Eger - napilap, 1939/1

1939-06-27 / 100. szám

E fi F T? ’939, június 27 madsorban a legelő delelő helyét. Ha marad még anyag, azt a gala- gonyási ütra fordítják. A kitermelt kőanyaggal tehát a város rendel­kezik. A pincetulajdonosok tartoz­nak a pincék fölé korlátot állítani, mert ott legelőterület húzódik. A vételár felét természetben, munká­val lehet fizetni, felét pedig pénz­zel. De a város belemegy abba is, hogy a másik felét is munkával törlesszék a vásárlók. A határozatot jóváhagyta a képviselőtestület. Lesz-e második állatorvosi állás? A földművelésügyi miniszternek tudomására jutott, hogy Egerben a húsvizsgálatot nem az állatorvos végzi, éppen ezért utasította a vá­rost, hogy szervezzen egy második állatorvosi állást. A képviselőtestü­Új igazgatósági ta< A gépüzemi igazgatóság teljes munkaképességéhez még három igaz­gatósági tag kiküldése vált szük­ségessé. Ezek megbízatása csak 1939 végéig tart, mert akkor a jelenlegi igazgatóság mandátuma lejár és 1940-ben három évre az let megállapította, hogy a második állatorvosi állás szervezésére nincs szükség és erre vonatkozólag fel­világosító felterjesztéssel fordult a földművelési miniszterhez. )k a gépüzemeknél egész igazgatóságot újraválasztják. A képviselőtestület dr. Szabó Szilárd, Nagy Péter és dr. Urbán Gusztáv képviselőtestületi tagokat küldte erre az időre a gépüzemek igazgatóságába. (A közgyűlés többi tárgyairól külön cikkekben számolunk be.) Szombaton mástól vagon rózgállc érkezett Egerbe, de tüneményesen rövid Idő alatt elfogyott Kicsi a maggar rézgálicggárak termelése Olasz rézgálic behozatalát kérik a szőlőtermelők Eger, június 26. A szokatlanul esős június és a szőlőgazdaságok megnövekedett száma teljesen kimerítette a réz- gálic-készleteket és valóságos réz­gálic ínséget teremtett az egész ország területén. Az eső a peronosz- póra-veszélyt rendkívül megnövelte s hiába permeteztek többször, a csa­padék teljesen lemosta a védekező permetet. További, folyamatos per­metezésre volna szükség, de réz- gálicot a múlt hét vége óta nem lehet kapni. Szombaton hosszas kö­nyörgések és táviratozások után mintegy másfél vagon árú érkezett két egri céghez. Az árút a vasút­állomásról gyalog kísérték a kiosztó­helyre s valóságos közelharc folyt a gálicért. A gálicmennyiség termé­szetesen rövid idő alatt elfogyott és egyelőre nem lehet tudni, mikor ér­kezik újabb szállítmány. A cégek és a szőlősgazdák reménykednek, hogy sikerül rövidesen elegendő mennyi­ségű rézgálicot beszerezniük. A hiány oka az, hogy a gyárak nem voltak felkészülve az esős időre és a Felvidékkel és Kárpátaljával visszatért területek szőlőgazdasá­gaira. Most ismét megkezdték a gyártást, termelési képességük azon­ban csekély, mindössze napi egy vagon, úgy, hogy a megnövekedett szükségleteket most nem tudják ki­elégíteni. A szőlősgazdák most azt kérik a kormánytól, hogy engedje be az olasz rézgálicot, amire már volt példa az elmúlt évben. Az idő és a peronosz- póra-veszély sürget és a gyárak képtelenek gyorsan ellátni a szőlő- termelést. Remélhető, hogy a legrövidebb időn belül megoldódik a rézgálic- kérdés s a gazdákat az a körülmény vigasztalja, hogy az időjóslások szá­razabb időt várnak s a szárazság nagy ellensége a peronoszpórának. A vármegye néhány helyén, külö­nösen az alföldi részeken ez a szőlő- betegség már annyira elterjedt, hogy szinte nem is érdemes a leveleket permetezni, most már inkább a für­töket kénporozzák, hogy a termésből megmentsenek valamit. Erzsébet Slirflő és vizgyégyintézet Egerben elsőrendű gőz-, kád- és iszapfürdője reuma­tikus fájdalmak legbiztosabb ggóggeszköze! _________Olcsó bérletjegyek.__________ em elkedik 20 pengőre a gazdasági év végéig. Ezzel a rendszerrel a gazdatár­sadalom semmiféle kamatveszteséget nem szenved. A kormány továbbmenően gon­doskodni kíván arról is, hogy a gaz­datársadalom a minőségbúzákért megfelelően magasabb árakat kap­jon. Közel másfél évtized óta céltu­datos és széleskörű tevékenységet folytat a földmívelésügyi miniszté­rium a magyar búza minőségének emelésére. Ez az akció teljes siker­rel járt, de az a veszedelem fenye­getett, hogy ha a kiválóbb minősé­gű búzákért a gazdák nem kapnak magasabb árakat, akkor a minőségi termelés visszafejlődik. Ezért intéz­kedett a kormány úgy, hogy az idén a minőségi különbözetet meg kell fizetni az elsőrangú búzákért. Az értékesítés