Eger - napilap, 1939/2

1939-08-01 / 120. szám

7 EGER 1939. augusztus 1. lózták és szervezetük nagyszerűen prosperál. Kérte, hogy a város cementtel töltesse fel az utcai víznyelő csa­tornanyílások környékét, mert azok annyira kiállanak az úttest szintjé­ből, hogy a közlekedést veszélyez­tetik. Sürgette a Balassa Bálint- utca kövezetének megjavítását is. Javasolta, hogy alaposabb átta­nulmányozás céljából küldjék meg a képviselőknek az évnegyedes je­lentés egy-egy példányát, és olvas­sák fel a közgyűlés előtt a múlt ülés jegyzőkönyvét, mert azt tapasz­talja, hogy olyan határozatok jelen­nek meg, amelyekkel a közgyűlés nem is foglalkozott. Megemlítette, hogy egy április 29-én kelt polgár- mesteri határozat három városi ko­csis elbocsájtását rendeli el, holott ezt a tárgyat nem hallotta a köz­gyűlésen. Határozottan védelmébe veszi az elbocsájtott városi alkalmazottakat és nem helyesli, hogy a három ki­öregedett ember fizetését 56 száza­lékkal csökkentették, elegendő lett volna 20 százalékos csökkentés is. «Miért nem megy a polgármester nyugdíjba ?» Braun Károly polgármester vá­laszában rámutatott arra, hogy az elbocsájtás nem tartozik a közgyű­lés elé, az a polgármester joga. Az elbocsájtott szeméthordó kocsisok 75 éves emberek, akiket a város­nak már nem volna szabad tartani, helyettük 25—30 éves emberek vár­ják a munkaalkalmat. A város az elbocsájtottakkal szemben szociáli­san járt el. Csőke József az Árpád-, Koszorú- és Szederkényi-utcák megjavítását kérte, ezeket az útvonalakat nagy helypénzeket fizető falusik használ­ják. Braun Károly polgármester: az útjavításhoz pénz kell, addig amig a város a napszámosok kifizetése körül is nehézségekkel küzd, nem áldozhat nagyobb összeget útépí­tésre. Mihelyt a szükséges összeget biztosítani tudja, sor kerül az utak rendbehozatalára is. Vasas Ferenc a Szalóki-út kar­fájának helyreállítására hívta fel a figyelmet. Az út mentén tízméteres mélység van, életveszélyes a közle­kedés. Az elnöklő polgármester azonnal megnyugtatta a felszólalót, hogy a korlát helyreállítására már kiadta az intézkedést. Kovács István a helytelen vá­rosi mezőgazdálkodást tette szóvá. A takarmány behordásával késnek a városi birtokon, amiből kára le­het a városnak. Kifogásolta, hogy a helyettes városgazda sokat hasz­nálja kilovaglásra a város lovait, egyszer szürkén, egyszer sárgán látni. Antiszociálisnak {tartja a ki­öregedett városi kocsisok elbocsáj­tását; a polgármester úr is kiszol­gálta az idejét, ő mért nem megy nyugdíjba ? — kérdezte. Braun Károly polgármester : ha a képviselő úr nincs megelégedve munkámmal, tessék bizalmatlansági indítványt tenni s ha a képviselő - testület bizalmatlanságot szavaz,— holnap már nem ülök itt. — A városi gazdálkodást a minisz­tériumi szakértői vizsgálat is kifo­gástalannak, sót kitűnőnek találta. Az elnöklő polgármester és a fel­szólaló képviselő között itt még perceken keresztül élénk szócsata folyt. Szederkényi Siller János pana­szolta, hogy a városi tűzoltóparancs­nok nem engedte a gabonát a ra­kodóban csépelni, illetve a cséplő­gépet nem engedte az asztagok közé beállítani. Ruzsin Ferenc tűzoltóparancsnok kimerítő felvilágosítást adott ar­ról, milyen tűzrendészeti rendelke­zések és tűzbiztonsági szempontok szabályozzák a cséplési munkát. Vitéz Kánya Nándor szóvá tette, hogy a város által árverésen meg­vett Nemzeti Szálloda Káptalan utcai épületére a Hitelbank pótajánlatot tett és augusztus 4-re pótárverést tűztek ki. — Indítványozta, hogy a város sürgősen járjon közbe Fa- binyi Tihamérnál, a Hitelbank el­nökénél a pótajánlat visszavonása érdekében. Útjavításokat sürgetett, végül javasolta, hogy a város tegyen lépéseket a Máv-nál azért, hogy a hétvégi kedvezményes utazásba az összes állomásokat kapcsolják be. Szajlay Sándor utalt arra, hogy a cséplésnél megállapított tűzveszély nem annyira a gazdák, mint a város hibája, mert a makiári negyednek ma sincs megfelelő szérüskertje. Felve­tette annak a lehetőségét, hogy a piackérdés megoldására meg le­hetne szerezni a malom-telek foly­tatásában néhány patakparti telket, igy akár másfél hold nagyságú te­rülethez is juthatna a város. Az elnöklő polgármester kivihe­tetlennek tartotta az ötletet, mert az sok pénzbe kerülne. Az évnegyedes jelentéshez több fölszólaló nem lévén, az elnöklő polgármester a vitát lezárta és a közgyűlés áttért a tárgysorozat többi pontjainak a letárgyalására, amiről