Eger - napilap, 1939/2

1939-08-13 / 127. szám

7 EGER 1939. augusztus 13. Ráfizetéssel természetesen nem dolgozhat semmiféle érdekképvise­let sem, épp ezért a beszerzés és értékesítés megszervezése rendkí­vüli körültekintést és lelkiismere­tes vezetést kivan. És ne gondol­ják a termelők, hogy ha ilyen szö­vetkezet lesz, csak azért lesz, hogy az ő hibás, beteg boraikat megve­gye. Mert beteg bort ez sem hasz­nálhat. Tehát tessék egészséges bo­rokat termelni, s akkor az értéke­sítés is biztosítható lesz a szövet­kezet űtján. Braun Károly polgármester feltűnő okolással lemondott a hegyközség elnöki tisztségéről Braun Károly polgármester a héten levelet intézett az egri hegy­község választmányához s a levél­ben bejelenti lemondását a hegy­község elnöki tisztségéről. A lemon­dó nyilatkozathoz fűzött érdekes megokolásában azt írja a polgár- mester, hogy a hegyközségi elnöki tiszttől való megválásra az a körül­mény indította: hosszú közéleti mű­ködése meggyőzte arról, hogy a leg- kevésbbé hálás dolog a közért való munkálkodás. A polgármester lemondása várat­lanul érte a hegyközség választ­mányát annál is inkább, mivel ke­vés olyan gazdálkodással foglalkozó s amellett vezetésre hivatott ember van a városban, aki az egri ter­melők bajait, kívánságait, a hegy­községi rendtartás szükségleteit job­ban számon tartaná, mint Braun Károly polgármester. Értesülésünk szerint a polgár- mester váratlan lemondása össze­függésbe hozható a városi képviselő­testület júliusi közgyűlésén szokat­lan formában elhangzott, személyes élű támadásokkal, amelyek a polgár- mestert elkedvetlenítették. Az elnök nélkül maradt hegy­község választmánya ideiglenesen a saját kebeléből biz meg valakit a hegyközség ügyeinek irányításával. Vasárnap a debreceni nyári egyetem 100 tagú kirándulócsoportja keresi fel Egert Este táncos összejövetel lesz tiszteletükre a Koronában Eger, augusztus 12. A debreceni nyári egyetemnek a világ minden részéből összegyűlt hallgatói vidéki kirándulásaik során mindenkor szívesen keresik fel Egert is, amelynek történelmi barokvilága, fürdői, gyönyörű fekvése az őszinte elismerés hangjait váltja ki belőlük. A nyári egyetem első csoportjá­nak egri kirándulása után vasárnap újabb kirándulócsoport látogatja meg Egert, ezúttal mintegy száz taggal. A város ünnepélyesen fogadja a külföldi vendégeket és az idegen- forgalmi hivatal látványos és szó­rakoztató programot állított össze számukra, hogy rövid egri tartóz­kodásuk alatt minél kellemesebben érezzék magukat. A program keretében vasárnap este barátságos vacsora utáni táncos összejövetel lesz a külföldiek tisz­teletére & Koronában. Az idegen- forgalmi hivatal ezzel kapcsolatban azzal a kérelemmel fordul a város táncos fiatalságához, hogy minél nagyobb számban jelenjék meg ezen az összejövetelen a külföldi vendé­gek szórakoztatására. Természetesen az összejövetelnek semmiféle ünne­pélyes jellege nincs. Tánc egyszerű utcai ruhában. Őthónapos családvédelmi vezető­képző tanfolyam kezdődik Egerben augusztus 21-én Eger, augusztus 12. Az Egri Népművelő Testvérek rendezésében augusztus 21-én több mint öt hónapi időre terjedő család- védelmi nószeminárium nyílik meg Egerben. A tanfolyamon a családi hivatás minden ága ismertetésre kerül: háztartásvezetés, családneve­lés, egészségvédelem, a katolikus házasélet felépítése az egyház tör­vényei szerint, magyar női jogisme­ret stb. Ezenkívül gyakorlati úton a főzés csinját-binját, a szabás-var­rás, háncsfonás és népművészeti kézimunkák titkait sajátítják el a résztvevők. A nőszemináriumon elsősorban ta­nítónők, vagy gimnáziumban érett­ségizett hölgyek vehetnek részt. A szeminárium szigorúan vett célja ugyanis az, hogy egy olyan női gár­dát képezzen ki, amelynek tagjai majd országszerte tanfolyamokat rendeznek a leányifjíjságnak. Tulaj­donképpen tehát vezetőképzés lesz. Közvetlenül boldog családi életre nevelő tanfolyamok vezetőit képe­zik itt, de közvetve országos csa­ládépítés lesz. Akik tanfolyam-vezetésre akarják kiképezni magukat, minden egyes előadáson kötelesek résztvenni. Ők lesznek a szeminárium rendes hall­gatói. Rendkívüli hallgató lehet ezenkívül minden középiskolát vég­zett érdeklődő, anya, nevelő. Bár­Nem kell aggódnia a Jövőben érvényesülése, pályaválasztása