Eger - napilap, 1939/2
1939-08-20 / 131. szám
Eger, L. évfolyam, szám. A R a 12 FILLÉR ❖ Vasárnap * Trianon 20, 1939. augusztus 20, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra; 1 pengő 50 fii- lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Százhúsz millió pengő Az aratás óta eltelt egy hónap alatt százhúsz millió pengőt kapott a magyar gazdatársadalom a búza értékesítéséért. Ez az ösz- szeg azt jelenti, hogy sikerült elhelyezni, megfelelő áron eladnunk búzafeleslegünknek a felét. A kormányzatra e téren felette nehéz feladat várt, mert az idei kiviteli búzafeleslegünk lényegesen felülmúlta a tavalyit, mintegy tizmillió méter- mázsa többlet elhelyezéséről kellett gondoskodni. Az idei termés holdanként átlagban jóval felülmúlta a múlt évi eredményt s ezenfelül értékesíteni kell a visszatért felvidéki búzafelesleget s elhelyezésre vár a tavalyi készletből mintegy kétmillió métermázsa. Ilyen körülmények közepette, valóban komoly gondot jelentett a termésfelesleg megfelelő áron való elhelyezése s nehéz volt levezetni a nagy kínálatot anélkül, hogy áresés ne következzék be. A földmívelési kormány az egyetemes közgazdasági célok elérésére lépcsőzetesen emelkedő árakat állapított meg, ilymódon kárpótolva a termelőt a kamatveszteségért s a beszáradás következtében előálló károsodásért. Nagy segítséget jelentett a gazdatársadalomnak, hogy a külföld érdeklődése már július folyamán megkezdődött s 20-ától kezdve folyamatban van a tényleges átvétel, illetve a szállítás. A Futura július 10-től kezdve e hónap elejéig majdnem ötmillió métermázsa búzát vett át a gazdáktól s ha figyelembe vesszük, hogy a Futura vásárlásai mellett jelentkeztek magán gabona- kereskedők és a malmok is, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az aratástól számított első hónap elteltével kiviteli feleslegünknek nagy részét eladtuk, elhelyeztük. Gondoskodott a földművelésügyi kormányzat arról is, hogy gazdaközönségünk mindig megfelelően tájékozva legyen a búza áráról. A Futura 650 bevásárlója járta a magyar vidéket s a kisebb tételeket nyomban készpénzzel fizette ki, a nagyobb tételeket pedig a szállítási okmányok bemutatásakor folyósítja. Az idei gabonakampány fennakadás nélkül, azonnal pénzt jelentő tempóban folyt le s ha itt-ott bizonyos fennakadások mutatkoztak is, az kizárólag arra vezethető vissza, hogy a nagy termés következtében a szállítási eszközökben is még némi hiány mutatkozik. Tény azonban az, hogy az első tömegkínálatot sikerült simán levezetni s most már minden remény meg van arra, hogy a továbbiakban a legkisebb fennakadás nélkül folytatható le a kínálat felvétele, a tárolás és a szállítás. A Futura a kormány intencióinak megfelelően készséggel és kereskedői gondossággal vizsgálja meg az esetleg felmerülő panaszokat s a kapott kormányzati utasításokhoz mérten, azokat alaposan és gyorsan orvosolja. az idei, minőségben és mennyiségben egyaránt kiváló gabonatermés különös súllyal támasztja alá a miniszterelnöknek többízben hangoztatott ama megállapítását, hogy agrártermelésünk irányait bizonyos mértékben át kell állítani. A szemtermelést csökkenteni kell s a világpiacok igényei szerint új termelési ágakat kell bevezetni. Komoly, nagy áldozatok árán ezidén még sikerült a termelői árat olyan szinten rögzíteni, hogy kifizetődő a gabonatermelés, a kereslet és kínálat törvényei azonban arra figyelmeztetnek, hogy mezőgazdasági termelésünkben feltétlenül irányváltozásra van szükség. A jelenlegi magyar búzaár felette áll a világpiaci áraknak s a magyar mező- gazdaság egyik legelső feladata, hogy rávezesse a gazdatársadalmat arra, hogy a termelés átállításával alkalmazkodjék a változott viszonyokhoz. Természetes, hogy mezőgazdasági termelésünk újjászervezése nem történhetik meg máról holnapra, bizonyos átmenetre van szükség, de kétségtelen, hogy ezt az átmenetet haladéktalanul meg kell kezdeni s már a most következő gazdasági évet is az új kívánalmak, a változott viszonyok parancsai szerint kell megkezdeni. Ez a probléma magától értetődően kapcsolódik a földbirtok kérdésének rendezéséhez, a parlamentünk új ülésszakának, valóban