Eger - napilap, 1939/2
1939-08-13 / 127. szám
Eger, L. évfolyam, 127. szám. Aha 12 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 20, 1939. augusztus 13, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Sajtó ós nemzeti érdek A Ház szerdai ülésén a beterjesztett interpellációk között volt egy interpelláció, amely a MÉP részéről intézett kérdést a miniszterelnökhöz : a sajtószabadságról és a sajtó felelősségéről. A miniszter- elnök azonnal válaszolt erre az interpellációra s olyan okos és korszerű megvilágításba helyezte a sajtó szerepét, olyan éles fényt vetített az orvoslandó hibákra, hogy ezzel a miniszterelnöki beszéddel foglalkoznunk kell. A miniszterelnök azzal kezdte felszólalását, hogy a sajtó megreformálását rendkívül fontos ügynek tartja, hiszen ma olyan rengeteg ember olvas újságot, hogy végtelenül fontos az, mit írnak ezek az újságok, elsősorban pedig milyen szellemben Írnak. „Nem azt kellene tudni, hogy hányán tudnak írni és olvasni, hanem hányán tudják azt, hogy mit írnak és hányán értik azt, amit olvasnak“ — mondotta a miniszterelnök. Ennek a megállapításnak igen mély értelme van, mert tömören és találóan utal az újságíró, de meg az újságolvasó lelki- ismereti felelősségére is. Elsősorban természetesen ez a lelkiismereti felelősség az újságírót terheli, akinek minden szó leírásakor tisztában kell lenni azzal, hogy Írásával embereket befolyásol s a közvéleményt bizonyos irányba tereli. Ezen a vonalon — sajnos — sok tekintetben bajok vannak. A kíméletlen politikai vagy társadalmi harc hevében könnyen elcsúszik a toll, vagy ami még veszélyesebb, az igazság és nemzetnevelés ügyének nagy szol- gálása helyett a pártpolitika legköznapibb ferdítéseinek útjára téved. Ahol nem állnak rendelkezésre érvek, ott nemcsak az előbb említett ferdítések állnak csatasorba, de a szenzációs, öles betűkkel rikoltozó címek is, amelyek természetesen a legtömörebben igyekeznek kifejezni a cikk tendenciáját, legyen az bármilyen ártó a közérdekre vagy sérelmes az egyetemes nemzeti érdekek szempontjából. Teleki Pál miniszterelnök az újságírásnak ilyen értelmezése és gyakorlása ellen kemény harcot jelentett be. Hangsúlyozta, hogy neki kötelessége a nemzet nagy érdekeit minden vonalon megvédeni s így lehetetlenné kell tennie azokat az ártó hatásokat is, amelyek az efajta újságírás szelleméből fakadnak. A miniszterelnök nyíltan megmondotta, hogy felveszi a harcot az olyan újságírással szemben, amely ferdítésekkel és durvaságokkal csak a gondolat, eszme és érv hiányát takargatja. Amikor egy nagy társadalmi újjáépítés közepén vagyunk s a külpolitika területén is az ország minden erejére szükségünk van, nem tűrhető el, hogy a magyar népet a politikai agitáció dühödten szembenálló pártokra szakítsa szét. A miniszterelnök annak a reményének adott kifejezést, hogy a nemrég alakult sajtókamara meg A kormányzói pár pénteken folytatta látogatását a felszabadult Felvidéken. Tornáról a színi erdőség megtekintése után Jászóra hajtattak, ahol határtalan lelkesedéssel fogadta őket a lakosság. Virágesővel szórták tele a kormányzó autóját. A jászói premontrei rend tagjai ünnepélyesen fogadták a székesegyház előtt az államfőt és hitvesét. fogja oldani a még megoldásra váró kérdéseket s a kormány csak abban a végső esetben tesz továbbmenő törvényhozási intézkedéseket, ha ez a remény nem valósulna meg. Akik a sajtó működését magasabb szempontból fogják fel s elsősorban nemzetnevelő s a nemzet érdekeit védő foglalkozásnak tekintik a hir- lapírást, örömmel fogadják a miniszterelnök bejelentéseit abban a reményben, hogy a nagy tisztogatás hamarosan bekövetkezik, javára a köznek és az egyéneknek. De hasonlóan örömmámorban úszó lakosság várta a kormányzói párt Rudnokon, Setnsén és Kisidán is. Majd Kassa érintésével Hollóházán, Filkeházán, Pálházán át Füzérrad- ványba gépkocsizott a kormányzói pár, ahol a kastélyszálló parkjában Károlyi István gróf és felesége fogadták a magas vendégeket. A kormányzói pár itt töltötte az éjszakát. törekednek, hogy lehetőleg mindig ugyanazzal a minőséggel