Eger - napilap, 1940/1

1940-02-24 / 31. szám

2 EGER 1940 február 24. küldött ki. A szervezésben részt- vett a kormány és a társadalom. Ennek a munkának befejezése után az alakuló közgyűlést megtartották, a legelső alapszabályokat pedig Őfelsége 1884. április hó 15-én látta el legfelsőbb jóváhagyással Azóta az alapszabályokat több Íz­ben módosították. A legutolsó mó­dosítás 1933-ban történt, amikor is az alapszabályokat a Kormányzó Úr Ófóméltósága hagyta jóvá. A Magyar Vörös-Kereszt Egylet az államfői jóváhagyás erejénél fog­va bizonyos egyedülálló államjogi jelleggel bír és az állami szervezet kiegészítő részének tekinthető. Bár külsőleg társadalmi szervezetnek látszik, lényegében közintézmény, ezzé avatja az államfő elhatározása az alapszabályok jóváhagyásával és a Legfőbb Védnökről szóló 1. §-ban foglalt jogok, hatáskörök és a kor­mány közreműködése (4. §.). Az Egyleten belül a községekben alakult „Fiókegyletek11 és városok­ban a „Városi Választmányok11 ön- kormányzat módjára látják el az egylet feladatait és kezelik bevé­teleit. A vármegyék székhelyén „Me­gyei Választmányok11 végzik alap­szabályszerinti feladataikat. A Magyar Vöröskereszt-Egylet legfőbb központi szervei: az orszá­gos közgyűlés, a központi választ­mány, a központi iroda, az elnök és az elnökség többi tagjai, más­más hatáskörrel és munkakörrel. Az alapszabályok legfmtosabb szakasza a harmadik, mely az egy­let céljait tartalmazza: 1. a háborúban megsebesült és megbetegedett harcosok gyógyítása és ápolása, 2. a hadifoglyok hollétének meg­állapítása, sorsukon való könnyítés, 3. rokkant katonák és elesett har­cosok családtagjainak megsegítése, 4. közjótékonyság kifejtése. A Magyar Vörös-Kereszt Egylet 60 éve működik. Jusson másnak az a nagyszerű feladat, hogy híven méltassa ennek az emberbaráti szer­vezetnek fél évszázadot egy évtized­del meghaladó idő alatt önzetlenül kifejtett áldozatos és áldásos mun­káját. * E tanulmány a „Vörös-Kereszt" eímü ismertető és a legújabb Egyleti „Alap­szabályok" alapján készült. Február 25-én éjfélig tart a menetrend- korlátozás, de még nem lehet tudni, milyen menetrend következik A MÁV. mint ismeretes, legutóbb, immár harmadízben az ősz óta, me­netrendkorlátozásokat léptetett élet­be. A korlátozások következtében a vonatok száma a lehető legke­vesebbre csökkent, Eger—Budapest között a nyolc vonatból csak három közlekedett. A menetrendkorlátozás február 25-én éjfélig marad érvényben s még nem lehet tudni, hogy milyen vonatokat állítanak vissza ebben az időpontban. A MÁV eddig még nem küldte szét az értesítéseket arról, hogy milyen menetrend következik. Való- szíoű, hogy az „Egerében február 12-én közölt rendszer lép életbe, az Egerből reggel, Budapestről dél­ben induló gyorsvonat visszaállí­tásával. A MÁV valószíuüleg ma délután, vágy vasárnap közli az üj menet­rendet, s igy azt csak hétfőn lesz módunkban olvasó közönségünk tu­domására hozni. Addig is a vasút­állomáson kapható felvilágosítás a vonatokról. Ki az árdrágító? A közönség és az árusok köréből gyakran kérdezik a hatóságokat és a szerkesztőséget is, hogy egyik vagy másik közszükségleti cikket mennyiért szabad eladni, Tájékoz­tatásul közöljük, hogy a közszük­ségleti cikkeket az 1939. augusztusi és szeptemberi áraknál drágábban adni nem szabad, Bármely közszük­ségleti cikknek árát csak a kor­mánybiztos engedélyével szabad e- melni, a kormánybiztos engedélye nélkül elkövetett áremelés — tekin­tet nélkül az áru beszerzési árára — árdrágítást képez és súlyosan büntetik. Az egri rendőrség az elmúlt hé­ten számos burgonyakereskedőt je­lentett fel, akik emelték a burgonya eladási árát. Újabban egyes fa- és szénkeres­kedők ellen érkeznek panaszok, akik az előírt áraknál jóval magasabban árulják portékájukat. Panaszolják, hogy egyes kiskereskedők Egerben is 5 pengőért adják már a vágott tűzifa mázsáját, amely 4 pengőben van maqimálva. Vigyázat tehát, mert minden ilyen engedélynélküli áremelés árdrágí­tást képezhet és súlyos következ­ményeket von maga után. Három és fél millió pengős költséggel a tavasszal már meg­kezdik a tiszapolgári híd építését — Hősi halált halt flrvi Jar- ventaus egyetlen fia. A finn harc­térről érkező hírek szerint Arvi Jar- ventaus, az Egerben is jólismert világhírű finn író egyetlen fia hősi halált halt. Arvi Járventaus szívé­ből szerette a magyar népet, regé­nyeiben, írásaiban a magyar témá­kat kereste. Sokáig