Eger - napilap, 1939/2
1939-07-13 / 109. szám
Eger, L. évfolyam, 109. szám, A R A 8 FILLÉR ♦ Csütörtök ♦ Trianon 20, 1939. július 13. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra; 1 pengő 50 fii- lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG; Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Heves vármegye központi választmánya megkezdte a szavazásból kimaradtak igazolásainak elbírálását Eger, július 12. Akiknek szavazati joguk van, azoknak a törvényes rendelkezések értelmében tudvalévőén nemcsak állampolgári joguk, de kötelességük is szavazati jogukat gyakorolni. Aki elfogadható igazolás nélkül szavazati jogával nem él, azt megbüntetik. Egerben és az egri kerület községeiben igen sokan nem jelentek meg a szavazó urnák előtt, nagyrészben azért, mert a megjelenésben akár betegség, elutazás, vagy más ok miatt akadályozva voltak, de sokan nem szavaztak azért sem, mivel nem tártották kötelességüknek a szavazati jog gyakorlását és egyszerűen nem jelentek meg a szavazatszedő küldöttség előtt. A távol- maradottaknak utólag módjukban áll igazolni elmaradásukat s Heves vármegye központi választmánya most foglalkozik a beérkezett igazolások elbírálásával. Legtöbben betegségre, halaszthatatlan természetű elfoglaltságra hivatkozva mentik ki távolmaradásukat a választásoktól, ezeket az igazolásokat a központi választmány csaknem minden esetben el is fogadja. A munka meglehetősen terjedelmes, mivel az egész kerületből beérkező több száz igazolást kell elbírálni s az igazolások sok esetben hiányosak, nem tűntetik fel a választásra jogosult lakáscimét sem, ezeket külön meg kell állapítani, ami természetesen sok munkát és időt vesz igénybe, úgy hogy ebben a pillanatban még hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani, mennyi lesz az elfogadott és elutasított igazolások száma. Csak Egerben mintegy 160 igazolást terjesztettek elő a központi választmányhoz, ebből 125-öt a választmány már letárgyalt és elfogadott, 32 még nem került a központi választmány elé, ezeket a napokban folyamatosan szintén letárgyalja és felülbírálja a választmány. Azok ellen, akik szavazati jogukat elfogadható ok nélkül nem gyakorolták, büntető eljárás indul és pénzbüntetésre ítélik őket. Egyébként a zsidó-törvény hatálya alá eső választók bejelentési kötelezettségének késedelmes teljesítése miatt is sorozatos büntető eljárások indultak, az elmarasztaltak ellen bűntetőparanccsal kisebb pénzbüntetéseket szabnak ki az elsőfokú kihágási hatóságok. Szombaton megkezdődik a kötelező munkaszolgálat 3—3 hónapos turnusokban dolgozik a munkatábor, amelyben a katonai szolgálatra nem alkalmas fiatalemberek vesznek részt — Az első turnusba 6000 magyar ifjút hívtak be Eger, július 12. Több külföldi államban már régi intézmény a munkatábor, amelyben kötelező a szolgálat. Nálunk ez a hazafias és igazságos szervezet a törvényeknek megfelelően most szombaton kezdi meg működését és mintegy hatezer magyar ifjúnak már szétküldték a munkatáborba szóló behívókat. A munkatáborok egész éven át tartanak és az év további negyedeiben minden három hónapban új abb és újabb munkaszolgálatosok kapnak behívást. Válogatás nélkül mindenki köteles munkaszolgálatra, a tisztviselő vagy főiskolás éppúgy, mint az egyszerű földmíves. Minden 24 éves katonai szolgálatra alkalmatlan fiatalember 3 hónapon át a fizikai munkában való részvétellel veszi ki részét abból a kötelességből, a- melyet a hazaszeretet és a közérdek szolgálata mindenki számára előír. A munkatáborok tulajdonképpen csak olyan munkát végezhetnek, a- melyek biztos eredményt hoznak és amelyek nem konkurrensei a magánvállalkozásnak. A most bevonuló fiatalemberek 6—8 helyen felállított munkatáborokban nyernek elosztást és rövid katonai és műszaki kiképzés után tulajdonképen augusztus 1.