Eger - napilap, 1939/2

1939-08-13 / 127. szám

Eger, L. évfolyam, 127. szám. Aha 12 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 20, 1939. augusztus 13, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Sajtó ós nemzeti érdek A Ház szerdai ülésén a beter­jesztett interpellációk között volt egy interpelláció, amely a MÉP részéről intézett kérdést a minisz­terelnökhöz : a sajtószabadságról és a sajtó felelősségéről. A miniszter- elnök azonnal válaszolt erre az in­terpellációra s olyan okos és kor­szerű megvilágításba helyezte a sajtó szerepét, olyan éles fényt ve­tített az orvoslandó hibákra, hogy ezzel a miniszterelnöki beszéddel foglalkoznunk kell. A miniszterelnök azzal kezdte felszólalását, hogy a sajtó megre­formálását rendkívül fontos ügynek tartja, hiszen ma olyan rengeteg ember olvas újságot, hogy végtele­nül fontos az, mit írnak ezek az újságok, elsősorban pedig milyen szellemben Írnak. „Nem azt kellene tudni, hogy hányán tudnak írni és olvasni, hanem hányán tudják azt, hogy mit írnak és hányán értik azt, amit olvasnak“ — mondotta a mi­niszterelnök. Ennek a megállapítás­nak igen mély értelme van, mert tömören és találóan utal az újság­író, de meg az újságolvasó lelki- ismereti felelősségére is. Elsősorban természetesen ez a lelkiismereti fe­lelősség az újságírót terheli, akinek minden szó leírásakor tisztában kell lenni azzal, hogy Írásával embere­ket befolyásol s a közvéleményt bi­zonyos irányba tereli. Ezen a vona­lon — sajnos — sok tekintetben bajok vannak. A kíméletlen politi­kai vagy társadalmi harc hevében könnyen elcsúszik a toll, vagy ami még veszélyesebb, az igazság és nemzetnevelés ügyének nagy szol- gálása helyett a pártpolitika leg­köznapibb ferdítéseinek útjára té­ved. Ahol nem állnak rendelkezésre érvek, ott nemcsak az előbb emlí­tett ferdítések állnak csatasorba, de a szenzációs, öles betűkkel rikoltozó címek is, amelyek természetesen a legtömörebben igyekeznek kifejezni a cikk tendenciáját, legyen az bár­milyen ártó a közérdekre vagy sé­relmes az egyetemes nemzeti érde­kek szempontjából. Teleki Pál miniszterelnök az új­ságírásnak ilyen értelmezése és gya­korlása ellen kemény harcot jelen­tett be. Hangsúlyozta, hogy neki kötelessége a nemzet nagy érdekeit minden vonalon megvédeni s így lehetetlenné kell tennie azokat az ártó hatásokat is, amelyek az efajta újságírás szelleméből fakadnak. A miniszterelnök nyíltan meg­mondotta, hogy felveszi a harcot az olyan újságírással szemben, amely ferdítésekkel és durvaságokkal csak a gondolat, eszme és érv hiányát takargatja. Amikor egy nagy tár­sadalmi újjáépítés közepén vagyunk s a külpolitika területén is az or­szág minden erejére szükségünk van, nem tűrhető el, hogy a magyar népet a politikai agitáció dühödten szembenálló pártokra szakítsa szét. A miniszterelnök annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy a nemrég alakult sajtókamara meg A kormányzói pár pénteken foly­tatta látogatását a felszabadult Fel­vidéken. Tornáról a színi erdőség megtekintése után Jászóra hajtattak, ahol határtalan lelkesedéssel fo­gadta őket a lakosság. Virágesővel szórták tele a kormányzó autóját. A jászói premontrei rend tagjai ünnepélyesen fogadták a székesegy­ház előtt az államfőt és hitvesét. fogja oldani a még megoldásra váró kérdéseket s a kormány csak abban a végső esetben tesz továbbmenő törvényhozási intézkedéseket, ha ez a remény nem valósulna meg. Akik a sajtó működését magasabb szempontból fogják fel s elsősorban nemzetnevelő s a nemzet érdekeit védő foglalkozásnak tekintik a hir- lapírást, örömmel fogadják a mi­niszterelnök bejelentéseit abban a reményben, hogy a nagy tisztogatás hamarosan bekövetkezik, javára a köznek és az egyéneknek. De hasonlóan örömmámorban úszó lakosság várta a kormányzói párt Rudnokon, Setnsén és Kisidán is. Majd Kassa érintésével Hollóházán, Filkeházán, Pálházán át Füzérrad- ványba gépkocsizott a kormányzói pár, ahol a kastélyszálló parkjában Károlyi István gróf és felesége fo­gadták a magas vendégeket. A kor­mányzói pár itt töltötte az éjszakát. törekednek, hogy lehetőleg mindig ugyanazzal a minőséggel szolgál­hassák