Eger - napilap, 1940/1
1940-03-09 / 39. szám
7 EGER 1940 március 9. Hogyan kell készíteni a vörösbort Nagy az érdeklődés a gazdák körében a vasárnap délutáni előadás iránt Eger, március 9. Vasárnap délután fél 6 órakor a? egri gazdákat rendkívül érdeklő előadás hangzik el a városháza dísz termében. A hegyközségnek sikerült lekötnie Fornády Elemért, a budafoki m. kir. állami borpincészet igazgatóját, aki „A vörösbor készítéséVégrehaj tj dk a kereskedelmi és Eger, március 9. A második zsidótörvény megjelenése óta egymást követték a végrehajtási utasítások és rendeletek, amelyek a magyar élet különböző területén érvényesítették a törvény intézkedéseit. Ezek alól az intézkedések alól eddig mentesültek a kereskedelmi és iparkamarák, amelyeknek vezetőségét még a zsidótörvények megszavazása előtt választották. A kamarai vezetőségek mandátuma az idén jár le. Több oldalról, különösen a Kereskedők és Eger, március 9. A hivatalos város, majd utóbb a már Egerben is megalakult Légoltalmi Liga az elmúlt években számos légoltalmi tanfolyamot rendezett, és ezeket a város lakosai dicséretes buzgalommal hallgatták és tanulták végig. A tanfolyam hall gatói: nők és férfiak, öregek és fiatalok, Eger minden rendű és rangú polgársága vatóban különös érdeklődést tanúsítottak az előadások iránt, és ma már ritka az olyan ember nálunk, akinek legalább fogalma ne lenne a légoltalom lényegéről. Mégis, még a tanfolyamokat végzett „légoltalmi kiképzettek“ is elég gyakran tájékozatlanok bizonyos nek újabb irányelvei“ címmel ismerteti a gazdák előtt a vörösborkészítés újabb módszereit. Eger vörösbor-vidék, így érthető, hogy a gazdák igen nagy számban vesznek részt az előadáson, mert érdekük, hogy lépést tartsanak a korral és fejlesszék tudásukat. a zsidótörvényt iparkamarákban is Ipaiosok Országos Szövetsége részéről eljártak abban az irányban, hogy a kereskedelmi és iparkamarák új vezetőségének megválasztása már a zsidótörvény szellemében történjék. A kormány is foglalkozik ezzel a kérdéssel és az iparügyi miuiszter a legközelebbi jövőben rendeletét ad ki, amelyben a zsidótörvény hatályát kiterjeszti a kereskedelmi és iparkamarákra is, hogy a második zsidótörvényt végrehajtsák a kereskedelmi és iparkamaráknál is. részletek ügyében, és számos kérdést hallani, amely feleletre vár. Ilyen kérdés az is, hogy bát a tanfolyamon sokat beszéltek arról, hogy milyen is egy légoltalmi óvóhely, — most már csak azt szeretném tudni, hogy melyik lesz az én óvóhelyem, melyik óvóhelyre menjek ? Ezekre a kérdésekre szeretnék a következőkben felelni. A polgári légvédelmet, a légoltalmat szabályozó törvények és rendeletek a légoltalomnak két főágazatát ismerik : a hatósági légoltalmat és a lakosság önvédelmét. A hatóságok — tehát a község, a város — tartozik gondoskodni a helyi figyelőszolgálatról, a város riasz tásáról, a légoltalmi segélyosztagok (segédrendőrség, tűzoltók, egészség- ügyi, helyreállító, stb. csapatok) felállításáról és más közérdekű légoltalmi feladatról. így többek között a város gondoskodik nehány „nyilvános óvóhely“ létesítéséről is, de csak azoknak a részére, akiket az utcán ér a szirénák zúgása: a riadó. Mindez épen elég feladatot — és költséget! — hárít aközületek amugyis roskadozó vállára, egyebet a hatósági légoltalomtól tehát nem várhatunk. Azt szoktuk mondani, hogy a hatósági légoltalom a házak kapujáig terjed, — innen már másvilág kezdődik : a lakosság önvédelme. A fentiekből érthető, hogy a lakó- •házi óvóhelyek kiválasztását, létesítését sem remélhetjük a várostól, ez már maguknak a polgároknak a feladata. Tehát a kérdésre is : melyik óvóhelyet válasszam, melyik óvóhelyre menjek? — elsősorban magunknak kell felelni tudn\ Nehány nappal ezelőtt fehér hirdetmények jelentek meg a város falain, amelyeken Eger polgármestere bejelentette, hogy az utcákat, tereket, házakat légoltalmi körzetekre osztotta, és felhívta a lakosságot, hogy minden egyes körzetben jelöljön ki saját maga egy-egy légoltalmi körzetparancsnokot, A körzetparancsnok lehet férfi, de lehet nő is, csak állandóan helyben- lakó, fél fiáknál nem hadköteles legyen, és kellő eréllyel tudja rendben tartani a körzetét! Ha már légoltalmi tanfolyamot végzett: jó, — ha nem: el kell egy u. n. ház- parancsnok képző tanfolyamot végeznie. Ezek a parancsok hivatottak azután arra, hogy mostmár a kellő ismeretek birtokában kikeressék a körzetben lévő pincéket, amelyen, óvóhely céljára alkalmasak, — azok kellő kialakításáról, felszereléséről gondoskodjanak, — és végül kijelöljék, hogy melyik ház lakói melyik óvóhelyen találnak menedéket. A jó körzetparancsnok nem ijed meg, ha saját körzetében kevés az óvóhelypince, vagy talán nincs is : — lehet» hogy a szomszédos körzetek meg esetleg bővében vannak az óvóhelyeknek, — akkor ezeket szervezi meg saját használatára.