Eger - napilap, 1939/2

1939-07-13 / 109. szám

2 EGER 1939. július 13 Idegösszeroppanásában agyonlőtte magát Nagytétényben Ritzinger Miksa egri városi végrehajtó Sára és Pécsre. Nyári állomások lennének Pesterzsébet, Kispest, Új­pest és Hódmezővásárhely. A sze­zon szeptember 15-től május 31-ig tartana és a - staggione társulatok váltanák egymást körülbelül két- havonkint. A B) csoportba tartozna Miskolc, Kecskemét, Győr és Sopron hasonló­képpen négyes staggione társulat­tal és a szezon ezekben a városok­ban a társulatok kicserélésével de­cember 1-től március 1-ig tartana. A társulatok szeptember 15-től november 30 ig Esztergomban, Szé­kesfehérvárott, Kaposváron és Szom­bathelyen működnének. Március 1-től április 15-ig a társulatok átkerülné­nek Nyíregyházára, Losoncra, Ung- várra és Szolnokra. Április 15-től május 31-ig ellátogatna a társulat Egerbe, Ceglédre, Nagykanizsára és Mohácsra. Ezután bekövetkeznék a nyári szünet egészen szeptember 15-ig. Hangsúlyozták az értekezleten, hogy az előterjesztés csak nyers tervezet. A vidéken még nem ismeretesek, nem tudjuk, vájjon a társulatok közül melyik, mikor játszik Eger­ben, csak annyi tűnik ki az általá­nos tájékoztatásból, hogy Egerben éppúgy 6—8 hetes idény lenne a tavasz, vagy a kora nyár idején, mint most. A terv szerint Kardoss Géza az „A“ kerületben működik, ahová az egyetemi városok tartoznak, tehát az igazgató végleg megválik Eger­től. Nem szándékunk most, hogy Kardoss Géza tizennégy egri esz­tendejéről részletes bírálatot mond­junk, annyit állapítunk csak meg, hogy a város közönsége őszinte sajnálattal válik meg tőle. Ez a közönség mindig szerette és be­csülte Kardoss Gézát s mindig él­ményt jelentett számára, ha egy-egy parádés szerepben gyönyörködhe­tett játéka művészi teljességében. Most megilletődött szívvel búcsú­zik egymástól színigazgató és kö­zönség s a mai estén a Feketeszárú cseresznye jeleneteiben a színpadon utoljára csendül fel az egri szín­házban Kardoss Géza hangja, a- mely annyi sok vígjátéki derűvel és patetikus drámai erővel tudta magával ragadni a nézőteret. A mai bűcsúest méltó kifejezője lesz azok­nak az érzéseknek, amelyekkel Eger közönsége körülveszi a nép­szerű igazgatót és színészt. — Július 22-én lesz a parádi Anna-bál. Parád-gyógyfürdő ha­gyományos Anna-bálját július 22-én rendezi meg a fürdő igazgatósága. A fürdőidény legjobban sikerült mu­latsága szokott lenni az .anna-bál, s Egerből is igen sokan érdeklőd­nek iránta. Erre való tekintettel az idegenforgalmi hivatal külön autóbuszjáratot indít Párád fürdő­re. Az autóbusz menettérti jegye 3 pengő 10 fillér s este 7 órakor indul a Líceum elől és hajnali 5 óra­kor indul vissza. Jelentkezni már lehet az idegenforgalmi hivatalban. Eger, július 12. Ma reggel futótűzként terjedt el a hír az egri városházán, hogy Ritzinger Miksa 39 éves városi végrehajtó Nagytétényben főbe lőtte magát. Az ismert városi tisztviselő három nappal ezelőtt hat heti beteg- szabadságot kért megviselt ideg­állapotának helyreállítása céljából. A városi orvos javaslatára a beteg- szabadságot azonnal meg is kapta, tegnap reggel még szívélyesen el­búcsúzott hivatali kollégáitól és el­utazott Nagytétényben lakó rokonai­hoz. Délután rokonainak a Baross Gábor-telepi Kolozsvári-utcában lévő H Felvidék első koszorúja