Eger - napilap, 1939/1
1939-06-27 / 100. szám
Ä H A 8 FILLÉR Eger, L. évfolyam, 100. szám. # Kedd ♦ Trianon 20, 1939. június 27. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. 100—150 ezer pengőuel lehet megszüntetni Egerben a belső tíruízueszeóelmet Rapcsák József műszaki tanácsos bejelentette a városi közgyűlésen, hogy a mérnöki hivatal már készíti a védelmi terveket Eger város képviselőtestülete szom baton tartotta júniusi rendes közgyűlését. A közgyűlés legfontosabb része az árvízkárok bejelentése és az árvédelmi tervek előkészitése volt. A szokatlanul viharos és csapadékos időjárás a polgárság vagyonában jelentékeny kárt tesz s bár talán évtizedek múlnak el, míg hasonló időjárás következik, a város vezetősége átlátta, hogy intézményesen, állandóbb jelleggel kell gondoskodnia a lakosság vagyon- és életbiztonságáról s a belső városi árvédelmet a rendkívüli veszélyekhez kell igazítania és méreteznie. A bejelentések szerint a tervek már készülnek s a költségek 100—150 ezer pengő körül alakulnak majd ki. Az összeg az egri városháza költségvetési fogalmai szerint igen magas, azonban ezt a kérdést nem szabad napirendről levenni, sőt még halogatni sem. Föltétlenül módját kell találni, hogy a lehető legbiztonságosabb árvédelmi tervet állami támogatással, vagy kölcsön felvételével sürgősen megoldják. 40—50 ezer pengő árvízkár A közgyűlést délután 4 órakor nyitotta meg Braun Károly polgár- mester. Napirend előtt Rapcsák József műszaki tanácsos, a városi mérnöki hivatal főnöke tett jelentést a legutóbbi árvízről s az árvíz okozta károkról. Az idei két első árvíznél a Türk Frigyes utca környékén mutatkoztak nagyobb károk, most inkább a Farkasvölgyből származó víztömegek okoztak súlyos károsodásokat. A nyugati hegyek áradása elöntötte a házakat, kerítéseket döntött ki s viz alá került a vasúti állomás is. De súlyos volt a helyzet a Széchenyi, Kaszinó, Érsek utcákban, a Makiári úton és a Menekült-telepen is. A kár összege minimális becslés szerint is 40 — 50 ezer pengő. — Az árvízkárosultak segélyezése céljából a város kérelemmel fordult a belügyminiszterhez és dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő készséggel vállalta, hogy közbenjár 20 ezer pengő államsegély mielőbbi kiutalásáért. A váro3 ellen több helyen bírói szemlét kértek, úgy, hogy perekre van kilátás. Egyedül a vasút kára 10—15 ezer pengő. Kétségtelen, hogy az időjárás rendkívülinek mondható, ilyen viszonyokkal általában nem lehet számolni s a csatornahálózat is a leg- maximálisabb csapadékra, 50 milliméterre van méretezve, azonban a legutóbbi 71 milliméteres csapadékhoz hasonló esőzés is előfordulhat. Éppen ezért a városnak elsőrendű kötelessége, hogy az árvédelmi intézményeket átalakítsa. A tervek elkészítése megindult s a költségek előrelátható összege 100—150 ezer pengő lesz. Egyedül a Farkasvölgy vízlevezetésének megoldása belekerül 70—80 ezer pengőbe. Az utóbbi kérdésre vonatkozólag a képviselő- testület kérje fel a vármegye alispánját, hogy a miskolci kultúrmérnöki hivatal szakközegeivel tartson helyszíni szemlét a minél jobb elintézés végett. Radii Károly: a város okulhatott volna az 1913-as árvízből, amikor szintén súlyos károkat szenvedtek a belső területek. Azóta a védelmet fokozatosan ki kellett volna építeni, a csatornázást átméretezni, mert tagadhatatlan, hogy ha a csatornák nagyobbak lettek volna, a víz nem pusztíthatott volna ilyen mértékben. A legnagyobb károkat a Farkasvölgyön levezető szűk csatorna és vízlefolyás okozta. A város most sorozatos pereket fog kapni és igy az árvízkárok a hivatalos város számára is előre nem látott kiadásokat jelentenek. Nem húsz, hanem ötvenezer pengő államsegélyt kellett volna kérni, mert ez az összeg kevés lesz. Jobb lett volna, ha a Síkfőkútba fektetett óriási összegeken a város árvédelméről történt volna gondoskodás. Wagner József a Türk Frigyesutca öt legmélyebben fekvő házára hívta fel a figyelmet. Ezeknek a házaknak padlószintje az útnál mélyebben fekszik és mind a három ízben kiöntötte lakóikat az áradás. A lakók este