szolgálhassák ki fogyasztóikat. A nagy szállók, különösen ahol külföldiek is gyakran megfordulnak, nagyon szigorúan veszik ezt a kérdést. Nekik ugyanis fontos, hogy a következő évben visszatérő külföldi vendéget, ha kér az előző évben fogyasztott borból, kiszolgálhassák. És ez az állandó miuőségü, nagy tétel Egerben nincs meg, kivéve egy-két nagytermelőt. Pedig a borkereskedelemben éppúgy, mint a gyümölcsben, az egységes minőségű, nagy tételek értékesíthetők köny- nyebben. Mi biztosítaná a jó értékesítést Elsőrendű érdeke az egri szőlősgazdáknak, hogy boraik értékesítéséről egységesen gondoskodjanak. A volt Borszövetkezet felszereléssel együtt megvan még. Ezt, ha másként nem, államsegéllyel, de meg kellene szereznie a városnak, s bérlet formájában az érdekeltség rendelkezésére kell bocsátania. Itt azután szakember vezetésével a különböző minőségű borokból egységes, nagy tétel állítható elő évről- évre, melynek értékesítése azután nem ütközik nehézségbe, mert vevőkörét az érdekeltség állandóan kiszolgálhatja a szokott minőséggel. Ez az eljárás nem pancsolás, hanem nagy szaktudást igénylő, törvényes eljárás, mely a szőlősgazdák elsőrendű érdeke. Hogy alakuljon meg az értékesítési érdekképviselet? Szövetkezeti alapon és olyan nagy tőkével, hogy kis-termelőknek az átvett bor után azonnal fizessen. Ha nem is a teljes összeget, de kisebb tételnél legalább 75%-ot, nagyobb tételnél 50 % -ot. A termelőnek ugyanis készpénzre van szüksége, hogy a munkáltatási és egyéb kiadásait mielőbb fedezhesse. A termelők az azonnal kapott pénzből mindjárt beszerezhetik trágya és védőszer szükségletüket és akkor nem lesznek kénytelenek ezek hiányában ölhetett kezekkel nézni a szépen Ígérkező termés pusztulását, minőségi bort állíthatnak elő s ezáltal saját boldogulásukat munkálhatják. Ennek a szövetkezetnek elsősorban a kistermelők érdekeit kell szem előtt tartania, ne magán, hanem közérdeket szolgáljon, kevés parancsoló, de sok dolgozó legyen benne. Eredményt csak így lehet elérni. Melyek az egri bortermelés válságának okai? Eger, augusztus 12. Folytatásos cikkekben tártuk fel legutóbb az egri gyümölcstermelés és az ezzel szoros vonatkozásban lévő piaci értékesítés problémáit. Most a gyümölcskérdés ismertetése után, Eger gazdasági életének nem Äz egri bor értékesítésének akadályai Mik azok az okok, amelyek az egri borok értékesítését szinte lehetetlenné teszik ? A jól kezelt, egységes minőségű bor hiánya, az értékesítés szervezetlensége. Eger, mondhatjuk, világhírre tett szert vörösbora, a Bikavér révén. Eger kimondottan vörösbortermő vidék, jó hírnevét ennek köszönheti és mégis legnagyobbrészt fehér borokat termelnek. Miért? Mert nagyobb mennyiséget ad. És itt az egyik hiba. Fehér bor ugyanis bőven van az országban és jobb minőségben, olcsóbb előállítási költséggel, tehát versenyképesen. A vörösbor jóval kevesebb, értékesítése nem ütközik különösebb nehézségbe, magasabb áránál fogva a nagyobb előállítási költséget is bírja, ha mindjárt kevesebbet is terem. Tehát vissza a vörösbor fajtákhoz! Medoc, Kadar, kevésbbé fontos, sőt talán még jelentősebb problémájának, a bortermelésnek aggasztó tüneteire mutatunk rá, megjelölve azokat az eszközöket és módozatokat is, amelyek a kérdés kielégítő megoldását tennék lehetővé Nagyburgundi a minőségi fajták; az ezekből szüretelt bor értékesítése nem nehéz, ha . . . Ha nem áll fenn az egri borok másik nagy hibája, a rosszul ke- zeltség. Mert annyi hibás, beteg bor kevés borvidéken • van, mint itt. Ezért kizárólag a termelők felelősek. Ne hivatkozzanak a rossz évjáratra. Az lehet oka a gyenge minőségnek, de nem a hibának, vagy betegségnek. És legnagyobb hiba, hogy az egri szőlősgazdák — kevés kivétellel — nem akarnak tanulni, haladni, pedig minden lehetőségük megvan, még csak pénz sem kell hozzá. Hiábavaló azonban a jól kezelt- ség is, ha nincs egységes minőség és mennyiség. Ez a kettő ugyanis a vevőkör megszerzésének és főként megtartásának fontos követelménye. Még a kisebb vendéglősök is arra A kormányzó és felesége folytatta pénteken felvidéki körútját
