Eger - napilap, 1939/1

1939-06-25 / 99. szám

7 EGER 1939. június 25 mi Erzsébet fürdő és vizgyógyintézet Egerben elsőrendű gőz-, kád- és iszapfürdője reuma tikus fájdalmak legbiztosabb ggóggeszköze! Olcsó bérletjegyek. olasz hadsereg augusztusban tarja meg ezévi nagy hadgyakorlatait, a Po folyó síkságain. — Göbbels né­met birodalmi miniszter a berlini közlekedési társaság egyik csarno­kában nagy beszédet mondott. — „Vissza kívánjuk kapni mindazt, ami valaha a mienk volt, tehát gyar­matainkat is, amelyeket elraboltak tőlünk. Németország ma a világ leghatalmasabb véderejével rendel­kezik és védve van minden táma­dással szemben,“ — mondotta a mi­niszter és általános helyeslés fo­gadta beszédét. — XII. Pius pápa kihallgatáson fogadta Remont nizzai püspököt és ezzel kapcsolatban olyan hírek terjedtek el vatikáni körökből, hogy a pápa 1940-ben személyesen vesz részt a nizzai eucharisztikus kongresszuson. —■ Boris bolgár királynak tegnap nyuj- nyuj tóttá át Horthy kormányzó fő- hadsegéde a legmagasabb magyar kitüntetést: a Magyar Érdemke­resztnek a Szent Koronával ékesí­tett nagykeresztjét. A bulgár ki­rály rendkívül meleg hangon fe­jezte ki köszönetét a kormányzó­nak. — „Horthy kormányzó béke­jobbját örömmel kell elfogadniok Magyarország összes szomszédai­nak. Magyarország összes szomszé­dainak bele kell egyezniük saját ér­dekükből az engedményekbe és azokba a megoldásokba, amelyek biztosítani fogják a megbékélést.“ — írja Macsek lapja, a Hrvatski Dnevnik. — Olaszország uj törvény által halálbüntetéssel sújtja legsú­lyosabb esetben a valutabűncselek­ményeket. — A magyar képviselő­ház elfogadta a felhatalmazási ja­vaslatot. A törvényhozásilag meg­hívott 36 felvidéki és kárpátaljai képviselő kedden bevonul a parla­mentbe. — Kárpátalján kedden meg­indul a polgári közigazgatás és igazságszolgáltatás. — Szeptember 1-től kezdve csak sajtókamarai tag lehet újságíró vagy lapkiadó.»—‘Ma- gyary-Kossa István nyilaskeresztes- párti képviselő lemondott mandátu­máról. A kassai filléres gyors menetrendje Eger, június 24. Jeleztük, hogy a MÁV. Péter és Pál napján filléres gyorsvonatot indít a felszabadult Kassára. A filléres gyors által lehetővé tett városlátogatáson nagy számban, tes­tületileg vesznek részt a negyed­mesterek és küldöttségileg képvisel­tetik magukat a Katolikus Legény- egylet tagjai s a Kolping-lányok is és koszorút helyeznek Rákóczi sír­jára. A filléres gyors tehát nagy­arányú társadalmi mozgalommá szé­lesedett ki, amelynek az a célja, hogy Eger hódolatát elvigye a nagy fejedelem városába. A filléres gyors menetrendje a következő: Egerből indul 7 óra 01 perckor, Kassára érkezik 10 óra 28 perckor. Kassáról indul 19 óra 50 perckor, Egerbe érkezik 23 óra 08 perckor. Baracktermelők értekezlete a uárosházán zal érvelnek, hogy ők sem lehetnek kivétel a már általánossá vált sza­bály alól, amely mindenki számára lehetővé teszi a vasárnapi pihenőt. Ami a vendégeket illeti, nem éri sérelem a közönséget mert a bor­bélyok szombaton este fel 10 óráig dolgoznak s eddig az időpontig mindenki felkeresheti őket. A mozgalom máris jelentékeny eredményeket ért el s remélhetőleg rövid időn belül célt is ér és meg­valósítja a teljes vasárnapi munka­szünetet. Itt a kedvezményes utalvány a hétfői színházi estre A félárú kedvezményű Eger-estek sorozatában Kardoss Géza színigaz­gató június 26án, hétfőn estére Szilágyi László és Márkus Alfréd sikerült darabját, a „Nem leszek hálátlan“ című operettet tűzte mű­sorra. Az alábbiakban adjuk a kedvez­mény igénybevételére jogosító utal­ványt, amelynek üresen hagyott he­lyére a közönség bejegyzi jegy­igényléseit. Utalvány Nem leszek hálátlan, operett június 26-i előadására. Egy darab jegy------------------------------- helyre. N agyobb svéd csoport látogatja meg bétfőn Eger városát Néhány nappal ezelőtt háromszáz tagú svéd társaság érkezett Magyar- országra, rövid tanulmányútra. A svédek megérkezésük után szerte oszlottak és kisebb csoportokban te­kintik meg az ország néprajzi, mű­vészi, történelmi értékeit. A svédek egyik csoportja, mintegy 