Eger - napilap, 1940/1
1940-02-24 / 31. szám
1940. február 24. EGER 3 Délkelet-Európára terelődött át. Magyarországnak talán egyedüli alkalma van ma arra, hogy azokat a vonalakat, amelyeket a nyugati államok a háború következtében abbahagytak, megnyerje magának, illetőleg ezekbe belekapcsolódhassék. Gondolok itt elsősorban Bulgáriára, Görögországra és Törökországra, továbbá a közelkeleti országokra, mint például Egyiptomra. Jugoszláviába már van vonalunk, Belgrád, sőt Bukarest felé is van már repülővonalunk. Az előbb említett közelkeleti és balkáni államokra gondolok, amelyek felé az angol—német stb. vonalak megszűntek és igy nekünk alkalmunk van ma ezen a részen bekapcsolódni a körforgalomba. Én azt hiszem, helyes volna ebben az irányban erőfeszítéseket tennünk, mert meggyőződésem, hogy még a háború befejezése után is hosszabb időt fog igénybe venni, ameddig az európai légiforgalmi társaságok hiszen azoknak a gépeit háborús célra igénybe vették, azok megrongálódnak, át lesznek alakítva — újra fel tudják venni ezeket a vonalakat és akkor nekünk nemcsak a gazdasági és külkereskedelmi kapcsolataink fognak megerősödni, hanem megerősödik majd politikai súlyunk is a Dunamedencében és kelet felé is. Március 1-ig kell jelentkezni a mezőgazdasági munkavállalók özvegyeinek a járadékért A földművelésügyi miniszter 80000/ 1939. számú rendelete március 1-el életbelépteti a gazdasági munkavállalók özvegyének járadékban való részesüléséről szóló 1939. évi XV. tc.-et. Az említett törvény értelmében özvegyi járadékra jogosult a gazdasági munkavállaló özvegye, ha 60. életévét már betöltötte és meghalt férje az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézettől öregségi járadékot kapott, vagy haláláig biztosítási könyvében a munkavállalói járulékot mezőgazdasági biztosítási bélyegekben szabályszerűen lerótták. Az özvegyi járadékot az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet fizeti ki. Az özvegyi járadék fele annak az öregségi járadéknak, amelyre a meghalt férjnek igénye vagy várománya volt, azonban évi 60 pengőnél kevesebb nem lehet. Az özvegyi járadékot a községi elöljáróságoknál beszerezhető igénylési lapon kell kérni és ezt a meghalt férj lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságnál (polgármesternél) kell benyújtani. Minthogy az özvegyi járadék a jelentkezést követő hónap elsejétől állapítható meg az igénylő özvegynek ez év március 1-ig kell a községi elöljáróságoknál (polgármesternél) jelentkezni, hogy a március hónapban esedékes járadékot megkaphassák. Becslések szerint 19 nap alatt uezetik el a folyók a hauat Heues uármegyéből Laptársunk a „Hevesvármegye“, kitőnő gazdasági szakértőjének, Balogh István kir. gazdasági tanácsosnak, a vármegyei gazdasági egyesület igazgatójának tollából közolt érdekes cikket a hótömegek eltakarításáról. A cikkből közöljük az alábbi érdekes részleteket: A hóréteg vastagsága átlagban 70 centiméter. A mostani tömörségű hó mi; den li-eréből közepes átlagban negyedliter víz lesz, sőt mint szélső értéket, összeLgyott alsó rétegbeli hóból olvasztva, Télliter vizet is találunk. Mivel Htves vármegye területe 3751 négyzetkilomé'er, a fenti adatokkal számolva kiderül, hogy a megye területét fedő hóréteg lömege 2.625,700,000, vagyis két és fél- milliárdnál is több köbmétert tesz ki. Ennek a hórétegnek a víztartalma felül van a félmilliárd köbméteren, mert 656,425,000 köbméterre rúg, ami ugyanennyi tonna súlynak felel meg, s hogy jobban érzékelhető legyen ez a hatalmas vízmennyiség, felemlítjük, hogy a fővonali nagy tehervonatok lévén 1000 tonnásak, 65,642 tehervonat kellene az elszállításához. Napi 100 vonattal számolva, majdnem 2 évig tartana tehát a hó elszállítása. A természet ezt az elszállítást sokkal gyorsabban fogja végezni. A szállítás iránya az erek, csermelyek, patakok és folyók, s ezek befogadó- képessége