Eger - napilap, 1939/1

1939-06-03 / 86. szám

A ß Ä 8 FILLÉR Eger, L. évfolyam, 86. szám. ♦ Szombat # Trianon 20, 1939. június 3. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fii- lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Teleki Pál gróf a választások lezajlása után az egyik budapesti napilapban cikket írt és mélységes elismeréssel szólt a magyar népről, amely józanul meg­értette a komoly magyar beszédet és titkos szavazás utján olyan több­séget tett le a kormány kezébe, amely a további munkát, a szüksé­ges reformok megvalósítását zavar­talanul biztosítja. Ebben a cikkben egy, a népért élő és a néppel érző magyar ember szól honfitársaihoz, aki őszintén és nyíl­tan megmondja, hogy a nép azért érti meg, mert ő is úgy gondolko­zik és úgy érez, ahogy a magyar nép. Beszél fajtánk ősi józanságá­gáról, lelai mélységeiről, amely ed­dig is megtalálta minden különö­sebb program és útmutatás nélkül a nemzet jövőjét biztosító leghe­lyesebb utat s a jövőben is meg fogja találni. Nem az egyéni prog­ramokba vetett bizalom a legfon­tosabb, hanem a nemzetben való bizalom és hit földünk és népünk erejében, annak józanságában. A kormánynak az a szándéka, hogy jobb életet teremtsen az ősi magyar földön, méltányos vagyon és tehermegosztást, megelégedett­séget, egyformán mindenki szá­mára. Jobb életet akarunk itt te­remteni, de mindenképen magyar életet, magyar szabadságot e föl­dön, függetlenül mindenkitől. En­nek a nagy munkának a megalko­tása a magyar képviselőházra és felsőházra vár, mert a magyar al­kotmány szellemétől egy pillanatra, sem akarunk eltérni, hiszen ezek- nél a választásoknál az ősi magyar alkotmányos jogfolytonosság akarata győzött. A törvényalkotásoknál rö­vidségre és világosságra kell töre­kednünk, mert csak ezek a tulaj­donságok biztosíthatják a reformok gyorsaságát és egyben józanságát, hiszen nem is lehet olyan törvényt alkotni, amely minden aprólékos lehetőségre igyekszik gondolni, de ezáltal csak szétforgácsolódáshoz vezet. A kormány győzelmét a jobboldali eszme győzelmének tekintik, ami megfelel a tényeknek, hiszen ma minden jobbra tolódott. Ez jórészt annyit jelent, hogy elfordultunk at­tól az anyagias társadalmi, gazda­sági és politikai szemlélettől, amely a XIX. századot jellemezte és a szabad verseny tetszetős, de igaz­ságtalan és hazug jelszava helyett az állami gondoskodás jelszavát te­kintjük szociális eszméink vezér­fonalául. Rohanó, áradó kor ez, amelyben ma élünk, de a magyar nemzet sorsa azzal áll vagy bukik, hogy ebben a sebes rohanásban meg tudjuk találni a helyes magyar utat, amelyen maradnunk kell, ha to­vábbra is fontos szerepet akarunk játszani Középeurópa politikájában. A mai kor a forrongás, a kere­sés korszaka, tehát sok szélsőséges irányt vet fel. Ezeknek a jelentke­zése éppen a keresést mutatja, ke­resését annak a nyugodtabb élet­formának, amely egy megértőbb, lelkileg kiegyensúlyozottabb korszak felé vezet. A miniszterelnök azt az erős hitét fejezte ki, hogy csak az vezethet egy népet és országot politikailag, aki hisz abban, hogy a mai zűrzavarból igenis van kivezető út s ha lassan is, de eljutunk ah­hoz az állapothoz, amely népeknek és egyéneknek nagyobb nyugalmat és több biztonságot fog nyújtani. De ne csodáktól várjuk ennek a korszaknak az el érkezését, hanem a szívós munkától, amely a lassú fejlődés lépcsőfokain át vezet a végső eredményhez. A tisztulást csak elősegítheti az, ha az eszmé­ket nyíltan megvitatjuk, leszűrjük és nem tesszük véka alá. A magyar- nép életében a megpróbáltatások sok korszakát értük már meg. Mint minden nemzet, mi is elkövettünk hibákat, de mégis csak itt vagyunk Európában, Trianon után is élünk s ma már sokkal reményteljesebben tekinthetünk a jövő felé, mint csak pár esztendővel ezelőtt is. Változatos történelmi sorsunk vezércsillaga mindig a szabadság­hoz, a függetlenséghez való ragasz­kodás volt és ma is ezt