nagy és égető feladata programmszerüen gyorsan, de alaposan igazodni a világpiaci helyzet új alakulásához. Bizonyos, hosszabb folyamatról, nagy alapossággal kidolgozott tervgazdálkodásról van itt szó, s a magyar magtermelés ez új rendjét nemcsak gazdasági, de politikai szempontból is, csak akkor lehet jól és símán megalkotni, ha sikerül nyugalmi helyzetet teremteni. A magyar állam áldozatkészsége megteremtette e nyugalmi helyzet lehetőségét s az a gazdatársadalom, mely alig egy hónappal az aratás után máris százhúszmillió pengő készpénzhez jntott, rendelkezik azzal a rugalmassággal, amely nélkülözhetetlen feltétele az új termelési rendnek. A honalapító szent király névünnepén, augusztus 20-án az ország egész népe hódolattal és imád- ságos lélekkel ünnepli Szent István emlékezetét. A szent kéz alapvetése biztosította ezer év dúló csatáiban, a magyarság minden óriási áldozattevése ellenére is az ország fennmaradását és a nemzet európai hivatásának betöltését. Szent István ünnepe minden magyar ünnepe és magyar szívvel ünnepel ezen a napon Eger város népe is. Eger, augusztus 19. Több cikkben foglalkoztunk a nyár folyamán Derenk abaujmegyei község Heves megyébe történt áttelepítésének tervével. A terv közel másfél éve érett és húzódott s a törvényhatóság közgyűlése Délheves községei ellenzésének hatása alatt tiltakozott a földművelésügyi kormányzatnál az ellen, hogy a felvidéki községet óriási költséggel a megye déli részébe telepítsék, a Károlyi hitbizománynak arra a részére, amelyet tizenhárom környező község földnélküli lakossága vár és igényel. Hasztalan volt minden tiltakozás, az állami erdőpolitikai okokból szorgalmazott telepítés terve tovább haladt a hivatalos intézkedések útján és jóllehet a kárpátaljai terület visszafoglalása az említett erdő- politikai elgondolásban más helyzetet teremtett, az adminisztráció rugalmatlansága a régi vágányokon tartotta a tervét. A reménytelen helyzetben az „Eger“ vette fel a további küzdelmet és felhívta a vármegye legkiválóbb gazdasági szakértőjének, Balogh István gazdasági tanácsosnak a figyelmét a kérdés alapos A kormány felvásárló szerve, a Futura e téren hivatása magaslatán állt. A magyar gazdatársadalom exportfeleslege felének elhelyezésével megkapta az alapot ahhoz, hogy gonddal és a kellő alapossággal térhessen át a mai idők kívánta új gazdasági rendszerekre. Az ünnepség rendje szerint augusztus 20-án, vasárnap délelőtt 9 órakor ünnepélyes istentisztelet lesz a főszékesegyházban, ahol megjelennek a hatóságok, a testületek, társadalmi egyesületek és intézmények is. Délután 4 órakor indul a hagyományos körmenet a föszékesegyház- ból a várba, hogy ott, a szent- istváni alapítású templom romjai mellett adjon kifejezést Eger népe hódolatának és kegyeletének az első szent király emléke iránt. bírálatára. A kérdés alapos megvitatása és a terv lehetetlenségének bizonyítása megtörtént és rövidesen bekapcsolódott a küzdelembe dr. Petro Kálmán ország- gyűlési képviselő is. Petro Kálmán közbelépése döntő volt ebben az ügyben és a tervet az illetékes tényezők elejtették. Az egri kerület országgyűlési képviselője nyomatékosan megérttette az illetékes tényezőkkel, hogy a Károlyi hitbizomány telepítési felhasználására évtizedek óta vár a vármegye földnélküli népessége s a vármegye alsó részében a legnagyobb elkeseredést okozná, ha a felszabaduló földre más vidékről hoznának telepeseket. Rámutatott arra az egri kerület képviselője, hogy a vármegyében több olyan község van, amely legalább annyira rászorul a telepítésre, mint Derenk község, de egyébként sem [célszerű a község eltelepítése, mert a derenki lakosság némi támogatással meg tud élni a maga helyén és a jelenlegi állapotok javításával még évszázadokig biztosítható a fejlődése, végül, hogy a telepítés másfél milliós költsége nem áll arányban azzal a céllal, hogy a Derenk körül Eger Szent István ünnepe Petro Kálmán országgyűlési képviselő közbelépése megmentette az alsóhevesi főidet a hevesmegyei nincsteleneknek Nem telepítik Derenk községet a hevesmegyei Nagyút pusztára — A környező községek igénylői kapják a földet