-vel kezdik meg az effektiv munkát. Nyáron főleg földmunkát, télen pedig üzemi munkát végeznek, aszerint, hogy az orvosi vizsgálat során kit milyen erősnek találnak. A kötelező munkaszolgálatosok katonai felügyelet alatt állanak és ruhával éppen- úgy ellátják őket, mint minden egyébbel, amire a háromhónapos munkaszolgálat alatt szükségük lehet. Minden évnegyedben tehát 5—6000 munkaszolgálatos fog a munkatáborokba, illetőleg az üzemi munkahelyekre, külső és belső munkára bevonulni. Nem érte meg kinevezését, a műtőasztalon meghalt Parragh Béla űr. gyöngyösi Járásbirö Bélrák okozta a fiatal járásbíró halálát Eger, július 12. Mély megrendülést okozott Gyöngyös egész társadalmában Parragh Béla dr. járásbiró halála. A városszerte közismert közbecsülésben álló fiatal járásbiró bélrákban szenvedett s a betegség annyira elhatalmasodott, hogy orvosai már csak azonnali operációval remélték, hogy megmenthetik életét. Parragh Bélán a napokban hajtották végre a műtétet, azonban a sebészeti beavatkozás már nem segített s a járásbiró a műtőasztalon kiszenvedett. A haláleset annál tragikusabb, mert Parragh Bélát közvetlenül a halálosvégű operáció előtt nevezték ki gyöngyösi járásbirósági alelnökké, a kinevezés hírét azonban már nem tudták közölni vele, éppen a hír vétele előtt halt meg s így nem is tudta meg, hogy járásbirósági alel- nök lett. Parragh Béla dr. a magyar bírói kar egyik legképzettebb tagja volt, hivatása magaslatán álló, mély judiciumú bíró, akit rendkívüli tehetsége fiatal bora ellenére előkelő hivatali pozícióba emelt, járásbirósági alelnöki kinevezése is kiváló hivatali működésének elismerése volt felettes hatósága részéről. A fiatal járásbirósági alelnök tragikus halála az egri bírói és jogász- társadalom körében is mély részvétet keltett. fi Színészkamara elnöke bemutatta a uiöéki színjátszás új rendszerének terűét Eger a «B» kerületbe tartoznék s nyári állomás maradna Kardoss Géza ma este végleg búcsúzik az egri közönségtől A kultuszminisztériumban hétfőn délelőtt értekezlet volt a vidéki színházi élet megmentése érdekében. Kiss Ferenc, a Színművészeti Kamara elnöke vetette fel azt a gondolatot, hogy a vidéki színészek színvonalát, a színészek szociális helyzetének megoldását az olasz mintára bevezetett staggione-rend- szer biztosíthatná, amelyben a közönség megkaphatja a feltétlenül magas színvonalú színházi produkciót, a színészek pedig hozzájutnak a tisztességes megélhetéshez. Ennek a tervnek a megbeszélésére ültek össze az illetékes tényezők a kultuszminisztériumban. Az értekezleten JalsoviczJcy Kálmán dr. kultuszállamtitkár elnökölt, a kultuszminisztérium részéről megjelent még Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, a Színészkamara részéről Cselle Lajos titkár. Az előadó Kiss Ferenc, a Színészkamara elnöke volt. És természetesen résztvettek a konferencián az érdekelt városok polgármesterei. Kiss Ferenc bemutatta a tervet, amely fölött nagy vita indult meg. Az első értekezleten bemutatott nyers tervezet nem lehet végleges megoldás alapja, a bemutatott terv csak nagy vonalakban mutatja meg az elgondolás tényleges kivitelét. A bemutatott terv szerint Magyarország vidékeit két nagy színi kerületbe osztanák be. Mind a két kerületben egyenkint négy staggione- színtársulat alakulna az operai, a drámai, az operetti és vegyes műfajok szolgálására, amelyek egymást váltva, 12—18 darabbal szerepelnének az egyes városok színházainak előre meghatározott programja szerint. így lenne egy A) csoport, amelynek színjátszási hatásköre kiterjedne Szegedre, Debrecenre, Kas-
