Eger - napilap, 1939/2
1939-08-20 / 131. szám
9 EGER 1939. augusztus 20. fekvő nyolcezer holdas kincstári erdőterület közepéből a község nyolcszáz holdas foltját eltüntessék s ezzel az erdőt nagyvadak tenyésztésére alkalmassá tegyék. Örömmel és a jól végzett munka tudatában állapíthatjuk meg, hogy az „Eger“ talán az ügynek legkisebb hatóerejű pontján, de tiszta meggyőződéssel, erős hittel, jól fogta fel és védte meg a hevesmegyei nép érdekeit és Petro Kálmán országos tekiutélyének bekapcsolódása meghozta a kívánt eredményt. Derenk községet nem telepítik át a hevesmegyei Nagyút-pusztára, hanem a Károlyi hitbizománynak erre a célra szánt 1500 holdas részét a szomszédos községek földigénylői között osztják szét. A lakossághoz már felszólítást is intéztek a jelentkezésre. Heves vármegye déli része, az érdekelt községek lakossága örökre hálás lehet azért az egri kerület országgyűlési képviselőjének, hogy a hevesmegyei földet megtartotta a hevesmegyeiek számára és a megyebeli szegénység érdekeit ilyen határozottan és eredményesen képviselte. 1500 hold maradt meg a he- vesmegyei igénylők kezén és munkás családok biztos és boldog jövője a jutalma azoknak, akik a reménytelenség állapotában is ki tudtak tartani a hevesmegyei érdekeket jelentő álláspont mellett. Közös bizottság vizsgálja meg a magyar—román határincidenst Eger, augusztus 19. A MTI jelenti: A Nagyszalonta és Mezőgyán között elterülő magyarromán határszakaszon csütörtökön délelőtt 11 és 12 óra között határincidens történt. Öt román csendőr magyar területre jött át, itt magyar határjárőrrel találkozott és azt megtámadta. A háromtagű magyar járőr védekezésből tüzelni kezdett. A román járőr két tagja meghalt, egy fogságba esett, kettő pedig visszamenekült román területre. A határincidenst közös magyarromán bizottság vizsgálja meg. A bizottság ma ül össze. Politikai okokból izgatnak a mezőgazdasági munkások öregségi biztosítása ellen Az izgatok keveslik az öregkori nyugdíjat és arra biztatják a munkásokat, hogy ne fizessék be a heti 20 filléreket — A köz- igazgatási bizottság legutóbbi ülésén élesen elítélték az izgatok munkáját Eger, augusztus 19. A kormány szociális gondoskodásának egyik legnagyobb ténye volt, hogy törvényt hozott a mezőgazdasági munkások öregkori biztosításáról. Az elöregedett mezőgazda- sági munkás eddig családja kegyelemkenyerén élt s a szegénységben sokszor felpanaszlott kenyér megkeserítette öreg napjait. Az öregségi biztosítással lehetővé vált, hogy a nehéz munkából kidőlt gazdasági munkások havi nyugdíjat kapjanak s ez a nyugdíj most havi öt pengő körül mozog a mai öregeknél, de akik most kezdik a biztosításra a heti húsz filléres befizetéseket, azok öregkorukra lényegesen többet, 20 — 25 pengőt fognak kapni. Ezt a jelenleg csekély összeget politikai izgatók arra használják fel, hogy a munkásság előtt a kormány gondoskodásának jelentőségét csökkentsék, sőt egyenesen a heti befizetések megtagadására, vagy mellőzésére biztatják a munkásokat. Ezek a panaszok Heves vármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén kerültek nyilvánosságra Keglevich Gyula gróf felszólalása kapcsán, aki a biztosítási törvény gyakorlati megvalósításának nehézségeire hívta fel a figyelmet. Az állandó cselédeket könnyen lehet ellenőrizni, de az idegenből fogadott napszámosoknál rendkívül nehéz megállapítani, hogy ki köteles a biztosítási járulék heti befizetésére, mert a törvény sok különbséget tesz, ugyanakkor azonban az alkalmazó gazdát teszi felelőssé a befizetések megtörténtéért. Indítványozta, hogy az ügyet tegyék át megvizsgálás végett a mező- gazdasági albizottsághoz s az albizottság a tapasztalatok alapján bírálja meg a törvény gyakorlati fogyatékosságait és tegyen javaslatot azok kiküszöbölésére. Győrffy Kálmán felszólalása szerint a munkások körében el van terjedve, hogy csak 5 pengőt kapnak öreg korukra és ezért sokan kijelentették, hogy „nem bolondok“ heti 20 fillért feláldozni keresetükből. A gazdák nem tudják megállapítani, hogy kit illet és kit nem a biztosításra jogosító kötelező könyvecske, így csakugyan sok nehézségbe ütközik a nagy szociális értékű törvény végrehajtása. Petro Kálmán rámutatott arra, hogy ezt a törvényt az ország közvéleménye egyhangú örömmel fogadta, ami