—Ha pedig „minden kötél szakad“, akkor nyílik azután tág tere a leleményességnek : beosztja pl. a körzete lakóit óvóhelyárkok létesítésére, előre kijelölve mindenkinek szerepét és az óvóhelyárok helyét, a szükséges anyagok raktározásáról, szerszámok készenlétben tartásáról már előre, még béke időben gondoskodik. íme tehát ez az igazi önvédelem: csak egy kis akarat, önfeláldozás és hazafias buzgóság kell hozzá. Külföldi példák mind azt méltatják, hogy a lakosság önvédelme nagyon jól működhetik: még a rövid németlengyel háborúban is feljegyezték, hogy ha a lengyeleknél sokminden hibás volt is, de az ottani polgárság öavédelme zökkenő nélkül dolgozott, — a lengyel Légoltalmi Liga működése nagyban hozzájárult az emberélet megóvásához és a károk csökkentéséhez. Az önvédelmi szervezet nálunk most, talán a huszonnegyedik órában alakul ki. Eggyel több az ok tehát, hogy cselekedjünk 1 Legelső feladat: a fentiekben említett körzetekben a lakosság válassza ki azokat, akiket légoltalmi vezetőnek — parancsnoknak — ajánl, — jelentse be őket a tűzoltóknál működő Légoltalmi Ligánál, — ha pedig ez már megtörtént, akkor már csak egy-két lépés és végre mindenki megkaphatja majd a feleletet : hol is van hát az én jól felszerelt óvóhelyem ? Hevesg Sándor. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapban hirdet. Melyik óvóhelyre menjek? Ä világgá küldött művész. A világgá küldött művész: az emberi lélek. A test a hegedűje, így aztán ki nagybőgővel jár, ki meg karcsú violinnal. A test. A karélia fronton roppant olcsó, fürtökben szüreteli a halál. Pedig Isten alkotása mind, s létrejöttében annyira titokzatos, hogy maguk az édesanyák se tudnak róla többet, mint mi, akik ön- tudatlanul lettünk egyszer. A Makkabeusok anyja igy vallotta róla legkisebb fiának hat leölt gyermeke holteste fölött: „Kis- * fiam! Nem tudom, mi módon jelentetek meg méhemben. Nem én ajándékoztam nektek a szellemet, elket és életet, és nem én illesz1 Rettern egybe egyiketeknek sem tagjait, hanem a világ Teremtője, aki megalkotta az embert eredetében és minden dolognak megadja létét“. Férfiember aligha tudja megközelíteni azt a bensőséges érzelmet, amit egy éppen leendő édesanya dajkálgat sejtelmes magába mélyedéssel. Álomképek fel-fel- lobbanó fényénél hallgatózik befelé, míg meg nem bizonyosodott felőle, hogy ő most műhelye lett a Teremtő Istennek. S bent ez a műterem titokzatosabb, mint a hegyek mélye, vagy a tudósok laboratóriuma. Nagy titok. Csak az édesanyai érzés mélységével lehet megmérni. Az orvos viszonya az életnek visszaadott betegekhez csak futó találkozás. Gyógyít, konstatálja a halált, s a mikor a köszöntést fogadja az utcán, már alig emlékszik. S a papé ? A múltkor 10 év után végigmentem egy temetőn, s megkerestem benne azt a parcellát, amelyiket én temettem tele. Ez itt egy tanítványom, amaz eladó leány volt. Sz. U., olvasom. 37 éves vadházasság után eskettem össze halálos ágyon 70 esztendős mezítlábas vén mátkájával. Jól emlékezem reá még, valami lágy dallam szólal meg bennem: újmisés koromban ez volt az első esketésem és temetésem. Felnézek a csillagokra: ugyan üd- vözült-e az öreg ? Boldogan hiszem, hogy igen. Aztán megyek tovább, befelé a faluba, s az előbb oly kedves melódia elszállt, elhagyott. Ó egy édesanya de másként is érezne annak a fejfájánál, akit ő szült és ő tett le a sírba. Mint titok jöttünk a világra, utánunk nagy seb maradt s a szíven egy kinyitott ajtó s azon át kiáltás száll felénk éjjel és nappal, szüntelen, egész a halálig. S kint százezer orosz halott a havon, százezer eltört hegedű, s orosz pusztákon százezer seb újra felszakadt s százezer gyermek után százezer szíven szaggatja a húrokat a fájdalom. Miért ? Nagy titok ez, csak az édesanyai érzés mélysége mérheti. A lélek. Ennek meg a front mögött nincsen ára s az aszfalton, vagy a bálban a formás test mellé még ráadásnak se nagyon keresik. Milyen szeut és titokzatos pedig kettejük kapcsolata! Rossz kép, mikor mondják, hogy a test a lélek gyertyatartója. Rossz, mert a lélek a test minden részében ott van. Az idegrendszer köti őket össze és nagyon mgszenvedik egymást. Hogyan? Ez ám még a titokzatos. Az orvosok mondják: az agyvelőnek van több olyan érzékeny pontja, hogy puszta érintéstől beáll a szakadás a test és lélek között. Elég egy gombostűfejnyi nagyságú agyvérzés s a lélekre sötétség borul, ahonnét kilépni csak a halál kapuján át lehet. Titokzatos kapcsolat: a bonckés nem találja a szegélyt, ahol fogóznak, s ha eleresztik egymást, a léleknek nyoma se marad.