és létjogosultsága miatt, ha azon­nal felkeresi lakásán: Érsek ucca 13. szám alatt a grafológust, aki tudományos grafológia útján kegyelmet és szépitgetést nem ösmerve, megmondja írásából jellemét, jelenét, múltját és mindazt, amit még tudni akar I 1 pengőért. melyik előadásra szívesen látja őket a vezetőség. Előadók: dr. Hunyadi Búzás Endréné, Gajdáné Zbiskó Róza, dr. Holik Sámuel és dr. Kiss István theologiai tanárok, Kurics Adal­berts a Népművelő Testvérek orszá­gos elnöke, dr. Somos Lajos tanító­képző intézeti igazgató, dr. Tóth József és dr. Urbán Gusztáv jog­akadémiai tanárok és Szőke Vero­nika népművelő testvér. E nevek mindegyike külön-külön is bizto­sítja a nószeminárium alapos, tartal­mas kiképzését. Beiratás a rendes hallgatók szá­mára augusztus 17-, 18-, 19.-én lesz délelőtt fél 9-től 1-ig, és délután 4- től 6-ig, Széchenyi utca 13 szám alatt, a Népművelő Testvérek Tár­sasága irodájában. Az előadások is ugyanott lesznek. A nőszeminárium időtartama: az elméleti rész augusztus 21-én kez­dődik és október 1-én fejeződik be. A gyakorlati rész október hó 2.-tól 1940 január 31-ig tart. A rendes hallgatók bizonyítványt kapnak és ezzel a képesítéssel tan­folyamok rendezésére fogják őket szétküldeni a Népművelő Testvérek. A tanfolyamvezetés fizetéssel jár. Ezenkívül az állástalan tanítónők­nek tág tér nyílik az elhelyezke­désre, tekintve, hogy sok helyen megfordulnak és sokfelé megisme­rik őket. Akik az elmúlt nőszemi­náriumot elvégezték, ma már csak­nem mind állásban vannak. Dr. M. E. 200 éve űzte el a pestist Egerből és Miskolcról P. Kelemen Didók imája Megtalálták a csodálatos életű minorita páter eredeti leveleit Károlyi gróf könyvtárában Eger, augusztus 12. Többször megemlékeztünk már a P. Kelemen Didók minorita páter szentté avatása érdekében megindult eljárásról. A kiváltságosán kegyelem­teljes és szentéletű szerzetes életé­nek és csodálatos tetteinek színhelye részben Eger is, az egri hívek kö­rében is elevenen élnek a Páter Kelemen személyéhez és életéhez fűződő legendák, amelyekből a hi­vatalos, rendkívül alapos és körül­ményes szenttéavatási eljárás fogja a bizonyító erejű tényeket és ada­tokat a legmagasabb egyházi fóru­mok elé emelni, hogy az egyszerű szerzetest hivatalosan is az egyház szentjeinek fényes sorába iktassák. A szerzetes életére és tetteire vo­natkozó adatok gyűjtése állandóan folyik. A napokban a gróf Károlyi család könyvtárában megtalálták P. Kelemen Didák eredeti leveleit és ezzel a csodálatos életű szerzetes szentté avatási akciója új lendületet kapott. Most már hiteles adatok alapján hozzá lehet kezdeni P. Kelemen Didák hiteles élettörténetének meg­írásához, amit azután a Szentszék elé terjesztenek, hogy megkezdőd­hessen a nagy per, amelynek el kell dönteni, hogy szentté avatják-e P. Kelemen Didákot vagy sem? Kenyéren és vízen élt P. Kelemen Didák egész életében jóformán csak kenyéren és vízen élt. Zsíros ételt soha nem evett. Órákig imádkozott homlokával a hi­deg kőre borulva. Úgy, hogy hom­lokán hatalmas bőrkeményedés ke­letkezett. Halála után pedig teste teljesen épségben maradt, tagjai pedig még a koporsóban is hajlít- hatók. Amikor 1708 ban elindult, hogy meghódítsa Istennek a lelkeket, szomorú képe volt Magyarországnak. A falvakat, városokat, hol az el­szállásolt császári hadak, hol a buj­dosók fosztogatták. Ahol egyik sem, ott a pestis dühöngött halált szórva maga körül. Az emberekből minden érzés kiveszett. Templomokat rom­boltak és papokat gyilkoltak. A jámborságot, istenfélelmet hirdető kámzsás szerzetest bizony sok he­lyen véresre verték. P. Kelemen Didák alapította a miskolci minorita rendházat is. Er­re vezetett az útja egyszer, amikor meglátta, hogy a Sajóvölgye nagy nyomorba és erkölcsi posványba süllyedt. Lélekhódító útjának köz­pontja Miskolcon volt, ahol akkor összesen csak húsz katolikus család élt. 1725-ben III. Károly király leg­felsőbb engedélyével és Károlyi Sándor gróf támogatásával megépíti a miskolci minorita templomot és rendházat. Iskola is épült, de csak sövényre vert sárból. Egert és Miskolcot elkerüli a pestis i.. Amikor 1739-ben, — éppen 200 tott & pestisjárvány, a lakosság a éve — Eger—Miskolc irányába tar- | csodatevő szent hírében álló minő-

Next

/
Thumbnails
Contents