36 fő, hét­főn Egerbe érkezik a város meg­szemlélése céljából. A társaság dél­után 4 és fél 5 között érkezik a városháza elé és az esti órákban utazik tovább. Az idegenforgalmi hivatal a városnézés rendjét meg­állapította az északi vendégek szá­mára. Amit az egri normáról nem tuőnak, uagy nem jól tudnak . . . Eger, június 24. Igazán nincs bennünk semmi ke­serűség, amiért a normát bírálgat- ják, vagy azontúl: támadják. Az okos bírálatból sok jó tanácsot ki lehet elemezni. Azután pedig a mé­lyen tisztelt társadalomnak némileg igaza van, amikor találgatózik a norma körül: miért nem írnak róla többet? Propaganda kell, felvilágo­sítás 1 Az igazságnak természeté­hez tartozik az is, hogy ismételjék el sokszor! Azt persze nem tagad­hatjuk, hogy a hiányos informá­ciókból származó híresztelések az első pillanatban fájnak, de kárpótol érte az a perc, amikor alkalmat kapunk a félreértést eloszlatni s az eszme egy ember lelkében újra felragyog. Az egri baracktermés értékesítésének megszervezése Jobb volt a régi rendszer! Eger, június 24. Az egri baracktermelők az elmúlt vasárnap szép számmal jöttek ősz- sze a városháza kistermében és ott Reisz Ferenc őrnagy elnöklete alatt értekezletet tartottak. Megvitatták az értékesítés lehetőségeit és bi­zottságot küldtek ki a belföldi pia­cokkal való összeköttetés felvéte­lére, s általában az egri barack Eger, június 24. Az egri ipari életben egyedül a fodrászipar nem élvezi még a teljes vasárnapi munkaszünet meg­győződésbeli, s nem utolsó sorban egészségügyi és szociális hatásait. Minden iparág mestere és alkal­mazottja teljesítheti vallásos köte­lezettségét, élvezheti a kirándulá­értékesítésének megszervezésére. a kiküldött bizottság június hó 29-én délelőtt féltizenegy órakor a városháza kistermébe összehívott baracktermelői értekezleten fog be­számolni munkájáról. A vezetőség ezúton is felhívja Eger város ba­racktermelőit, hogy az értekezleten saját érdekükben velamennyien je­lenjenek meg. sok, a pihenés testet és lelket üdítő előnyeit, egyedül a borbélyipar tart nyitva, hogy a délelőtt tíztől tizen­kettőig beszállingózó vendégeket kiszolgálja. Most a borbélyipar körében is mozgalom indult meg a teljes va­sárnapi munkaszünetért. A mozga­lom megindítói, igen helyesen, az­Ezt elég gyakran mondogatják. — Miért? — kérdeztük. — Hát csak jobb volt, mint a mostani! A hangsúly a csak-on van, s nyo­mós érveket szeretne pótolni. így hát magunk vagyunk kénytelenek kicsit részletezni, hogy miért volt jobb és kiknek ez a rendszer, mely­ben éppen a rend hiányzott. Igen, jobb volt az a rendszer azoknak, akik útjába nem került szegény soha, vagy csak csak nagy- néha. Jobb volt a sok álkoldusnak, vagy könyöklőnek, merésznek, per­sze a szemérmes és tehetetlen sze­gények rovására. Jobb volt végül — s erről nem szólt még senki — jobb volt a régi rendszer annak a 80 gyüjtőtestvérnek, akik régen egyszerűen odaadták alamizsnáju­kat, most meg azonfelül a szegé­nyek nevében minden hónapban ut­cákat kilincselnek végig s kelle­metlen megjegyzésekkel megrakod­va térnek haza, ahol nyugalom, kényelem, szórakozás, vagy éppen sürgős munka várja őket. S kiknek jobb a mostani rend­szer? Jobb annak a 245 rendsze­res gondozásba vett szegénynek, akik közül 85 az utolsó cérnaszálig mások irgalmára van utalva, sőt nagyrészük ki sem tud mozdulni ott­honából s a régi rendszer idején egyedül a halál vitte hozzájuk az ir­galmat. Nem szebb és keresztényibb-e a norma, melyben három tényező fog össze: a társadalom, az egyház és a hatóság? Ez az összhangba ho­zott együttműködés a norma lé­nyege és újítása a régivel szemben, amikor ráhagyták a szegényügy ki­alakulását a koldusok egymáskö- zötti harcára, a véletlenre, a pe­nészben virító halálra. Az egyház a szeretet szellemét szítja a gyűj­tőkben és a társadalomban, a tár­sadalom összeadja alamizsnáit s a hatóság támogat, jogvédelmet ad, és szervezetet. Nos, ha a „rendszer“ a szegények­ért van, melyik a jobbik, a régi, vagy az új? Mozgalom indult a borbélyüzletek teljes vasárnapi munkaszünetéért

Next

/
Thumbnails
Contents