Eger - napilap, 1940/1
1940-03-09 / 39. szám
1940. március 9. E G E H 3 Két ügyvéd tisztességét akarfa „megfúrni11 Kétrendbeli hamis vád bűntette miatt kéthónapi börtönre ítélték a verpeléti kútfúrómestert Csorba Mihály 61 éves verpeléti kütfurómestert kétrendbeli hamisvád bűntettével vádolta a kir. ügyészség, mert Verpeléten 1936. december 23-án feljelentést írt, azt benyújtotta az egri kir. ügyészséghez és a feljelentésben súlyos váddal illette dr. Weisz Pál és dr. Dallos Iván ügyvédeket. Nevezetesen: Weii-z Pálról azt állította, hogy az özv. Csorba Józsefué által Csorba Mihály ellen az egri kir. járásbíróság előtt folyamatban volt perben, özv. Csorba Józsefné aláírásával ellátott hamis meghatalmazást készített és a per során fondorlattal tévedésbe ejtve, 746 pengő költség megállapításával vagyoni kárt okozott. Dallos Ivánról pedig azt állította, hogy a perben esküvel megerősített hamis tanúvallomást tett. A kir. ügyészség a feljelentés állításait kivizsgálta és megállapította, hogy azok valótlanok. Csoiba Mihály bűnügyében most tartott főtárgyalást az egri kir. törvényszéken dr. Szabó Ignác tanácselnök büntető tanácsa. Csorba Mihályt bűnösnek mondotta ki a bíróság kétrendbeli hamisvád bűntettében, s ezért őt héthónapi börtönre, továbbá öt évi hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Hol kopdltatta meg Igazságos mátyás király a lusta főurakat? Bolyongás Putnok történeti emlékei között Putnok mezőváros a kies Sajó- parton szinte szomszédos Egerrel, mert közel hozza ide a gömöri várost az Eger—putnoki vasútvonal. Egyik miskolci laptáisunk nyomáu érdemesnek tartottuk ezért feljegyezni az alábbi történelmi adatokat és legendákat az - ősi gömöri városról: Mátyás félévezredes esztendejében érdemes elzarándokolni Gömör vármegye egyik legkedvesebb és legtisztább kis városába, Putnokra, amely a mai napig is őrzi emlékeiben és lakosainak szívében a színes legendát és talán történelmi tényt, hogy a putnoki hegyekben tanította a nagy király a rest magyar urakat kapálni. Itt született a híres színész és népszínműíró, Tóth Ede. A Kossuth- utcában márványtábla jelöli meg a nevezetes épületet: „Itt született Tóth Ede 1844 október 14-én. Meghalt 1876 február 26-án.“ A nagy magyar színész, Egressy Gábor ebben a városkában látta meg a napvilágot. Tompa Mihály, a Bach korszak magyarokat ébresztő, vigasztaló dalosa 1868-ban Put- nokon vásárolt írói honoráriumából egy kúriát. A nagy költőpap a szomszédos Hanva községben alussza örök álmait. Féczely József, a híres polihisztor, író és kritikus ugyancsak Putnokra való. Az ő fia az akadémia hires Péczely-dijának alapítója. A putnoki erdők fái szonban más legendákat is suttognak. Hajdanában hatalmas vára volt Putnoknak. Nemes és kiváló vitézek voltak a vár és a birtok urai. A szomszédos velezdi birtokos, a dédesi várkapitány, lomom Pál sétálgatott hónapokon át a putnoki vár alatt, a Paleologue a Három diplomata c. művében idézi Hugo Victort Talleye- rand bebalzsamozásáról. „Nos 1838. május 17-é.n e? az ember meghalt. Orvosok érkeztek, egyiptomi szokás szerint kivették a beleket és az agyvelőt. Miután a herceg múmia lön, selyemmel bélelt koporsóba tették, de az agyvelőt véletlenül kint felejtették. Később az inas megtalálta. Mit csináljon vele? Eszébe jutott, hogy az utcán van egy csatorna. Felragadta hát az agyvelőt, mely annyi dolgotkigondolt, két forradalmat vezetett, 20 királyt megcsalt, és belevágta a csatornába.“ Nemrég még élt és szikrázott. Titkát senkisem tudja megfejteni, csak egy bizonyos: a lélek olyan a testtel, mint a világgá küldött művész, aki hegedűvel keresi kenyerét. Isten küldte világgá, hogy daloljon rajta, énekeljen, imádkozzon, szenvedjen, szeressen és szerezze meg általa az üdvösséget. Úgy látszik, Hilty is ugyanerre gondolt, írván egy helyen, hogy a lelket juttassuk uralomhoz magunkban, s a jóság, meg a lélek tisztasága menjen át az idegek életébe, szívünk verésébe és a lélegzet ritmusába. S Ady mit sirat, mikor írja: „A két szemem ugy-e milyen nagy? És nem ragyog és nem ragyog“. A legszebb húr elkopott és lelke megvakult. Atkozza az első szenynyes gondolatot s nincs más hátra, mint: „Testamentumot, szörnyűt, írni, És sírni, sírni, sírni, sírni“. Nagy titok, félelmetes titok, de igazi mélye csak aztán következik, ha