Eger - napilap, 1940/1
1940-02-17 / 27. szám
Eger, LI. évfolyam, szám. ah « 12 FILLÉR ♦ Szombat * Trianon 21, 1940. február 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁRMEQYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3 Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Nyomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Két helyen is behatoltak a szovjet-csapatok a finnek de az elfoglalás még nem tekinthető véglegesnek A francia Havas iroda jelenti Helsinkiből: A helyzet a karéliai fronton komoly. A szovjetcsapatoknak sikerült behatolniok a finn erődítmények első vonalaiba két helyen is és sikerült ott megerősíte- niök magukat. A szovjet ma állandóan folytatta támadásait és a finneknek éjjelnappal fel kellett venniök a küzdelmet. A megerősített fiun állások elfoglalása nem tekinthető véglegesnek, mert az elfoglalt állások a finnek részéről két oldalról tűz alá A szovjet hivatalos hadijelentése szerint az oroszok a karjalai fronton folytatták hadműveleteiket és elfoglaltak 22 megerősített állást, Szovjetoroszország lázas gyorsasággal építi az erődöket a Fekete-tenger partvidékein A mezőgazdasági munkásság megerősítése A képviselőházban bef-jeződött a legkisebb mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvény- javaslat általános vitája, amelynek kiemelkedő eseménye volt gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter felszólalása. A miniszter vitazáró beszédében nemcsak a vitában elhangzott beszédekre válaszolt, hanem tömören összefoglalta azokat a szociális, gazdasági és nemzetpoliti- tikai szempontokat is, amelyek a legkisebb mezőgazdasági munkabérek törvényes szabályozását indokolják és szükségessé teszik. A miniszter rámutatott arra, hogy míg egy évszázaddal ezelőtt a nemzet legfontosabb létkérdése az volt, hogy a legszélesebb néprétegeket az alkotmány sáncai közé bevegyék, ma egészen más formában kell ezekről a néprétegekről, elsősorban a mezőgazdasági munkásságról gondoskodni. A nemzetnek ez a rétege igen nehéz körülmények között él, feltétlenül szükséges tehát, hogy a mezőgazdasági munkásságot, amely a magyar nemzetnek igen számottevő részét teszi ki, lelkileg, anyagilag és testileg megerősítsék. Szükség van erre nemcsak az emberiesség szempontjából, de azért is, mert a mezőgazdasági munkásság kétségtelenül csak akkor lehet hasznos tényezője, hasznos része a magyar nemzet egyetemének, ha legalább elemi létfeltételeit biztosítják. Éppen ezért a most tárgyalás alatt álló javaslat a kormány által tervbevett szociális intézkedések egyik legfontosabb láncszeme. A törvényjavaslat tudvalevőleg a bérmegállapító bizottságok felállításával arról kíván gondoskodni, hogy a mezőgazdasági munkások minden egyes csoportja, tehát a sommás munkások, a napszámosok, a részes munkások épen úgy, mint a gazdasági cselédek az ország minden vidékén megkapják azt a legkisebb munkabért, amely őket az illető vidék termelési, értékesítési és egyéb gazdasági viszonyainak figyelembevételével feltétlenül megilleti. A szabadelvű, azaz a háború- előtti liberális korszaknak egyik legnagyobb tévedése és bűne az volt, hogy közönséges árucikknek tekintette a munkát és annak árát azaz a munkabért kitette a keresget és kínálat változó esélyeinek. Ma azonban a munkát és a munkást magasabb nemzeti szempont-^ ból nézzük, a nemzeti társadalom értékes dolgozó tagját látjuk benne, akinek — függetlenül a gazdasági viszonyok mindenkori alakulásától — az élete és családja fenntartásához feltétlenül szükséges legkisebb részt a nemzet jövedelméből meg kell kapnia. Meg kell szüntetni azt a nagy különbséget, amely ezidőszerint az ipari és a mezőgazdasági munkásság életszínvonala között fennáll. Ez érdeke nemcsak a munkásoknak, de a munkaadóknak is, mert épen a falusi munkásság rossz helyzete következtében kezd mindig nagyobb méreteket ölteni a mezőgazdasági munkásság városba özönlése, aminek beszédes bizonysága, hogy az 1930-as népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának csak 518 százaléka foglalkozott