Eger - napilap, 1939/1
1939-06-25 / 99. szám
Ab a 12 FILLÉR Eger, L. évfolyam, 99. szám. ♦ Vasárnap ♦ Trianon 20, 1939. június 25. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fil- lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Az ország számadása Rendes költségvetés helyett in- demnitás került ezúttal az országgyűlés elé, amelyben felhatalmazást kap a kormány, hogy az államháztartás ügyeit a régi keretek között, de természetesen a megnagyobbodott ország szükségleteihez igazodva tovább vigye. Az indokok, amiért ezt az intézkedést tenni kellett, közismertek. Az a költségvetési esztendő, amelynek utolsó napjait éljük, előre nem látott., óriási és örömteljes változást hozott a magyar állam területében, lakosságában, természetes tehát, hogy a változás jelentékenyen befolyásolja állami gazdálkodásunkat is. A közvélemény nagy érdeklődéssel várta azt a heszámolót, amit Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter a képviselőházban adott a bekövetkezett eltolódásokról és változásokról, és tegyük hozzá rögtön: nagy megnyugvással fogadja a kapott tájékoztatást. Azok a külpolitikai események, amelyek váratlanul köszöntöttek ránk s amelyek az elszakított területek egyrészének hazatérését eredményezték, természetesen nem mérhetők fel anyagi ellenértékkel. Mi hazavártuk, hazakivántuk és hazahoztuk volna ezt a területet és annak népét, bármilyen áldozatba került volna is. Amikor a becsület és a szív szava megszólal, amikor erőszakkal elszakított ezeréves kapcsolatok állnak ismét helyre, senkinek sem jut eszébe zsebével törődni. Hiszen még erőinket túlhaladó anyagi áldozat sem ért volna fel azzal a boldogító ellenértékkel? kogy legdrágább kincsünk : testvéreink és földünk a magyar vér hullása nélkül került vissza hozzánk. Zúgolódás nélkül vettünk volna tehát vállunkra bármilyen anyagi áldozatot, ha erre szükség lett volna, de annál megnyugtatóbb, öröm- teljesebb, hogy a Felvidék magyarlakta területének és Kárpátaljának hazatérése pénzügyi szempontból nem vette erősebben igénybe a magyar állam életét. A magyar kormány ugyanis bölcs és előrelátó politikával már előre gondoskodott megfelelő tartalékról, úgy, hogy a területek visszatérésével kapcsolatos rendkívüli kiadások túlnyomó részt ezekből a tartalékokból kaptak fedezetet. Teljesen egyensúlyban maradt a milliárdos beruházási alap is, amelyből eddig 300 millió pengőt fordított a honvédség korszerű fejlesztésére és felszerelésére. Az államháztartás helyzete tehát egyetlen pengővel sem ingott meg s ma, a megnagyobbodott országban is éppolyan szilárd és biztos alapon áll, mint azelőtt. Óriási eredmény ez, aminek hord- erejét első pillanatban talán felfogni is alig tudjuk. Kell, hogy bizalommal töltsön el bennünket nemzeti és állami életünk jövője iránt, mert ha ezeket a rendkívüli terheket elbírta az államháztartás, nem lehet kétséges, hogy a normális idők követelte alkotó és országépítő munkához is biztosítani tudja az anyagi fedezetet. És a pénzügyminiszter beszámolója a legbeszédesebb bizonysága annak, menynyire megnyugtató, hogy az államügyeink vitelében nem újszerű kíEger, június 24. Az országgyűlés első ülésein megalakították a két ház különböző bizottságait, amelyeknek rendkívül fontos feladatuk van a törvények előkészítése, megvitatása terén. Ezekben a bizottságokban az ország- gyűlés két házának legkiválóbbjai foglalnak helyet és nagy elismerés, a közbizalomnak komoly megnyilvánulása a bizottságokba való küldetés a ház összessége részéről. A közbizalomnak és elismerésnek ilyen megnyilvánulása érte az egri kerület képviselőjét, dr. Petro Kálmánt, akit beválasztottak az igazságügyi, közigazgatási és pénügyi biEger, június 24. Ismeretes, hogy egy évvel ezelőtt vitéz Jávor Ernő, Eger város vitézi hadnagya elindította a Vitézi Rend hevesmegyei székháza építésének gondolatát s az akkor megtartott vitézi törzsszéki értekezleten Braun Károly polgármester a Nagy János sérletezésekkel, nem kalandos vállalkozásokkal