égnek fordítja szemét. „Napsugarak zúgása, amit hallok, Számban nevednek jó íze van, Szent mennydörgést néz a két szemem, Istenem, Istenem, Istenem. Könnyebb a lelkem, hogy most látván [vallott, S hogy te leszel a halál, köszönöm“. Sok titok van, de legnagyobb mégis a bűnbocsátó kegyelem titka nekünk, s csak Isten irgalmának mélysége mérheti. Dr. Kiss István. Kér szenved ni fejfájásét á .régbevált Aspirin- tabletták gyorsan megszüntetik és visszaadják jó közérzetét. aspirin© TABLETTA Csak a ««-kereszttel valódi jobbágysoron. Ezt olyan tujafák szegélyezik, amelyek még láthatták csemetekorukban Tömöri Pált. Itt elmélkedett a világ hiúságairól és a múlandóság dolgairól a vitéz kapitány. A daliás vitéz kolostorba vonult, Sajóládra, a pálosokhoz. Innen vitték el Esztergomba, majd a kalocsai érseki székbe, onnan pedig akarata ellenére a mohácsi hadak élére. Albert István becsületes putnoki borbélymester, akinek háza a régi tuják utcasorán vaD, márványtáblá- val örökítette meg házán a későbbi érsek-fővezér emlékéj; aranybet ükkel: „Tömöri Pál fővezér, aki a mohácsi csatában 1526-ban hősi halált halt ifjú korában, — gyakran járt-kelt Pntnokon. És ez útvonalon sétálgatott. Emlékül Albert István.“ Putnokon lakik Kováts Antal régi nemesi családból származó, jómódú gazdálkodó és iparos, aki azt állítja, hogy az ő szőlőjében kapál- tatta meg az igazságos Mátyás a lusta magyar urakat. Csak itt történhetett a kapálás, mert Putnok- tól feljebb még hetven évvel ezelőtt sem ismerték a nagyobbarányú szőlőművelést. A putnokiak szerint Mátyás nem is járhatott Sajógömör- ben, amely község magának követeli a kapálás dicsőségét. A hagyomány szerint a nagy király a városhoz legközelebb fekvő szőlőhegyen, az úgynevezett „Kedves-hegyen“ tanította meg kapálni a nemes főurakat. Kováts Antal borházán a márványtábla aranybetűível hirdeti: Hunyadi Mátyás nagy királyunk Putnoky János várkapitány idejében ebben a szőlőben tanította meg a főrangú vitéz magyar urakat, hogy a munkát megbecsülni tanulják. Az igazságos fejedelem emlékére ezt a szöveget vésette Kováts Antal és neje. Az emléktábla felavatásán jelen volt az egész békebeli vármegye, amely most ismét visszatért az anyaországhoz. Akár szép legenda, akár szigorú történelmi tény a putnoki szőlőkapálás, feleveníteni az emlékeket mégis érdemes. Gömörnek ez a szép kisvárosa ebből a hitből is merít erőt a magyar cselekvésekre. Az Egri Fő káptalani Uradalom egri hizlaldájában príma ZÜlRSERTÉSEK beszerezhetők Előjegyzés: a Főkáptalani Uradalom Számvevőségénél Eger, Káptalan udvar, Hirdessen az „EGER“-ben OIDDI/ .1. á I IvJGf Társadalmi naptár. Március 10: Délután 5 órakor az Egri Katolikus Legényegylet kultúrdélutáuja. Passiójáték élőképekben. — A hőmérséklet emelkedik. Az Idöjárástani Intézet jóslása szerint várható időjárás a következő 24 őrára: Mérsékelt szél, az északi megyékben néhány helyen kisebb eső, vagy havas eső. A hőmérséklet emelkedik. — Egerben ma reggel 7 órakor —10'4 fok, a tegnapi legmagasabb —3 fok, a legalacsonyabb —1P2 fok, a talajmentén pedig —14'8 fok volt. A légnyomás 768 mm., emelkedő. Hómagasság 30 centiméter. — Istenes szent János rendalapító ünnepe az irgalmasok- nál. Az irgalmasok rend-alapítójának, Istenes szent Jánosnak ünnepét tegnap a komoly időkhöz való szerény keretek között, de bensőséges lélekkel ülték meg a rend egri tagjai. Délelőtt 8 órakor az irgalmasok templomában ünnepélyes szentmisét mondott dr. Petro József apát-kanonok, Eger váro3 plébánosa. A szentmise alatt a király- és kormányzódíjas Egri Dalkör Huszthy Zoltán tb. országos karnagy' vezényletével régi énekszámokat énekelt, dr. Radnai Zoltán rendőrkapitány pedig hegedűszólót játszott. Szentmise végén pápai áldást adott a kanonok-plébános, végül ereklye-csókolás volt s ennél mindenki egy egy érmecskét kapott emlékül. A rend tagjain kívül az orvosi kar, az egri szerzetesrendek küldöttségei voltak hivatalosak az ünnepen. — Ágoston Julián Győrött. A győri „Dr. Kovách Pál Irodalmi és Közművelődési Társaság“ március 10-én, vasárnap délután tartja 25. felolvasó ülését. A felolvasó ülés egri érdekessége, hogy a műsoron dr. Ágoston Julián ciszterci tanár, a kitűnő papköltő, a Gárdonyi Társaság főtitkára verseiből ad elő. A gyűlést a győri városháza dísztermében rendezik meg.
