Eger - napilap, 1940/1
1940-03-16 / 43. szám
Eger, Ll. évfolyam, 43. szám, ah »12 FILLÉR ❖ Szombat ♦ Trianon 21, 1940. március 16. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra. 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁBMEOVEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Eger nemzeti ünnepe A közigazgatási bíróság ár. Puky Árpádot Gyöngyös polgármesterének mondotta ki Eger, március 16. A magyar szellem örök megifju- iási ünnepén, a magyar haladás, jellem és hősiesség emléknapján kegyelettel hódolt 1848. márciusi alak- jain&k s merített példát és tanulságot Eger város közönsége, belekapcsolódván az országos ünneplés közös érzésébe. A lobogódíszbe öltözött város népe reggel résztvett a főszékesegyház ünnepi szentmiséjén, amelyet Meyer Béla prépost-kanonok mutatott be nagy papi segédlettel. Megjelentek itt teljes számban, zászlóik alatt a különböző testületek és társadalmi egyesületek, élükön a vármegye és a város egyházi, katonai és polgári vezetőivel. Ünnepéig a — A tizenkilencedik század harmincas és negyvenes éveiben — mondotta többek közt — oly borús volt a magyar ég, hogy derengés alig volt várható. És mintha nem egy egész nemzet fájdalma jajon- gott volna szüntelenül a szenvedések súlya alatt, oly észrevétlen maradt minden sóhaj. Az idegen kormányzat elnyomta, sanyargatta a magyart és minden kívánság elől szívtelenül elzárkózott. A nép, a nemzet vezetőre, szeplőtlen lelkű és meleg szivű felszabadítóra várakozott. Áldott adománya volt az Örökkévaló Istennek, hogy egyszerre, egymásutánban hármat is küldött. Jöttek mindhárman másmás utakról, de mindhárman egy célba törekvőn. A cél, hogy boldoguljon a magyar. Jöttek egymás után, jöttek, mint fénylő, égő lángkolosszusok, egy nemzet, egy korszak ritka ékű tüneményei, a magyar faj, a magyar föld szent szerelmesei : Széchényi, Kossuth és Petőfi. Fényben fénylő nagyságai az értelemnek, a szívnek és a léleknek. — Széchényi akarata, tiszta lelke indította el útjára a magyart. Kossuth és Petőfi lángszava pedig megérintette és szárnyra bocsátotta a nemzeti gondolatot, amely azóta is élő, termő talaj, melyből mi magyarok azóta is mindig táplálkozunk. — Az ördögi önzés, és az őrjöngó szenvedély tombolása idején, a gondolatok és elvek kozmikus tűzijátéka alatt gyűltünk össze ma kilencvenkettedszer. A szentmise végén a Himnuszt énekelte az énekkar és a közönség. A szokatlanul zordonra fordult időjárásra való tekintettel a hagyományos ünnepélyt nem a Kossuth téren, hanem a városháza nagytermében tartották meg. A nagyterem nem tudta befogadni az ünneplők számát, úgy hogy a melléktermekben és a lépcsőházban is nagy tömegek zsúfolódtak össze. Az Egri Dalkör és Egri Polgári Dalkör elénekelte a Himnuszt, majd Szalay Viktor joghallgató szavalta lelkesen Petőfi Nemzeti Dalát. Pál Endre dr. aljegyző, ünnepi beszédében a nagy szellemi és nemzeti forradalom három kimagasló alakjára emlékezett. városházán — Ebben az egész világra kiható zűrzavarban és irtózatos bonyodalomban, mi magyarok, megcsonkítva, egyedül állunk a népek tömegében. Nekünk nem hozhat vigaszt az a tudat, hogy minden nép szenved. Nem hozhat vigaszt, mert a magunkra maradásban, a magunkról való gondoskodás, minden időnket, erőnket és érzésünket lefoglalja. Minket nem segít és nem sajnál senki. Nekünk egyes-egyedül kell küzdenünk a reményért és létért. Ebben a nagy egyedülvalóságban és vigasztalanságban még jobban kitisztul a műit, még jobban befé- nyesedik a negyvennyolcas márciusi nap és ragyogóbban csillog fenn az égen a három tündöklő, nagy magyar csillag. Széchenyi, Kossuth és Petőfi szelleme és a márciusi újjászületés varázsa soha jobbkor nem ihleti meg a magyar erőt, a magyar virtust és elhatározást, mint éppen ma. — E döbbenetes napok idején némán áll és