annak a jele, hogy Nem kell aggódnia a Jövőben érvényesülése, pályaválasztása és létjogosultsága miatt, ha azonnal felkeresi lakásán: Érsek ucca 13. szám alatt a grafológust, aki tudományos grafológia útján kegyelmet és szépitgetést nem ősmerve, megmondja írásából jellemét, jelenét, múltját és mindazt, amit még tudni akar! 1 pengéért. í az egész magyar társadalom át van hatva a magyar testvériségnek s az egymás megsegítésének a gondolatától. Kérte a föld- birtokos osztályt, hogy a lehetőség szerint próbálja áthidalni a nehézségeket. Egyébként helyeselte az ügynek a mezőgazdasági bizottsághoz való utalását, ami mindenesetre tisztázni fogja a törvény gyakorlati alkalmazásának nehézségeit. Hedry Lőrinc dr. főispán örömmel fogadta a felszólalásokat, amelyek elismerik a kormány becsületes törekvéseit és erőfeszítéseit a szociális viszonyok megjavítására. Bizonyos, hogy ezzel a kérdéssel párttaktikázás folyik. Akadnak lelkiismeretlen agitátorok, akik lebe' csülik és lebecsültetik az államnak ezt a gondoskodó intézkedését, sőt arra biztatják a munkásokat, hogy ne fizessék a heti hozzájárulást. Ez a legnagyobb fokú izgatás, a- melyet nem lehet eléggé elitélni. Az állam többet nyújtana, ha tudna, s ez a kezdeményező lépés már nagy eredmény a szociális gondoskodás terén. A későbbi időpontban a munkások jelentékenyen többet kapnak havi öt pengőnél és ezek az összegek nagyon megkönnyítik az elöregedett munkás helyzetét, mert nyugdija ezentúl a család kiegészítő jövedelme lesz. Ezeket az izgatásokat a nép megfelelő felvilágosításával kell ellensúlyozni. Készüljünk elő az őszi nagy légvédelmi gyakorlatra A Légoltalmi Liga feladatai és ezzel kapcsolatban a város közönségének légoltalmi kötelezettségei Eger, augusztus 19. A hátországot veszélyeztető, a hadsereg utánpótlásának megbénítását célzó repülőtámadások elhárítása, kivédése, okozott kárainak kiküszöbölése, egyszóval a légvédelem, honvédelmünk egyik fontos feladata. Mivel pedig ez a veszedelem az ország minden egyes polgárát egyformán és súlyosan érintheti, az ellene való védekezés és teljes fel- készültség mindnyájunk szoros kötelessége. Az 1939. évi n. t.-c. a légvédelmet, mint a honvédelem egyik fontos ágazatát új alapokra fekteti. Fontos feladatot ró a Légvédelmi Ligára, erre a tisztán társadalmi szervezetre, melynek feladataiul rójja a város lakosságának légoltalmi kiképzését, előkészítését úgy, hogy a társadalom minden tagja, önmagának, hozzátartozójának, valamint ezek vagyonának sikeres légoltalmáról gondoskodhassék. A Légoltalmi Ligának e fontos feladatát, mint társadalmi szervezetnek, önerejéből, vugyis társadalmi úton kell megoldani. Minden egyes lakosnak fontos érdeke tehát, hogy a Légoltalmi Liga útján kiképezve és tájékoztatva legyen a légoltalom feladatairól, amivel karöltve jár, hogy az érdekelt intézménynek tagja is legyen. Ez nemcsak a házak tulajdonosaira vonatkozik, hanem minden városi polgárra, mert az önvédelemre való fel- készültség nemcsak a háztulajdonosok, de minden egyes polgárnak is személyes és elsőrendű érdeke. Első feladatunk tehát a Légoltalmi Liga tagjai sorába való belépésünk. A Liga azután sorozatosan gondoskodik tagjainak légvédelmi beszervezéséről és kiképzéséről. Rövid egy hónap választ el bennünket az országosan elrendelendő nagy légvédelmi gyakorlatoktól. Ebbe a gyakorlatba a város minden egyes polgárának bele kell kapcsolódnia. Minden egyes házban, minden egyes családban súlyos bírság terhe alatt végre kell hajtani a légoltalmi intézkedéseket. Először ki kell keresnünk a házunkban lévő, vagy lakásunkhoz közel eső óvóhelynek alkalmas helyiségeket. Azokat esetleg közös erővel elő kell készítenünk, szükség szerint be kell szereznünk a gázvédelmi eszközöket. Más hiányában szükség álarcot kell készítenünk. Be kell szereznünk és elő kell készítenünk az elsötétítéshez szükséges anyagokat. Elő kell készíteni padlásainknak légoltalmi berendezését. Ki kell üríteni a padlásokról minden gyúlékony anyagot, a teljesen tiszta padlásrészeket el kell látni kellő mennyiségű homokkal, víztároló edénnyel. (Minden 100 m2 alapterületre fél köbméter homokot és legalább 2 hl. vizes edényt kell számítani.) Elő kell készítenünk az esetlege|Ozlfctáiheiyezés. OAÁL CIPÖhAZ Széchenyi-utca 9.,