ki fogyasztóikat. A nagy szállók, különösen ahol külföldiek is gyakran megfordulnak, nagyon szigorúan veszik ezt a kérdést. Ne­kik ugyanis fontos, hogy a követ­kező évben visszatérő külföldi ven­déget, ha kér az előző évben fo­gyasztott borból, kiszolgálhassák. És ez az állandó miuőségü, nagy tétel Egerben nincs meg, kivéve egy-két nagytermelőt. Pedig a bor­kereskedelemben éppúgy, mint a gyümölcsben, az egységes minőségű, nagy tételek értékesíthetők köny- nyebben. Mi biztosítaná a jó értékesítést Elsőrendű érdeke az egri szőlős­gazdáknak, hogy boraik értékesíté­séről egységesen gondoskodjanak. A volt Borszövetkezet felszereléssel együtt megvan még. Ezt, ha más­ként nem, államsegéllyel, de meg kellene szereznie a városnak, s bér­let formájában az érdekeltség ren­delkezésére kell bocsátania. Itt az­után szakember vezetésével a kü­lönböző minőségű borokból egysé­ges, nagy tétel állítható elő évről- évre, melynek értékesítése azután nem ütközik nehézségbe, mert ve­vőkörét az érdekeltség állandóan kiszolgálhatja a szokott minőséggel. Ez az eljárás nem pancsolás, hanem nagy szaktudást igénylő, törvényes eljárás, mely a szőlősgazdák első­rendű érdeke. Hogy alakuljon meg az értékesí­tési érdekképviselet? Szövetkezeti alapon és olyan nagy tőkével, hogy kis-termelőknek az átvett bor után azonnal fizessen. Ha nem is a teljes összeget, de kisebb tételnél legalább 75%-ot, nagyobb tételnél 50 % -ot. A termelő­nek ugyanis készpénzre van szük­sége, hogy a munkáltatási és egyéb kiadásait mielőbb fedezhesse. A termelők az azonnal kapott pénzből mindjárt beszerezhetik trá­gya és védőszer szükségletüket és akkor nem lesznek kénytelenek ezek hiányában ölhetett kezekkel nézni a szépen Ígérkező termés pusztulá­sát, minőségi bort állíthatnak elő s ezáltal saját boldogulásukat mun­kálhatják. Ennek a szövetkezetnek elsősor­ban a kistermelők érdekeit kell szem előtt tartania, ne magán, hanem közérdeket szolgáljon, kevés paran­csoló, de sok dolgozó legyen benne. Eredményt csak így lehet elérni. Melyek az egri bortermelés válságának okai? Eger, augusztus 12. Folytatásos cikkekben tártuk fel legutóbb az egri gyümölcstermelés és az ezzel szoros vonatkozásban lévő piaci értékesítés problémáit. Most a gyümölcskérdés ismertetése után, Eger gazdasági életének nem Äz egri bor értékesítésének akadályai Mik azok az okok, amelyek az egri borok értékesítését szinte le­hetetlenné teszik ? A jól kezelt, egységes minőségű bor hiánya, az értékesítés szervezetlensége. Eger, mondhatjuk, világhírre tett szert vörösbora, a Bikavér révén. Eger kimondottan vörösbortermő vidék, jó hírnevét ennek köszönheti és mégis legnagyobbrészt fehér bo­rokat termelnek. Miért? Mert na­gyobb mennyiséget ad. És itt az egyik hiba. Fehér bor ugyanis bőven van az országban és jobb minőségben, ol­csóbb előállítási költséggel, tehát versenyképesen. A vörösbor jóval kevesebb, értékesítése nem ütközik különösebb nehézségbe, magasabb áránál fogva a nagyobb előállítási költséget is bírja, ha mindjárt ke­vesebbet is terem. Tehát vissza a vörösbor fajtákhoz! Medoc, Kadar, kevésbbé fontos, sőt talán még je­lentősebb problémájának, a borterme­lésnek aggasztó tüneteire mutatunk rá, megjelölve azokat az eszközöket és módozatokat is, amelyek a kér­dés kielégítő megoldását tennék lehetővé Nagyburgundi a minőségi fajták; az ezekből szüretelt bor értékesí­tése nem nehéz, ha . . . Ha nem áll fenn az egri borok másik nagy hibája, a rosszul ke- zeltség. Mert annyi hibás, beteg bor kevés borvidéken • van, mint itt. Ezért kizárólag a termelők felelő­sek. Ne hivatkozzanak a rossz év­járatra. Az lehet oka a gyenge mi­nőségnek, de nem a hibának, vagy betegségnek. És legnagyobb hiba, hogy az egri szőlősgazdák — ke­vés kivétellel — nem akarnak ta­nulni, haladni, pedig minden lehe­tőségük megvan, még csak pénz sem kell hozzá. Hiábavaló azonban a jól kezelt- ség is, ha nincs egységes minőség és mennyiség. Ez a kettő ugyanis a vevőkör megszerzésének és főként megtartásának fontos követelménye. Még a kisebb vendéglősök is arra A kormányzó és felesége folytatta pénteken felvidéki körútját

Next

/
Thumbnails
Contents