büszkén tiszteleg a ma élő nemzedék, e három szeplőtlen ember glóriában fénylő szelleme, a magyar faj, a magyar föld, a magyar haza legősibb, legigazibb és legószintébb szerelmesei előtt. Áll és élő szózat, fogadalmi Ígéret kiséri tisztelgését: Ti hárman fénylő csillagok és Ti mindannyian, akik a negyvennyolcas márciusban töretlen hazaflságtokkal annyi elérhetetlen tiszta vágyat tudtatok betölteni és világosságot derítettetek a magyar égre, nem hiába haltatok meg. Eger, március 16. Ismeretes és emlékezetes az a heves választási harc, amely Gyöngyösön volt Puky Árpád eddigi polgármester és ellenjelöltje, Mak- rányi Gyula tanácsnok között A választáson mind a két jelölt 35— 35 szavazatot kapott, a sorshúzás Puky Árpád javára döntött. A választást mind a két fél megfellebbezte Heves megye kisgyűlésé- hez, a kisgyűlés a választást megsemmisítette. A döntés ellen Puky Árpád dr. panasszal élt a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság Balás Kornél-tanácsa most döntött Puky Árpád panasza ügyében. A bíróság megállapította a Makrányi Gyulára leadott két szavazat érvénytelenségét és Puky Árpád dr-t Gyöngyös megválasztott polgármesterének mondotta ki. Ilyen körülmények között a már kiírt polgármesterválasztást nem tartják meg. A nemzeti hivatás beleié néző értelme: magyar néppel, magyar gondolattal és magyar léléttel betölteni a Kárpát-medencét Dr. Palos Bernardin ciszterci gimnáziumi igazgató ünnepi beszéde az Egri Kaszinó március 15-i vacsoráján Az Egri Kaszinó hagyományos március 15.-i ünnepi vacsorájaEger hazafias polgárságának lelkes részvételével folyt le. A polgári közélet és társadalmi élet kiemelkedő vezetői között jelen voltak a márciusi ünneplők között a magyar királyi honvédség képviselői is, igen szép számban. Az ünnepi beszédet a Kossuth- serleggel Palos Bernardin dr. cisztercitarendi gimnáziumi igazgató mondotta. A nagyhatású március 15.-i beszédben az ünnepi vacsora meg-megújuló taps és éljeu-vihará- tól kísérve, a többi között ezeket mondotta dr. Palos Bernardin igazgató: — 1940. március 15-nek egészen sajátos értelme van. Úgy gondolom, nincs közöttünk senki, aki a szabadság és egyenlőség eszményeit olyan jogi fikciókba burkoltan értelmezné, mint az elmúlt évtizedek. Nem is lehet, mert mind a filozófiai, mind a jogi tudomány ezeknek a fogalmaknak a tartalmát ma valóság-ízű, sürgetően időszerű jegyekkel töltötte ki. — Az egyenlőség eszméje ma szociális irányban fejlődik, ezért az elesett magyarság, a lesülyedt népi a magyarság hivatása a Kárpátok medencéjének betöltése — A magyarság egész története törekvés — sajnos, mindmáig eredménytelen törekvés — e hivatás rétegek erkölcsi, szellemi és gazdasági felemelését követeli. Elveti ugyan a születési előjogokat, — de elfordul a tömegek, a nyáj-emberek különbség-nélküli egyenlő értékelésétől is. Ma egyenlőknek csak azokat az embereket ismerhetjük el, akik egyenlő munkával, áldozatkészséggel és önzetlenséggel szolgálják a magyarság ügyet, különb embernek pedig csak azt, aki valóban különb erkölcsi és szellemi értéket jelent, emelkedettebb világnézetet hordoz és gyakorlatilag többet dolgozik és szenved a nemzeti célokért. — Ugyanígy új értelmet kap értékelésünkben a szabadság gondolata is. A szabadság ma számunkra egyet jelent azzal a lehetőséggel, hogy maradéktalanul teljesíthessük nemzeti és népi hivatásunkat. A magyar nemzet hivatásának szokás kifelé-néző hangsúlyt adni. Értenek rajta történelmi jelentőségű védőbástyát, vagy modern ütközőállamot, valamiféle egyensúly-szerepet, vagy világnézeti kiállást. Most azonban ennek a nemzeti hivatásnak befelé-néző, kizárólagosan és sajátosan magyar hangsúlyt szeretnék adni: megvalósítása felé. A fegyvereknek és világszemléleteknek e földön ezer év alatt megvívott csatái meg-