mezőgazdasággal, mig 1900-ban 60 6 százalékot tett ki ez a réteg. Helyesen állapította meg a földművelésügyi miniszter, hogy a helyes szociálpolitika alapja a jó gazdaság- politika, ezért van szükség egy me- zőgazdaságfejlesztó törvényre is, a- mely agrár termelésünket a belterjesség felé fogja terelni, tehát arra fogja ösztönözni a mezőgazdasági üzemeket, hogy minél több munkásnak adjanak kenyeret. Egészen bizonyos, hogy a miniszter megállapításait nemcsak a képviselőház túlnyomó többsége, de az egészséges, magyar szellemben gondolkozó közvélemény is helyesléssel fogja fogadni. Legfontosabb nemzeti érdekeink parancsolják, hogy mező- gazdasági munkás rétegeinket anyagilag megerősítsük, őket jobb helyzetbe hozzuk, az eddiginél fogyasz- tóképesebbekké tegyük, mert gazdasági életünk lüktetése és egészséges vérkeringése csak úgy indulhat meg, ha ebbe a mezőgazdasági munkások millióit is — megfelelő élet- színvonaluk biztosításával — bekapcsoljuk. Ä hideg lassú csökkenése várható. Az Időjárástani Intézet jóslása a következő 24 órára: Mérsékelt szél, néhány helyen kisebb havazás, a hideg lassú csökkenése. Egerben ma reggel 7 órakor —23 5 fok, a tegnapi legmagasabb —12 6 fok, a legalacsonyabb —23-5 fok, a talaj mentén pedig — 16T fok volt. A légnyomás 762'3. mm., emelkedő. Hómagasság 60 centiméter. A Siefani olasz hírszolgálati iroda jelenti: A nemzetközi sajtó foglalkozik annak a lehetőségével, hogy a viszály kiterjed a Fekete tenger egyes partvidékeire és a Kaukázus egyes vidékeire. írnak továbbá a Közel-Keleten történő csapatösszevonásokról és ezeknek céljául azt jelölik meg, hogy védekezni kívánEger, február 17. A vármegye forgalmát és életét úgyszólván teljesen megbénítja a behavazott úthálózat járhatatlan volta. Okolicsányi Imre alispán ezért legutóbb sürgős intézkedést jelentett be a törvényhatóságnak az utak megtisztítására. Ez a munka rendkívül nehéz lesz, mert a hó alatt a közbejött olvadás következtében sok helyütt fél méter magas jégréteg fekszik, és ezt nem lehet hóekével eltakaiítani. Az utak sürgős forgalombihelye- zése két okból sürgősen szükséges. Az árúfuvarozás megindítása az első feladat, mert a vidéki kereskedelem és ipar s így a fogyasztó közönség helyzete rendkívül rossz a szükségletek kielégítése szempontjából. De gondolni kell arra is, hogy esetleg gyors olvadás következik s árvízvehetők és az oroszokat onnan kiszoríthatják, vagy megsemmisíthetik. A finn légihaderő sikerrel bombázta a Leningrádból a karéliai földszoroshoz vezető vasútvonalat, amelyen az orosz csapatok ellátásukat és utánpótlásukat kapják. Több vasútállomást is elpusztítottak a finn repülők bombái. Egyes külföldi lapjelentések szerint az oroszok veszteségeire jellemző, hogy harcikocsijaik 20 százalékát vesztették el eddig a finn háborúban. (MTI.) A szovjet légihaderő katonai célpontokat és csapatössz^vonásokat bombázott. nak Oroszország akciója ellen, mert fenyegetve látják az olajvidékeket. Ezzel magyarázható, — írja tovább a Sta.mpa — hogy Oroszország lázasan építi az erődöket a Feketetenger partvidékein. A nemzetközi sajtójelentések azonban túlozzák a szövetségesek által összevont csapatok számát. (MTI.) veszély esetén az utak járhatitlan- sága a megelőzés és segítés munkálatait teljesen lehetetlenné tenné. A vármegye ezért sürgős kérelemmel fordult a belügyminiszterhez, adjon államsegélyt a hó-eltakarítási munkálatokra a szociális alapból, vagy pedig engedje meg, hogy a vármegye az állategészségügyi ebadóalap 120 ezer pengős készpénztőkéjéből vegye fel a szükséges összeget. A munkálatok végösszege még nem lehet, ismeretes, egyelőre 50 ezer pengő volna a rendkívüli hitel összege. A közigazgatási bizottság a miniszteri válasz megérkeztéig felhatalmazást adott az alispánnak, hogy a szükséges összeget az állategészségügyi ebadóalapból folyósítsa és haladéktalanul intézkedjék a munkálatok megkezdése tekintetében. A vármegye rendkívüli hitel segítségével tisztittafja meg utalt a hótól Egyelőre ötvenezer pengő kiadásra számítanak