nem mernek lefeküdni, mert nem merik vállalni, hogy álmukban érje őket az áradás. Saját erejükből nem tudnak magukon segíteni, segéllyel kellene őket támogatni. Szabó Vilmos a Cifratéri kertekre hívta fel az elöljáróság figyelmét, amelyek szintén víz alá kerülnek minden alkalomkor. Besznyák István dr. a Lövöldénél lévő viszonyokat tette szóvá. Itt eladott a város egy árokterületet s most a víz nem talál megfelelő lefolyást. Vissza kell vásárolni ezt a területet. Nagy Kálmán ugyancsak a cifra- negyedi lakosok számára kért támogatást. Csőke József rámutatott arra, hogy az Attila utcát is használhatatlanná mosta az áradás, ezt az útvonalat sürgősen rendbe kell hozatni, mert a csépléshez a hordás ezen történik. Kovács István a Vörösmarty és Kilián utcák csatornáit kérte megvizsgálni, mert ezek sem tudják a vizet megfelelően levezetni. Szajlay Sándor a Merengő-út állapotának javítását kérte, mert nem lehet a temetőbe jutni esős idő esetén. Császty Gyula különösen a Farkasvölgy vízlevezetésére hívta fel a hatóság figyelmét. Ha ez az áradás éjszaka történik, halálos áldozatot is követelt volna, mert így is csak nehezen sikerült egyes házakból kimenteni a tűzoltóknak a betegeket. Végül Liptay András a Makiári utcai szeszgyár körüli vízlevezetés rendezését sürgette. A felszólalásokra Braun Károly polgármester válaszolt. A polgárság megnyugvással veheti tudomásul, hogy a tervek rövidesen elkészülnek és az elöljáróság mindent elkövet, hogy akár államsegéllyel, akár kamatmentes kölcsönnel megoldja az árvédelem kérdését. Kérte a képviselőtestület tagjait, hogy minden panaszt, hiányt azonnal jelentsenek, mert csak igy lehet az árvédelmet a lehetőség szerint legjobban megoldani. Az árvíz-vita lezajlása után napirendre térve Frank Tivadar v. főjegyző felolvasta dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trőnálló köszönő levelét a születésnapja alkalmából érkezett közgyűlési üdvözlésre s a levelet ,a képviselőtestület lelkes éljenzéssel vette tudomásul. Kimérték és kiosztják a Lajos-városi pincehelyeket A lajosvárosi lakosság Császty Gyula lelkész utján kérelemmel fordult a városhoz, hogy a nagyparti pincehelyeket mérje ki számára, mert igen sok lajosvárosi ház Faksz- kölcsönből épült és hogy minél olcsóbb legyen, nem készítettek alá pincét. Ebben az ügyben egy ízben már tárgyalt a képviselőtestület s akkor a rendelkezésre álló terület teljes felhasználását határozta el, továbbá azt, hogy a vételár tekintetében tegyen megkülönböztetést a város, aszerint, hogy a kivágásra kerülő kőzethez milyen mértékben lehet hozzájutni. E rendelkezést most a mérnöki hivatal végrehajtotta és a rendelkezésre álló terület teljes felhasználásával 80 pincehelyet jelölt ki. Megállapították, hogy a pincehelyek némelyikéről igen sok földet kell eltávolítani, míg mások minden munka nélkül jutnak a pincehelyhez. Ennek megfelelőleg vételár szempontjából három osztályba sorolták a pincehelyeket és harmincat 60 pengőért, harmincat 40 pengőért, húszat 20 pengőért bocsátanak az igénylők rendelkezésére. A pincehelyeken az egyes pincéket csak a mérnöki hivatal útmutatása szerint szabad kivágni s a kitermelt kőanyagból elsősorban a pincék előtti utat kell rendbehozni, másodsorban a gyümölcsöshöz vezető utat, har Postahivatalt kap Lajosváros lítani a környéken a III. sz. egri postahivatalt. A posta hajlandó is a hivatalt felállítani, úgy azonban, hogy a helyiséget a város biztosítsa számára. Ezzel kapcsolatban a Nemzetközi Borkereskedelmi Rt. ajánlatot tett egy helyiség bérbeadására havi 20 pengőért. A képviselőtestület a helyiséget a fenti bérösszegért bérbevette postahivatal céljaira. A rohamosan fejlődő Lajosváros népességének egyre több kívánságát harcolják ki beküldött képviselői. Most a postához tettek előterjesztést abban az irányban, hogy az új városrész kapjon postahivatalt, mert mindkét meglévő posta rendkívül messzeesik a Lajosváros forgalmától. A posta illetékes tényezői megvizsgálták a helyzetet és megállapították, hogy a lajosvárosi polgárság kívánsága jogos és fel kell ál-
