Eger - napilap, 1939/2

1939-08-01 / 120. szám

Eger, L. évfolyam, 120. szám, A B A 8 FILLÉR ♦ Kedd # Trianon 20, 1939. augusztus 1 ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Több közérdekű ügyet tárgyalt a városi képviselőtestület szombati közgyűlése Eger város képviselőtestülete Braun Károly polgármester elnök­lésével szombaton délután négy órai kezdettel tartotta jüliusi rendes közgyűlését a városháza nagytermé­ben. A közgyűlés 27 pontból álló tárgysorozatát meglehetős érdekte­lenség mellett tárgyalta le a köz­gyűlés, a gazdaképviselök padsorai­ban alig 10—12 városatya foglalt helyet, ami a nyári munkaidővel magyarázható. A közgyűlést pontosan 4 órakor nyitotta meg az elnöklő Braun Ká­roly polgármester. Örömmel emlé­kezett meg Kása Kálmán dr. kul­tuszminiszteri osztályfőnöki és Petro József dr. kanonoki kinevezéséről. Javaslatára a közgyűlés — üdvözlő iratot küld a kinevezetteknek. f- Napirend előtt Rapcsák József műszaki tanácsos ismertette a Mese kérelmét érsekkerti terület lő­tér céljára történő átengedése iránt. A tervek szerint a lőtér a felépí­tendő sportklub épülete, — amely­nek déli falát egyúttal golyófogó­nak építenék ki — és a Barkóczy- utca között nyerne elhelyezést. Ez a megoldás költségesebb ugyan, de a lőtér igy a sportpályára kerülne. Ugyanakkor kérte a Mese, hogy az új sportpálya megépítése után a mai sportteret a város, a birtokjog fenntartásával, engedje át nyári játéktér és téli korcsolyapálya cél­jaira. Az építési szakosztály javas­lata a kérelem tárgyában az, hogy a város a kérelem második részét teljesítse, de a lőtérnek az Érsek kert­ben való elhelyezését aggályosnak tartja, részben a baleseti veszély miatt, részben a nyaralóváros csend­jének zavarása miatt. Különben is az a nézete, hogy a 12 lőállásos lö­völde rövid idő múlva szűknek fog bizonyulni, bővítésnek pedig a jel­zett helyen nincs meg a lehető­sége. Felmerül a gondolata a Pol­gári Lövöldében való megoldásnak, a polgári lőtér megfelelő bővítésé­vel és modernizálásával. Az állandó választmány is letár­gyalta a kérelmet. Javaslata az, hogy a két kérelmet el kell különí­teni, a mai sportteret az új pálya megépítése után is adja át a város korcsolya- és játéktérnek. A lőtér ügyében pedig — esetleg katonai szakértők bevonásával — küldjön ki bizottságot a képviselőtestület s a bizottság a MESE-vel való tárgya­lások útján keressen elfogadható és minden szempontból megfelelő meg­oldást. Hevesy Gusztáv és Szajlay Sándor ugyancsak aggályuknak adtak kife­jezést a fürdőváros csendjének és nyugalmának, és az Érsekkertben nagy számban játszó gyermekek testi épségének veszélyeztetése miatt. Besznyák István dr. arról igye­kezett meggyőzni az aggódókat, hogy a gyermekek rövid idő alatt meg­szokják és nem félnek a lövések hangjaitól. A lőtér megfelelő bizton­sági felszerelésével a veszélyt meg lehet előzni. A lőtér bővítésére már csak a lövészet ellenőrzésének ne­hézségei miatt sem kerülhet sor. Kámutatott arra is, hogy a Polgári Lövölde annyira kint fekszik, hogy a torna-órák alatt az iskolai lövé­szet nem lesz lebonyolítható. Lipcsey Péter dr. javasolta, hogy a döntést halassza a közgyűlés a szakbizottság véleményének beérke­zése utáni időre. Ruzsin Ferenc felvetette a mai sportpályán egy csónakázó tó léte­sítésének gondolatát. Kálnoky István dr. megcáfolta azokat a híreket, mintha ő nem tá­mogatná a tárgyalások lefolytatásá­ra bizottság kiküldésének a tervét. Határozottan kijelentette, hogy a javaslathoz a maga részéről hozzá­járul. Végül is a képviselőtestület úgy határozott, hogy a sportteret át­engedi korcsolyapálya és játszótér céljaira, a lőtér ügyében pedig bi­zottságot küld ki. A tárgysorozatra térve Pap Ist­ván aljegyző felolvasta a polgár- mesteri évnegyedes jelentést, amely kimerítő beszámolója a város elmúlt negyedévi életének A jelentéshez elsőnek Császty Gyula szólt hozzá és több megfon­tolásra méltó elgondolást vetett fel a lakosság gazdasági helyzetének javítása, közelebbről: a termésérté­kesítés megoldása érdekében. Hang­súlyozta, hogy az idei nehézsége­ken okulva, előre kell gondoskodni a baracktermés értékesítéséről, a belső