kell tekin­tenünk olyan irányelvnek, amely a legbiztosabb úton és módon vezet népünk nagy céljainak megvalósí­tása felé. A magyar út mindig nemzeti és keresztény volt. Ebből indult ki első és legnagyobb kirá­lyunk, Szent István s ahogy az ő idejében ez a magyar nemzeti és keresztény irány nemcsak hogy meg­mentette a magyar népet más népek sorsától: az európai történet szín­padáról való letűnéstől, hanem szi­lárd alapokat adott hazánknak, ugyanúgy ma is az ő elveihez kell ragaszkodni. Az új országgyűlés, a nemzet bi­zalmának letéteményeseként, ezektől az eszméktől vezettetve kezdi meg nagy munkáját, amely a folytatás és továbbépítés munkája, hiszen az elmúlt parlamenti ciklus néhány fontos törvényalkotás megvalósítá­sával már elindult azon az úton, amelyen tovább kell haladni az erősebb nemzeti keresztény Magyar- ország eszményképe felé. Teleki Pál Eger, június 2. A kormány tagjai ma délelőtt 9 órakor minisztertanácsos tartottak, amelyen az országgyűlés összeülé- sével kapcsolatos problémákkal fog­lalkoztak. Az új országgyűlést tud­valevőleg június 10-ére hirdette meg Horthy Miklós kormányzó. A meg­alakulással kapcsolatos formaságok azonban néhány napig elhúzódnak. A képviselőház június 12-én for­mális ülést tart, amelyen a megvá­lasztott képviselők a korelnök, il­letve a megbízott körjegyzők felhí­vására bemutatják megbízólevelüket. Horthy Miklós kormányzó június 14-én az országház kupolacsarnoká­ban hagyományos ünnepségek ke­Eger, junius 2. Eger város képviselőtestületének májusi közgyűlése elmaradt, mert Braun Károly polgármester nem akarta a választási előkészületeket megzavarni egyéb városi ügyekkel. Az elmaradt közgyűlést most, jú­nius 3-án tartja meg a képviselő- testület. A közgyűlés tárgysorozatán a gép­üzemek 1938. évi zárszámadása, a városi gyógyfürdők építkezésének elszámolása, a városi tisztviselők és alkamazottak státusának meg­Eger, június 2. Dancza János városi múzeum­őrnek tíz évi fáradhatatlan kutatás és munka után sikerült megtalálnia a Bükk-hegység nagy kiterjedésű cseppkőbarlangját. Bár a kutatók geológiai következtetések alapján sejtették, hogy a déli Bükk bar­langképződésre kiválóan alkalmas gróf kipróbált emberi tulajdonságai és politikai ügyessége a biztosíték arra, hogy az országépités meg­kezdett munkája méltó módon foly­tatódik. rétében megnyitja az 1939. évi or­szággyűlést. A kormányzó beszédet mond, megjelöli az irányelveket az új parlament számára és beszél a megoldandó feladatokról. A Ház összeülése után a kormány féléves pénzügyi felhatalmazási ja­vaslatot nyújt be. A Ház legsürgő­sebb feladatai közé tartozik e mel­lett a felvidéki és kárpátaljai képvi­selők behívása. Hír szerint a leg­rövidebb időn belül beterjesztik a kárpátalji autonómiáról szóló tör­vényjavaslatot, ezenkívül rövidesen napirendre kerül a földreform és több szociális tárgyú törvény- javaslat. állapítására vonatkozó belügyminisz­teri rendelet, a város legeltetési szabályrendeletének földművelési miniszteri jóváhagyása, a Pyrker utcai kerítésfal építése, a sport­telep céljaira szükséges Takács féle telek ügyében kötött egyezség, a javadalmi hivatal felállításának ügye, a Korona szálló bérletének felmondása szerepelnek. Az elöljáró­ság a közgyűlésen részletes jelen­tést tesz a május 21-i árvízkárok­ról is. A közgyűlés délután 4 óra­kor kezdődik. hegyei hatalmas földalatti üregeket rejtenek magukban, Danczáékat is meglepte a most felfedezett barlang- rendszer óriási kiterjedése és mé­retei. Lapunkban többször beszámoltunk Dancza és lelkes munkatársainak a Bükk-hegységben folytatott barlang- kutatásairól. Tíz év előtt kezdte Az új országgyűlést június 14-én nyitja meg a kormányzó Szombaton délután tartja meg a választások miatt elmaradt májusi közgyűlését Eger városa Tíz éui kutatás után sikerült felfedezni Dancza Jánosnak a Bükk-hegység óriási cseppkőbarlangját

Next

/
Thumbnails
Contents