Eger - napilap, 1939/2

1939-09-24 / 151. szám

2 EGER 1939. szeptember 24. TELEFUNKEN SUPERRÁDIÓK ELET HU HANG, '^KIVÁLÓ TCLJES/miN/. RAGYOGÓ KIVITEL Fenti újtípusű rádiót díjtalanul be­mutatja RUDLOF GUSZTÁV cég. EGER. Itt említjük meg, hogy az ifjú­sági Vöröskereszt az alábbi felhí­vást bocsátotta ki tagjaihoz: Ä Magyar Ifjúsági Vöröskereszt felhívása. A mai válságos időkben a Ma­gyar Ifjúsági Vöröskereszt vala­mennyi csoportjának is hazafias és azt hisszük, készséggel vállalt kö­telessége nemcsak lelkileg felké­szülni minden eshetőségre, hanem egységesen és elszánt akarattal tet­tekben is megmutatni, hogy hazája és az emberiség szolgálatában dol­gozva, méltó a „vöröskeresztes“ név viselésére. A Magyar Vöröskereszt Egylet már eddig is céltudatos munkával létesített tartalék-kórházakat, de most minden erejével azon dolgo­zik, hogy szükség esetén az eddi­ginél fokozottabb mértékben minél több szenvedőnek tudjon segítséget nyújtani. Bizalommal fordulunk va­lamennyi csoportunkhoz és kérjük, hogy a Magyar Vöröskereszt Egy­letnek ezen emberbaráti munkáját az Ifjúsági Vöröskereszt-csoportok saját lehetőségükhöz képest az aláb­bi felsorolás valamelyik pontja ér­telmében teljes erőkifejtéssel tá­mogassák. 1. Gyűjtsenek ágyfelszerelési tár­gyakat (pokróc, takaró, szalmazsák, lepedő, kész vánkos, lehetőleg 63X78 cm méretben, vánkoshuzat, fosztott toll, kukoricaháncs) és adományu­kat bocsássák a helyi Vörökereszt szerv rendelkezésére. 2. Gyűjtsenek önkéntes pénzado­mányokat és tehetségükhöz képest így járuljanak hozzá kórházi vas­ágyak beszerzéséhez. Erre a célra szánt összegeket a Magyar Vörös- kereszt Egylet 10.275. számú pos­tai csekkszámla javára kell befi­zetni „ágyfelszerelés“ jelzéssel. 3. Budapesti leányiskolái csopor­tok (14—18 éves leányok csoport­jai) vállalják a központ által adan­dó anyagból ágypárnatokok és a mentőládák felszereléséhez sínpár­nák megvarrását, mint szeretet munkát. Megvagyunk győződve arról, hogy a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt csoportjai megértik e rendkívül idők követelményeit, becsülettel vállalják mindazt, ami a magyar sorközösségből és a Vöröskereszt emberbaráti célkitűzéseiből követ­kezik és lelkesedéssel kapcsolódnak be az előttünk álló nagy feladatok megvalósításának megfeszített mun­kájába. A fentiekre vonatkozó bármiféle bejelentéseket mielőbb várja ma­gyar testvéri szeretettel a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt végrehajtó bi­zottsága nevében: Dr. vitéz Simon Elemér m. kir. titkos tanácsos, elnök. Dr. Petri Pálné társelnök. Braun Károly polgármester mégis távozik A szombati közgyűlés a polgármester kívánságára tárgyalni fogja hat hónapi szabadság iránti kérelmét Eger, szeptember 23. Braun Károly polgármester sze­mélye ismét az érdeklődés terébe került, azzal a kívánsággal kapcso­latban, amelyet Frank Tivadar h. polgármester előtt fejezett ki, neve­zetesen, hogy tárgyaltassa le a szep­temberi közgyűléssel a képviselőtes­tülethez hat hónapi szabadság meg­adásáért benyújtott kérelmét, ame­lyet az augusztusi közgyűlés tárgyso­rozatáról viszszavont. Szabadsága befejeztével nem szándékozik vissza­térni hivatalába, hanem nyugalomba vonul. Ennek a kívánságnak az előzmé­nyei a júliusi közgyűlésre nyúlnak vissza, amikor is a polgármester né­hány felszólalásból azt a következ­tetést vonta le, hogy a képviselő- testületben nem becsülik meg mun­kásságát kellő mértékben. Ez a kö­rülmény Braun Károlyt rendkívül elkedvetlenítette s jóllehet barátai és tisztelői maradásra próbálták bírni azzal az érveléssel, hogy ta­karékossági politikájára a város nehéz esztendőiben még nagy szük­ség van, kérelmet adott be a kép­viselőtestülethez és hat hónapi sza­badságot kért, kijelentette egyben, hogy távozik a város élőről. A rendkívüli idők közbejötté és több oldalról elhangzott hathatós rábeszélés az utolsó pillanatban mégis maradásra bírta a polgár- mestert és kérelmét visszavonta az augusztusi közgyűlés tárgysorozatá­ról. Már-már úgy látszott, hogy a kérdés nyugvópoutra