Gárdonyi sírján. Eger, július 12. A felvidéki jegyzők egri tovább­képző tanfolyama dr. Búzás Endre vm. főjegyző, tanfolyami h. igazgató, Sólymos Sándor tanár, tanfolyami gondnok és dr. Bartha István árva­széki h. elnök, előadó vezetésével a várban, Gárdonyi sírjánál kegye- letes emlékünnepélyt tartott, mely­nek során — a visszacsatolt Fel­vidék első koszorújaként — feliratos koszorút helyezett Gárdonyi sír­emlékére. Bállá Pál buzitai kör­jegyző, a tanfolyam résztvevője ünnepi beszédében hatásosan muta­tott rá az ünnepély jelentőségére és többek között ezeket mondta: — Testületileg jelentünk meg a sirhant előtt, ami nem azt jelenti, hogy a felvidéki jegyzők tovább­képző tanfolyamának testületé jött el az egyszerű, de annál nevezete­sebb síremlékhez, mert mindnyájan egyenkint, lelkünk félretett emléke­zetével vágytunk 8 jöttünk ki erre a helyre, hogy kegyeletes megemlé­kezésünket lerójjuk Eger városának nagy polgára, a magyar irodalom, a magyar nemzet halhatatlan nagy­sága, Gárdonyi Géza síremléke előtt. Eljöttünk erre a helyre s a magyar nemzet e nagy fiának, minden ma­gyartól kijáró kegyeletén, emléke­zetén, lelki hódolatán kívül elhoztuk a mi felvidéki felszabadultságunk boldog üdvözletét, de elhoztuk szá­mára a régi Felsőmagyarországnak, ma még szorongó rendezetlenségben sínylődő, megszállás alatt levő vá­gyódó üzenetét, azoknak a hegyek­nek, völgyeknek panaszát is. — Mi a felszabadult, visszacsa­tolt Felvidék fiai, hírnökei, előőrsei vagyunk az egész Felvidéknek, Gár­donyi felvidéki olvasótáborának. Ez a tábor túlterjeszkedik a mai északi határon, mert mi, akik szerteszét éltünk egész Felsőmagyarország te­rületén, láttuk és tudjuk, hogy fent, Szepes, Sáros, Zemplén minden zu­gában a könyvespolcok Gárdonyi könyveivel vannak tele, ami egyet jelent azzal, hogy az a vidék Gár­lakásának udvarán elővette piszto­lyát és főbe lőtte magát. Még volt annyi ereje, hogy bevánszorgott az üres lakásba, ahol kétszer a falba lőtt, nyilvánvalóan azzal a szándék­kal, hogy a figyelmet felhívja ma­gára és segítséget kérjen. A súlyos sebesült tisztviselő nyöszörgésére azonban csak egy óra múlva lettek figyelmesek, értesítették a budafoki mentőket, akik az öngyilkost be­szállították a Rókus kórházba Buda­pestre. Ma reggel azután az egri hozzátartozókat értesítették a kór­házból, hogy az öngyilkos végre­hajtó meghalt. donyi szellemétől soha el nem sza­kadt. — Kegyeletes ténykedésünk al­kalmából, amidőn ennek a történel­mi levegővel és történeti emlékek­kel telített városnak peremén, en­nek a dicsőséges várromnak és en­nek a halhatatlan géniusznak ál­dozunk, lehetetlen észre nem ven­nünk a magyarság megismétlődő tragédiáit. Itt vagyunk e helyen, ahol a karcsú minarett emléke régi gyászt éleszt fel. Mikor Mohács mezején a ló farkas török zászló át­gázolt a magyar lobogókon, felkú­szott Eger vár fokára és ittmaradt majdnem száz esztendeig. Ez e- szünkbe juttatja azt a másik fáj­dalmat is, amikor jött a fekete­sárga zászló a kétfejű sassal, hogy amit meghagyott a török, azt ez rombolja szét s itt maradjon négy­száz esztendeig. De eszünkbe jut­tatja a trianoni tragédiát is, amikor nekünk, felvidékieknek jött a fehér­piros cseh zászló torz címerével, a torzonborz oroszlánnal, amely éles karmait — mindnyájunknak, akik itt állunk — szívünkbe