fogyasztás megszervezésével. Téli tanfolyamokon meg kell ta­nítani a lakosságot a cukornélküli befőzésre, ugyanakkor oda kell hat­ni a pénzügyi kormányzatnál, hogy a befőzési idény tartamára a cukor árát megfelelően mérsékelje. Felvetette egy hűtő-ház és aszaló­telep megvalósításának gondolatát is. Erre a célra állami támogatást is lehetne szerezni. A magyar aszalt barack ízletesebb, mint a kaliforniai. A GyOSz felvidéki iparosítási moz­galma keretében Egerben is lehetne konzervgyárat telepíteni. Az egri gyümölcsöt — esetleg a MATEOSz útján—meg kell ismertetni a távoli gyümölcsszegény falvak lakosságá­val is, a termelői'borkimérések min­tájára termelői gyümölcslerakatokat kell felállítani. Mozgalmat kell szer­vezni, hogy egy-egy gyümölcster­melő város egy-egy felvidéki közsé­get lásson el gyümölccsel. Le kell törni az olyan visszaéléseket, hogy az Egerben 15 fillérért vásárolt barackot Jolsván 60 filléres áron kínálják eladásra. A felszólalásra Braun Károly polgármester válaszolt. Kijelentette, száz százalékig osztja a felszólaló elgondolásait s a város elöljárósága hosszú ideje dolgozik a felvetett értékesítési problémák megoldásán. A várost a hütő-ház kérdésében azonban balszerencse kísérte. A Bor­szövetkezetnek erre a célra történő rendkívül kedvező anyagi feltételek melletti megszerzése tárgyában több­ször is sikerült a földművelési kor­mányzat messzemenő támogatását megszerezni, azonban az illetékes kormányférfiak távozása miatt má­ig sem lehetett eredményt elérni. A város azonban a jövőben is el fog követni mindent, hogy a Bor­szövetkezet telepét gyümölcsértéke­sítési célokra megszerezze, a telep kiválóan alkalmas ilyen célokra. A konzervgyár felállítása nehézsé­gekbe ütköznék, konzervgyártáshoz elsőrendű gyümölcsre volna szük­ség. Az értékesítés miatt egyéb­ként nincs oka a termelőknek két­ségbeesésre. Jövőre nem valószínű a rekordtermés s reméljük, a kül­politikai viszonyok javulása kedve­ző lesz a gyümölcsértékesítésre is. A lakosságnak olcsó cukorral tör­ténő ellátása érdekében megfelelő lépéseket tesz a város. Besznyák István dr. szintén az évnegyedes jelentéshez hozzászólva fehívta a figyelmet a pécsi terme­lők szervezkedésére, akik a dunán­túli fürdőhelyeket valósággal behá­Hol építsék meg a MESE lőterét Felhívás Eger társadalmához Tarújfalu támogatása érdekében küldöttségjárást ismertette. Színes szavakkal emlékezett meg a városi küldöttség ünnepélyes és szívélyes A továbbiakban Nemecsek Aurél tanácsnok a Tarújfaluba, Eger ru­szinföldi testvérközségébe indult ilz évnegyedes jelentés vitája dalmához, hogy anyagi erejéhez mérten járuljon hozzá adományaival a szegénysorsú testvérközség szociá­lis támogatásához. A város maga is jelentékeny összeget biztosít erre a célra a költségvetésben. Kálnoky István dr. azzal a meg­jegyzéssel egészítette ki Nemecsek Aurél úti beszámolóját, hogy a bel­ügyminiszter vállalta az egri nya­ralásra meghívott 40 tarújfalui gyer­mek orvosi megvizsgáltatásának, va­lamint utazási költségeit. Az arra rászoruló és érdemes gyermekek kiválasztását a község elöljárósága végzi. Kérte a város társadalmát, fo­gadjanak a testvérközségböl gyer­mekeket nyaralásra, amelynek az a célja, hogy a ruszin fiatalság meg­tanulja a magyar szót és a szeretet szálaival a magyar hazához kap­csoljuk őket. fogadtatásáról és arról a mélyhen gyökerező érzésről, amely a község ruszin lakosságát az anyaországhoz fűzi. A tapasztaltak alapján elisme­réssel emlékezett meg arról a haza­fias szellemű munkáról, amit a köz­ség vezetői végeznek a községet az anyaországhoz fűző kapcsolatok meg­erősítése érdekében, kérte a város közönségét, minél számosabban ke­ressék fel a testvérközséget e kap­csolatok elmélyítése és ápolása cél­jából. Bejelentette végül, hogy Tarúj­falut Vác is testvérközségévé fo­gadta. A város értesíteni fogja Vá­cot, hogy tekintettel a régi törté­nelmi kapcsolatokra, — nyolcvan évvel ezelőtt Tarújfalu az egri ér­sekség fennhatósága alá tartozott — engedje át a községet Egernek. Braun Károly polgármester a köz­gyűlés nyilvánossága útján is azzal a kéréssel fordult a város társa-

Next

/
Thumbnails
Contents