állunk szembeD, — amelyek ideig-óráig talán tudnak sikereket felmutatni, de aztán egyszerre omlanak össze, — hanem kipróbált, körültekintő, az adottságokkal és lehetőségekkel számoló kormányzati rendszer és kormány- férfiak vezetik a nemzetet politikai és gazdasági vonatkozásokban egyaránt a jobb jövendő felé. A trianoni Magyarország politikailag és gazdaságilag is, élete legnagyobb erőfeszítésén esett át az elmúlt hónapokban. Most, hogy ennek számvetése minden részletében a közvélemény elé került, emelt fővel és bizalommal mehetünk tovább, a nemzet töretlen erejében és kormányzatában bízva, az új, s talán az eddiginél is nagyobb célok felé. zottságba,[de beválasztottak a legfontosabb feladatokat végző országos szervbe, a 36 os bizottságba is. Ezzel a választással Petro Kálmán dr. az országgyűlés két legtevékenyebb és legnagyobb jelentőségű bizottságában, a pénzügyi és igazságügyi bizottságban ismét részt vesz. Kitüntetésszámba megy, hogy az ország legmagasabb jogi bizottsága, az igazságügyi bizottság egyhangúlag elnökévé választotta meg az egri kerület képviselőjét. A képviselőház mindezekkel Petro Kálmán kitűnő szakképzettségét, szakértelmét és eddigi értékes parlamenti munkáját kívánta elismerni. utcában 290 négyszögöl telket, Oko- licsányi Imre alispán a vármegye közönsége nevében 12 ezer pengőt, dr. Hedry Lőrinc főispán pedig legteljesebb erkölcsi támogatásán kívül a vármegyei ínségmunka keretében munkaerőt és a lehetőségekhez képest építési anyagot is ajánlott fel. A gondolat azóta kiterebélyesedett és egyre szélesebb körben mozgósítja a vármegye közönségének áldozatkészségét. A magyar hősiesség, a nemzeti gondolat s a vitézi erények hajléka lesz a székház és mindaz a büszkeség, bizalom, sze- tet és megbecsülés, amellyel a vármegye népe a Vitézi Rendet körülveszi, örvendetesen mutatkozik meg a székház építésére történő s napról- napra beérkező megajánlásoknál. Elsősorban a vármegye vitézei adnak példát az áldozatkészségre. Eger város vitézei három éven át évi 1000 pengőt, Gyöngyös város vitézei évi 400 pengőt, az egri járáséi 280, a gyöngyösi járáséi 60, a hatvani járáséi évi 430, a hevesi járáséi évi 130, a pétervásári járáséi évi 160, a tiszafüredi járáséi évi 310 pengőt ajánlottak fel. A közigazgatás összes vezető tényezői a legnagyobb szeretettel karolták fel a vitézi székház gondolatát s a községek képviselőtestületei vármegyeszerte lelkesen szavazzák meg támogatásukat. Eddig Füzesabony, Kápolna, Apc, Ecséd,Erk, At- kár, Hasznos, Hort, Kisköre, Nagy- bátony, Pásztó, Szurdokpüspöki, Tar, Csány, Adács, Gyöngyös, Detk, Nagyréde, Egercsehi, Nagyíván, Tiszafüred, Tiszanána, Vámosgyörk, Kál, Heves, Tarnaszentmiklós,Kömlő, Tarnaörs, Tárnáméra. Hevesveze- kény, Átány, Boconád és Pély községek ajánlottak fel és fizettek be jelentékeny összegeket, de igen sok magános is adakozott már. A társadalmi adakozás, mint mondottuk, egyre szélesedik és remélhető, hogy a székház építésének gondolata rövidesen megvalósul. Táviratok a világ minden részéből. Az angol és francia távolkeleti hajóhad felkészül a háborúra. Az angol flotta főparancsnoka lesz az egyesített hajóhad parancsnoka és Singapore lesz a hadműveletek irányításának központja háború esetén. — Tokiói jelentés szerint a mandzsu határon tegnap 150 szovjetorosz repülőgép támadást kísérelt meg a japánok ellen. Tizennyolc japán repülőgép felvette a harcot a szovjet-gépekkel és lelőtt 49 orosz gépet. A japánok vesztesége öt repülőgép volt a győzelmes légi csatában. Moszkva egyébként cáfolja a japán győzelem hírét. — Francia- ország visszaadta Törökországnak az alexendrettei szandzsákot. — Az Eger képviselőiét a képviselőkéi igazságügyi bizottságának elnökévé választották Peiro Kálmán dr. tagja lett a 36-os bizottságnak, a közigazgatási és pénzügyi bizottságoknak Örvendetesen gyűlnek a megajánlások a Vitézi Rend hevesmegyei székhazának építésére A vitézek és a vármegye községei jó példával serkentik a társadalmi áldozatkészséget l