külön cikkekben számolunk be. — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Dél­nyugati, nyugati szél, kissé felh5- sebb, nyugaton és északon néhány helyen zivatar. A meleg tovább tart. Egerben ma reggel 7 órakor 19 8 fok, a talajmentén 12‘8 fok, a tegnapi maximum 29 0 fok volt. A lég­nyomás 765-0 mm., emelkedő. I Nem hell aggódnia a Jövőben érvényesülése, pályaválasztása és létjogosultsága miatt, ha azon­nal felkeresi lakásán: Érsek ucca 13. szám alatt a grafológust, aki tudományos grafológia útján kegyelmet és szépitgetést nem ösmerve, megmondja írásából jellemét, jelenét, múltját és mindazt, amit még tudni akar I 1 pengőért. Ki udllal Tarújfaluból ruszin gyermeket nyaraltattísra A városházán már megindultak a jelentkezések a nyaraltatási akcióban való részvételre Eger, július 31. Megírta az „Eger,“ hogy a város nyaraltatási akciót rendez Tar­újfalu ruszinföldi testvérközségének arra rászoruló gyermekei érdekében. A város több héten keresztül negy­ven szegénysorsú tarújfalui ruszin gyermeket lát vendégül társadalmi akció útján, a gyermekek arra vál­lalkozó egri családoknál nyernek elhelyezést és ellátást. A legutóbb Tarújfalun járt városi küldöttség kérte a község elöljáró­ját, hogy jelölje ki és állítsa össze a nyaraló csoportot. A község elöl­járósága ma értesítette Eger város hatóságát, hogy a gyermekek kivá­lasztása és a csoport összeállítása megtörtént. A nyaraltatási akciót intéző dr. Kálnoky István városi tanácsnok az értesítés vétele után megbeszé­lést folytatott dr. özekkel Ferenc, m. kir. tisztifőorvossal, aki haladék­talanul összeköttetésbe lépett a bel­ügyminisztériummal az utazás ad­minisztrációs részleteinek megtár­gyalása céljából. Egyébként a mai napon megkez­dődtek a jelentkezések a közönség köréből a nyaraltatási akcióban való részvételre. Mindazok, akik hajlandók ruszin gyermekeket pár hétre ellátásra há­zukhoz fogadni, szándékukat sürgő­sen jelentsék be a városházán dr. Kálnoky István tanácsnok hivatalá­ban a délelőtti hivatalos órák alatt. Megjelent a zsidótörvény főiskolai végrehajtási utasítása Eger, július 31. A hivatalos lap pénteki száma közölte a rendeletet a zsidótörvény­nek a főiskolai felvételeknél való végrehajtásáról. A rendelet szerint az egyetemeken és más főiskolákon az első évfolyamra zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsi­dó hallgatók száma az egyetem, vagy a főiskola illető karára (osz­tályára) felvett összes hallgatók szá­mának 6 százalékát, a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egye­tem mezőgazdasági karának közgaz­dasági és kereskedelmi osztályán a hallgatók számának 12 százalé­kát ne haladja meg. Ez a rendel­kezés nem terjed ki az egyetemek hittudomáuyi karának s a hittudo­mányi főiskoláknak a hallgatóira (nö­vendékeire). Ha az ugyanazon az egyetemi ka­ron, vagy főiskolán végzett megelőző tanulmányok alapján beiratkozott zsidó hallgatók száma eléri vagy meghaladja az illető karra felvehe­tő összes zsidó hallgatók számát, zsidó hallgatót az első évfolyamra felvenni mindaddig nem lehet, amíg a megelőző tanulmányok alapján beiratkozott zsidó hallgatók száma az illető karra félhető összes zsi­dó hallgatók megállapított száma alá nem száll. Az a hallgató, aki sem maga és akinek egyik szülője sem és nagy­szülői közül legalább három nem tagja és nem is volt tagja az iz­raelita hitfelekezetnek, továbbá, aki kellőképpen igazolta, hogy reá a zsidótörvény hatálya valamely ok­ból nem terjed ki, a felvétel szem­pontjából nem tekintendő zsidónak. Ha a hallgató, vagy egyik szü­lője, vagy nagyszülői közül kettő zsidó, vagy zsidó volt, megfelelő anyakönyvi kivonattal igazolni kell, hogy zsidó szülője, vagy nagyszülei ez év január elseje előtt zsidónak nem tekintendő személlyel kötött házasságot s ebből származott gyermekei közül egyiket sem kell a törvény értelmében zsidónak tekin­teni. A zsidónak tekintendő hallgató­nak igazolnia kell a maga, vagy édesapja háborús kitüntetéseit, sa­ját magának 50, vagy apjának 75, vagy 100 százalékos hadirokkant­ságát, szülőjének esetleges hősi ha­lálát, vagy az ellenforradalmi moz­galmakban való részvételét, emiatt szenvedett esetleges szabadság- vesztését, vagy szülőjének emiatt Fényképezéssel megörökített kedves eseményeit (fényképeit) fényképalbumba gyűjtse össze FÉiYKÉPILiUiOK NAGY WáLáSZTÉK az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében.

Next

/
Thumbnails
Contents