jutott, amikor nyilván közben adódott okok, ismét visszaállították eredeti elhatározá­sába a polgármestert. Ezek szerint a szombati közgyű­lés tárgyalni fogja a polgármester szabadságolását s Braun Károly ezek szerint nem tér vissza hivata­lába, csupán mint virilis tag fog résztvenni a közélet irányításában. A begyközségi választmány határozata szerint október 2-án kezdődik az általános szüret Egerben A hegyközségi törvény és annak végrehajtási utasítása a hegyközség hatáskörébe utalja a szüret kezde­tének megállapítását és ezt a fel­adatot a hegyközségi választmány végzi. Az egri hegyközség csütörtökön tartott ebben az ügyben választ­mányi ülést és Eger megyei város területére az általános szüret meg­kezdésének időpontját október má­sodikéban állapította meg. Itt említjük meg, hogy egyes kisebb gazdák már le is szüretel­tek. Az első ilyen próba-szüretek azonban csak 17—18 cukorfokos mustot eredményeztek. Ez is azt igazolja, hogy Egerben túlkorán nem szabad szüretelni, mert a korai szüret a bor minőségét rontja. Rövidesen befejeződik a főszékesegyház megújítása Megtalálták az 1913. évi tatarozás kőműveseinek rejtett emléktábláját — Kik voltak az «öreg csontok», akik annakidején befröcskölték a templomot Eger, szeptember 23. A főszékesegyház nagyarányú megújítási munkálatai befejezéshez közelednek. A művészi ízlésű és min­den tekintetben szakszerű megújí­tás a nagyméretű, méltóságos tem­plomnak sok olyan szépségét hozta elő, amelyek az idők folyamán vég­zett kevésbbé szakszerű tatarozá­sokkal eltűntek, vagy megfogyat­koztak. A legutóbb 1913 ban vég­zett tatarozásnál a templom összes falsíkjait, sót oszlopcsarnokát is fröcskölt vakolattal fedték el. Ezt a vakolatot most Hevesy Sándor v. mérnök, tanácsadó és Nagy Pé­ter egyházmegyei építész leveret­ték s a halványszürke, siroki kőből készült kószegélyek, oszlopos kő- párkányzatok, eresztámasztó geren­davégek és rózsák teljesen meg­újulva klasszikus szépségűvé vará­zsolják a főszékesegyház egy-egy részletét. Nagy kár, hogy a tem­plom építésekor a tornyok erké­lyeit és a homlokzat oszlopsorát nem halványszürke siroki kőből, hanem vöröses árnyalatú szomolyai kőből faragtatták, így azok tom­pább hatásúakká váltak. Az építés vezetősége ezt a .hibát folyékony permettel próbálja eltüntetni, ami valószínűleg eredményes eljárás lesz. A templom tetőzetének zöld színe is komolyabb, a kereszteket időálló aranyozással fedik be, végül a szobrokat is átmunkálják. A templom megújításával kapcso­latban innen is, onnan is esett né­hány rosszalló megjegyzés azokra, akik a századforduló stílus iránt érzé­ketlen levegőjében befröcsköltették a nagytemplomot, most azután „meg­kerültek a fröcskölő„vén csontok“ egy kicsit megható, kicsit mosolyogtató véletlen folytán. A templom előteré­nek mennyezetjavítása közben a mennyezet belső párkányára rejtve megtalálták a munkások huszon­hat évvel ezelőtt ott dolgozott elő­deik „emléktábláját.“ A táblát gipszből öntötték s rajta ácsceruzá­val a következő sorok olvashatók: „Emlékül 1913-ban. Javították az egész templomot és fröcskölték öreg csontok, kik már csak páran van­nak Kormos Dezső, Ladányi József, Kameniczki, Pálok Bernát.“ A táb­lát még egy név fejezi be, talán Siró István, talán Sir, nem lehet tisztán elolvasni. A tábla másik oldalára most majd felírják azok neveit, akik a fröcskölést hosszú munkával letisz­tították. Talán egyszer megint meg­találja a kisemberek hallhatatlan- sági vágyának nyomát a következő kor, amelyiknek ismét dolga lesz a templommal. Mert az idő azért csak rág, a vakolat csak mállik és bol­dog az, aki nevét feljegyezhette a maradandó emlékezés számára. fl beuonult katonák és az igénybevett fogatok gazdasági munkára ualá felhasználása Magyarország népének a mai sors­döntő időkben nemcsak nyugalmát és fegyelmét kell megőriznie, hanem a gazdasági élet minden terén fo­kozott mértékben kell elvégeznie munkáját a termelés folytonossága érdekében. Ezt a célt szolgálja az a kormányrendelkezés, amelyet most

Next

/
Thumbnails
Contents