vágta és ki is tépte volna belőlünk gyökerestől a magyarságot, hogyha nem lett volna helyén a szívünk. — De ennek már vége. A felvi­déki jegyzők ma már Eger várában ünnepelnek. A magyarság a tragé­diák, vérveszteségek során elérke­zett újjászületésének, feltámadásá­nak pillanatához, lendületes fel- emelkedésének első lépcsőjéhez, s ennek a [felemelkedésnek, ennek az újjászületésnek Eger városában mi, a felvidéki hazatért jegyzők vagyunk az első képviselői. Mi tesszük le a Felvidék nevében az első koszorút Gárdonyi sirhantjára. Ebben nő meg jelentősége ennek a koszorúzásnak. Itt nem hatvan jegyző áll, itt nem hatvan felvidéki magyar van, mert midőn a magyar halhatatlanság ma- gasztalására koszorút helyezünk — bár arra megbízást nem kaptunk — de képviseljük az egész visszacsa­tolt Felvidéket is. Mivel a húsz év alatt szerteszét laktunk a széles Kárpátok között, képviseljük az egész Felsőmagyarországot, a ma Befőzni és lekvárnak való kajszibarack minden mennyiségben kapható. Érseki kertészet, Eger, Fürdő ucca 4. szám. még elszakított részeket is. — Ennek jegyében hódoló ke­gyelettel tesszük le ezt a koszorút, buzgó imával szállunk Istenhez, kérjük, engedje meg, hogy Gárdonyi sírját mihamarabb koszorúzza az a fenséges szép, istenáldotta magyar hegylánc, a magyar vértől ázott Kárpátok koszorúja. Táviratok, a világ minden részéből. Koisseivanov bolgár miniszter- elnök tegnap visszaérkezett Szó­fiába. A miniszterelnököt a pálya­udvaron ünnepélyesen fogadták. A fogadtatáson jelen volt a német és jugoszláv követ is. Koisseivanov a sajtó képviselői előtt meleg han­gon emlékezett meg németországi és jugoszláviai tárgyalásairól. — Ciano gróf olasz külügyminisztert lelkesen ünnepük Spanyolországban. Tegnap Suner belügyminiszter va­csorát adott Ciano tiszteletére. — Corbin londoni francia követ teg­nap délután megjelent lord Halifax külügyminiszternél. A látogatás a külügyi bizottság ülése után történt. A külügyi bizottság a moszkvai tárgyalások anyagával foglalkozott. A moszkvai tárgyalásokról a Len­gyel Távirati Iroda azt jelenti, hogy a szovjet kormány két-három heti halasztást ajánl a tárgyalásokra. Tegnap Párisban államtanács volt, amelyen Bonnet külügyminiszter be­hatóan ismertette a moszkvai tár­gyalásokat és a szovjet kormány­nak a legutóbbi angol-francia ja­vaslatra adott válaszát. A Star című angol lap jelentése szerint a danzigi kérdésben Roosevelt köz­vetíteni fog. Az angol lap ezt a varsói amerikai nagykövet utazásá­ból következteti, aki néhány nappal ezelőtt Danzigba utazott, hogy a helyszínen tanulmányozza a kérdést. Amerikai diplomáciai körökben ko­molytalannak tartják ezt a londoni hírt. — Hull külügyi államtitkár tegnap a japán követtel tanácsko­zott a kinai helyzetről. — A Daily Telepraph jelentése szerint Anglia 1940-ig 40 hadihajót bocsájt vízre. — Külsőmongolia határmentén a mon­gol-szovjet és japán csapatok kö­zött napok óta heves harcok foly­nak. A japán csapatoknak kilenc napi hatalmas erőfeszítés után si­került a szovjet csapatok felett megsemmisítő győzelmet aratniuk. A japán hadsereg parancsnokságá­nak közlése szerint a japán légi­erők a harcok során 522 mongol, szovjet repülőgépet lőttek le. Japán és Szovjetoroszország között a hely­zet egyre jobban kiéleződik a szov-

Next

/
Thumbnails
Contents