s az olvadás mérve döntik azt el, hogy baj nélkül tűnik-e el a vármegyénket borító hórakaró. Az olvadó vizek részben közvetlenül kerülnek a Tiszába, részben az Eger, a Laskó és a Gyöngyös-patakok, valamint a Tárná és a Zagyva folyókon át közvetve kerülnek szintén a Tiszába. Végeredményben az dönti el a kérdést, hogy az olvadás kialakulásakor mi lesz a Tisza vízbefogadó képessége. Miután a Tiszának Szolnokig, a Zagyva betorkolásáig kell felvennie a hevesmegyei vizeket, kiöntés nélkül pedig a szolnosi legnagyobb vízszállító képessége másodpercenként 3200 köbméter, továbbá pedig az azonos időben olvadó tiszavölgyi területeknek Hevesmegye mintegy egynyolcad részét teszi: így a Tisza vármegyénkből naponként 34.560.000 köbméter vizet tud elszállítani. Ha a Tisza ezen durván becsült napi szállítóképességét ösz- sz^függésbe hozzuk a vármegye 656.425.000 köbméter vizével, azt fogjuk találni, hogy kereken 19 nap szükséges ahhoz, hogy a hóolvadás minden baj nélkül, egyenletesen levezethető legyen. Valószínű, hogy az olvadás, elég kellemetlenül, a magasabb hegyek és dombok déli lejtőin fog megindulni, tehát a folyók és patakok már vízben gazdagok lesznek, amikor a síkföldi olvadások is komolyabb ütemet vesznek. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a megtelt folyómedrek kevésbbé vagy alig lesznek alkalmasak az olvadás első hetében a sik területek vizeinek elvezetésére, sőt rohamos olvadás esetén, ami erős déli széllel bekövetkezhet, azzal is számolni lehet, hogy kilépve medrükből, elöntik a mélyebb fekvésű, még fel nem olvadt havas területeket. Bolyki Tamás utódai Eger kétségkívül egyik leglegen- dásabb történelmi alakja Bolyky Tamás, kinek hősi halála örök példa az utókor számára s kinek nevét az egyik egri várbástya örök időkre hirdeti. Bolyky Tamás személyéről kevés ismert adatunk van s mivel engem mindig igen érdekelt a fiatal hős élete, sok kísérletet tettem reávonatkozó bővebb adalékokat fel fedezni. így emlékeztem, hogy egy fiatalkori barátodat Bolyky Jánosnak hívták s a cseh megszállás alatt szűkebb hazájában Érsekújvárott maradt. írtam is neki számtalan levelet, de egyre sem kaptam választ s így ezúton nem kaphattam a legilletékesebbektől, a családtól adatokat. Most a felszabadulás után ellátogattam személyesen Újvárba, hogy meggyőződjem, mi lett régi barátomból. Itt hosszú évek után sikerült megölelnünk egymást. Bolykyt a csehek túlzó hazafias magatartása miatt tengernyi szenvedésben részesítették, megfigyelték, postáját lefoglalták, végül is börtönre vetették. Ezért nem kapta meg leveleimet. Bolyky János valóban abból a családból való, melyből az egri vértanú. Most, hogy felvetettem neki a kérdést, túláradó hazafias szíve minden buzgalmával nekilát családi levéltára és ereklyéi kiértékeléséhez, mely kétségkívül értékes eredményekkel fog szolgálni kutatásom tárgyához. Bolyky méltó utóda a nagy egri hősnek. 19 éves korában, mint a 31. honvédgyalogezred hadnagya az orosz fronton hagyta féllábát vitéz küzdelemben. De mint elmeséli, a háborúnál borzalmasabb harc volt, amit a 20 éves megszállás alatt, mint a nyitramegyei magyarság lelkes vezére átküzdött. Ez a harc az élet, a vagyon, az idegek háborúja volt. Bolyky mint kisebbségi költő is küzdött az idegen kultúra ellen s versei több kötetben s több kiadásban jelentek meg. Bolyky azon kivételesek közé tartozik, akik megérhették szenvedéseik és eredményeik jutalmát még életükben. Nyitra megye politikai kormánybiztosa lett és vitézzé minősítése folyamatban van. Rövidesen Egerbe is ellátogat, hogy megtekinthesse nagynevű őse tettei színhelyét. Ifj. Bolyky Jánosnak alább közöljük egy rövid versét: A Morva és Latorca közt kétfelé bontom két markom : egyik tenyér az államé, másikban földemet tartom. A két lábam az országé, népemé a szívem, agyam: faluzva járom falvait, közte osztom szét önmagam. B. A. Z.
