett a lelkekre. Ezután az ifjúság képviselői szólaltak fel. Modrai Kovách Albert joghallgató a jogászifjúság nevében méltatta március idusának jelentőségét és a mai ifjúság problémáinak megoldását sürgette, kijelentvén, hogy ez az ifjúság mindenben méltó akar lenni a márciusi ifjakhoz és lelkesedéssel áldozza fel erejét, tehetségét, s ha kell életét is a szebb és boldogabb magyar jövőért. Csuka Ferenc az egri közigazgatási tanfolyam hallgatója volt az ifjúság másik szónoka. A nemzet mai nagy problémáit összehasonlította a 92 év előtti kérdésekkel, az összes magyar erők gazdasági összefogását sürgette, majd hitet tett a mai magyar ifjúság márciusi elszántságáról, mely ifjúság lábhoz tett puskával áll és várja a legfőbb Hadúr parancsát, hogy egyszer elindulhasson és visszaszerezhesse mindazt, ami magyar. A vacsora ünnepi hangulatát Illés Gyula cigányprímás zenekarának szépen előadott magyar dalai emelték. Péntekre virradóra másfél métert nőtt az Eger-patak uize Szarvaskőnél kiöntött a patak, ellepett néhány kertet és elárasztotta az eger—szarvaskői utat Eger, március 16. A lassú, részleges olvadás után kedden, szerdán és csütörtökön kisebb olvadás következett be az enyhe tavaszi légáramlás és erős napsütés következtében. A Bükk hegységeiből lezúdúló hóié erősen megduzzasztotta a patakot és péntekre virradóra árvízveszélyben forgott Eger és környéke. A kétnapos olvadás víztömege csütörtökön korán délután érkezett a környékre és a Tűzoltóknál végzett mérések szerint nyolc óra leforgása alatt 1 méter 30 centiméterrel emelkedett a víz szintje. Este 10 órakor a vasútállomás útján a tűzoltólaktanya értesítést kapott, hogy észak felől még komolyabb áradat várható. Ruzsin Ferenc parancsnok azonnal értesítette dr. Kálnoky István polgár- mestert és dr. Szabó Gyula főszolgabírót, akik nyomban Szarvaskőbe mentek autóval, hogy a víz érkezéséről és méreteiről tapasztalatokat szerezzenek s a szükséghez képest intézkedjenek. A helyszínre már csak nehézségekkel tudott kijutni a hivatalos bizottság. Az Eger patak vize a szarvaskői utat a Margit-forrásnál 200—250 méter hosszúságban elárasztotta s azokon a részeken, ahol a tavaly nyári felhőszakadások víztömege oly komoly károkat okozott, már a védőfal pereméig ért a megduzzadt áradat. A patak Szarvaskő községben is kilépett medréből. A vendéglővel szemközti utcasor kertjét elöntötte és ugyancsak az országút széle felé közeledett. Két órai várakozás és megfigyelés után kiderült, hogy az addigi vízmennyiségnél nagyobb veszély nem fenyegeti a várost és környékét s a város polgármestere, a járás főszolgabírája és tűzoltóság parancsnoka hazatért. A víztömeg pénteken reggel hat órakor 140—150 centiméternyit emelkedett, azontúl azonban apadni kezdett, mert a hideg északnyugati szél meggátolta és meglassította az olvadás ütemét. Péteken, estig a víz szintje 12 centiméterrel süllyedt alább. Omlik az átázott föld a szalaparti házakra Csütörtökön este értesítették a tűzoltóságot, hogy a szalaparti házak némelyikét veszedelem fenyegeti. A part oldalában, legtöbb helyen vályogból épült házak mögött a bevájt domboldal az olvadás hatása alatt mázsás darabokban levált és nagy nyomással nehezedett a házakra. A tűzoltók a helyszínre siettek és megerősítették a veszélyeztetett részeket. A cigányok közül egy családot, Puporka Ferenc hattagú családját ki kellett lakoltatni. Szepesi Józsefné házában pedig az istállót kellett kiüríteni. Az egész vármegyében fokozott éberséggel őrködik az árvédelmi szervezet Mint már jeleztük, a hatóságok mindenütt megtették a szükséges intézkedéseket szükség esetén a lakosság felriasztására és az árvíz- veszély elhárítására. A veszélyeztetettebb patakok hidjai mellé az Államépítészeti Hivatal mindenütt mércéket tétetett, hogy az ár növekedéséről és helyzetéről az illetékes tényezők pontos jelentést kaphassanak. Az árvédelmi szervezetbe szorosan belekapcsolódott a levente intézmény s a leventék a megfigyelés és hírvivés tekintetében igen komoly feladatot teljesítenek. Árvíz-riadalmak a Tárná mentén Tegnap a Tárná is elérte a medrében a maximális szintet és majdnem kiöntött. A hideg északi szél azonban megszüntette a hóolvadást és a Tárná vize ma reggelre egy és másfélmétert apadt. Veszélytől már csak az esetben lehetne tartani, ha a meleg emelkednék és meleg esőt kapna a hóréteg. Az eddigi emelkedett vízállás arra volt jó, hogy kitisztította a medret a hótól és jégtől, s most már könnyebben lefolynak a nagyobb víztömegek is. Terpes, Tárná- zsadány, Apc községekben valóságos árvízriadalmat idézett elő a víz szintjének rohamos emelkedése. Szerencsére azonban az ijedtségen kívül komolyabb baj nem történt. Házmagasságú jégtorlasz Füzesabonynál, a Laskó Füzesabonynál a Laskó-patak vize is megáradt és rohamosan emelkedett. Eleinte a patak jege felett rohant a víz, a felszaggatott jégtáblákból azonban az „érseki juh- hídnál“ háznagyságú jégtorlasz képződött, amely nem engedte lefolyni patakon a patak vizét és elárasztással fenyegette a környéket a felfogott víztömeg. A főjegyző intézkedésére a március 15-i ünnepre kivonult lakosság a jégtorlaszt csáklyákkal szétszedte és elhárította a veszedelmet. ÓRÁT, ÉKSZERT bizalommal CSAPÓNÁL. (Fő-u., mozival szemben)