lakott Hejő- csabán és több ízben tartózkodott Egerben is. Két évvel ezelőtt halt meg. Most egyetlen fia, hősi halál­lal költözött utána. A kereskedelemügyi és közleke­désügyi minisztérium a készen álló tervek alapján már a tavaszon meg­kezdi a tiszapolgári híd építését. A régóta kért és várt hidat Polgár község mellett építik a Tiszán. Az alapépítmények tavaszra tel­jesen elkészülnek, úgyhogy a vas- szerkezeti munkákat is elkezdhetik rövidesen. Az új Tiszaiadnak két 106 mé­teres medernyilása és két 30 mé­teres oldalnyilása lesz. A hidat úgy Eger, február 24 A kormányzó országlásának hu­szadik évfordulója alkalmából már­cius 1-én 6, 10 és 20 filléres em­lékbélyegeket hoznak forgalomba. A zöldszinű 6 filléres bélyeg a sze­gedi ellenforradalom elindulását jel­képezi. A [bélyeg rajza ágaskodó fehér lovon, tengerész egyenruhában nagybányai Horthy Miklós fővezért ábrázolja. Az alsó jobbsarokban „Szeged11 felirásu szalagon a szegedi fogadalmi templom képe látható. A építik, hogy a vasútat is átvezet­hessék rajta. Borsodmegyét Szabolcs és Hajdú­megyével fogja összekapcsolni a Tiszán keresztül ez a híd, amely nagy mértékben megélénkíti majd a környék forgalmát s ezért Heves megye közönségét is közelről érinti. A tervek szerint 1942 ben már teljesen be is' fejezik ennek a híd­nak az építését, amelynek költsé­geire majdnem három és fél millió pengőt irányoztak elő. felső baloldalon „A Fővezér11 szó és az „1919“ évszám látható. A 10 filléres bélyeg barna és szürke színben készült és a kor­mányzó balra néző arcképét ábrá­zolja. A kép felső szegélyén „Horthy Miklós 1920 — 1940“ felirat olvas­ható. A bélyeg alsó jobboldalán a Horthy-címer. A 20 filléres vörösszinű bélyegen a Felvidék felszabadításának gondo­latát harangozó, lebegő angyallal jelképezik, aki az alatta lévő Rá­Enriékbélyegek a kormányzó országlásának húszéves Jubileumára kóczi-címer és kassai székesegyház felé tekint. A bélyeg felső bal meze­jében „ A felszabadító11 szavak, alatta „1939“ évszám látható. Az emlékbélyegek bárhova szóló postai küldemény bérmentesítésére 1940 március 1-tői 1941 június 30-ig használhatók fel. Légi forgalmunk írta: gróf Zichy Nándor országgyűlési képviselő A polgári légiforgalom átkerült a kereskedelemügyi minisztérium ha­táskörébe. Hogy ezt a kérdést a kereskedelemügyi minisztérium így meg tudta oldani, azt elsősorban annak tulajdonítom, hogy annakide­jén, a kereskedelemügyi miniszté­rium a polgári légiforgalmi szak­osztályának vezetősége, továbbá a Magyar Légiforgalmi Részvénytár­saság igazgatósága, a polgári re­pülőtér igazgatósága, a pilótatan­folyam vezetősége és a pilóták és rádiósok, mind, kizárólag szakkép­zettségük, munkaszeretetük és lel­kesedésük alapján választattak ki és egyéb körülmény, protekció ott nem érvényesült. A minisztérium légiforgalmunk fejlesztése terén oly eredményeket ért el, amelyekre büszkén mutathat rá és amely ered­ményeket csak ilyen elsőrendűen ki­választott gárdával és a gárdának legtökéletesebb összmunkájával le­hetett elérni. A személyszállítás terén 32 6%-kal emelkedett az 1938. esztendőhöz ké­pest a múlt év első felének forgalma, az árúszállítás terén 63%-kal, a postaszállitás terén pedig 80%-kal emelkedett a forgalom. A megtett egy kilométerre eső üzemköltség 5‘30 pengőről 3 50 pengőre csök­kent. Akkor, amikor a magyar légi­forgalom egy egészen új gárdával indult meg és szerveztetett át, ezek az eredmények, azt hiszem, méltán bizonyítják, hogy ezt a munkát jól végezték el. A megtett kilométerek száma 260.000-ről 700.000-re emel­kedett. A két utasforgalmi repülő­gép helyett, ma tíz repülőgép áll rendelkezésünkre. Azt hiszem, hogy ha ez a fiatal ágazat így fejlődik tovább, akkor méltán sorakozhatik a többi középeurópai nagy légi- forgalmi vállalat mellé. A Maiért — Magyar Légiforgalmi részvénytársaság — egy beruházási programmra 3 2 millió pengőt kért a pénzügyi kormányzattól. A be­ruházásban szerepel 3 plusz 2 uj repülőgép beszerzése, ezenkívül, azt hiszem, 19 motor beszerzése, ame* lyek részben meglévő gyengébb mo­torok kicserélésére szolgálnának, részben pedig tartalékmotorokként szerepelnének. Egyelőre 860.000 pen­gőt folyósított, illetőleg engedélye­zett a pénzügyminiszter 1940 julius 1-től fogva fizetendő részletekben. Az európai légiforgalom súlypont­ja ma Rómára és Rómából kiágazó ÓRÁT, ÉKSZERT bizalommal CSAPÓNÁL. (Fő-u., mozival szemben)

Next

/
Thumbnails
Contents