lebonyolításában a Futura eddig jólbevált szervezeté­vel vesz részt, mellette azonban a keresztény gabonakereskedelem szá­mára is meglesznek a lehetőségek az értékesítés munkájában való rész­vételhez. Megalakult az egri érseki tanítóképző öregdiák-szövetsége Igen sokan jelentették be csatlakozásukat az ország legtávolabbi vidékeiről is A szövetség dr. Csanádg Lászlót választotta elnökévé Szombaton délelőtt nagy jelentő­ségű esemény történt az egri ér­seki tanitóképzőintézet falai között: megalakult a tanítóképző öregdiák­jainak szövetsége. A megalakulás hatalmas erkölcsi támogató és len­dítő erőt állított az egri tanítóképző­intézet szolgálatába és ezzel régi hiányt pótolt. Látható szervezetbe tömörítette azokat, akik az egri tanítóképző nevelésének szellemi értékeiben, határozott és tiszta vi­lágnézetében lelkileg már amúgy is szoros egységbe tartoztak s így tér­ben és időben is összekapcsolta azo­kat, akik egri oklevéllel a szívük­ben tanítják és nevelik az új magyar életet. A megalakulás az 1929-ben vég­zettek tiz éves találkozója alkalmá­val történt meg a Líceum nagy­termében, ahol a régebbi évfolyamok öreg tanítói is nagy számban jelen­tek meg a szövetségi alakulás hírére. A találkozón Monszport József üd­vözölte a tanári kart, üdvözlésére a régi tanárok nevében dr. Csanády László c. kanonok, ny. igazgató, az új tanári kar nevében pedig dr. Somos Lajos válaszolt és mon­dott köszönetét a régi diákszivek vonzódásáért az Alma Mater iránt; bejelentette egyúttal az Öregdiák Szövetség megalakulását. Az alakuló közgyűlést Kelemen Lajos ny. igazgató-tanító nyitotta meg és lelkes örömmel üdvözölte a gondolatot, amely tényleges kapcso­latokban is összefogja a tanítóképző végzett növendékeit. Az alapszabály­tervezetet Szokolovszky Béla tanár ismertette s azt az alakuló közgyű­lés több módosítással elfogadta. A közgyűlés ezután megválasz­totta az öregdiákok szövetségének tisztikarát. Elnök lett dr. Csanády László, alelnök Szügyi Trajtler Géza, pénztáros Alberti István, el­lenőr Miklóssy Zoltán, titkár Szo­kó lovszky Béla, ügyész dr. Kozma Sándor, a számvizsgáló bizottság tagjai: Gáspár István, Lieszkovszky László és Mentusz József. A szövetséghez máris igen sokan bejelentették csatlakozásukat az ország minden részéből. Hangos botrányt rendezett a Maklári-úton A búza ára: aratás után 19, a gazdasági év végén 21 pengő egy tettenért dohánycsempész A csempész asszonyt 15 napi fogházra, felbujtóját 50 pengőre ítélte a törvényszék Nyolc-tíz nap múlva megkezdődik országszerte az aratás s természe­tesen a kormány részéről már min­den intézkedés megtörtént a búza- értékesités sima és zavartalan lebo­nyolításának biztosítására. Az évek óta bevált rendszert az 1939—40. gazdasági évre is fenntartja a kor­mány. A búza ára a következő gaz­dasági évben is 20 pengő lesz. A gyakorlati lebonyolításnál azon­ban a kormány bizonyos körülmé­nyekre tekintettel kíván lenni. Biz­tosítani akarja legelőször azt, hogy az átmenő készletek, valamint a közvetlenül aratás után rendelke­zésre álló mennyiségek ne zúdulja­nak azonnalra a piacra, ezért az értékesítés megindulásától a kam­pány befejezéséig az árak fokozato­san emelkedni fognak. Ez annyit jelent, hogy az idei nyári kezdő ár és a jövő év júniusában érvényben levő ár között körülbelül egypengős különbözet áll fenn. Aratás után tehát a búza ára 19 pengő körül fog mozogni budapesti paritásban és ez az ár fokozatosan Eger, június 26. Még augusztus 21. napján tör­tént, hogy Szövördy Lajos és Ivády Miklós egri pénzügyőrök a kistályai vám környékén tartott ellenőrző út­juk során a Makiári úton igazolás­ra szólították fel Szuromi Józsefné 40 éves kistályai asszonyt, mert gyanús volt, hogy az asszonynál csempészett dohány van. Szurominé először tiltakozott az igazoltatás el­len, majd amikor a pénzügyőrök ki­emeltek a puttonyából mintegy tíz kiló súlyú vágott magyar dohányt, azt hirtelen kikapta a pénzügyőrök kezéből, beledobta az út árkába és hangos szitkozódások között össze­taposta. A jelenetnek tanúja volt egy Baranyai Imre nevű 28 éves kárpitossegéd is, aki az asszony pártjára állt és biztatta, hogy ne engedelmeskedjék a hatósági köze­gek felszólításának és ne menjen velük a pénzügyőri laktanyába, aho­vá azok az asszonyt elő akarták ál­lítani. Az ingerülten hangoskodó asz- szonyt Szövördy pénzügyőr meg

Next

/
Thumbnails
Contents