Eger - napilap, 1939/1
1939-06-03 / 86. szám
9 EGER 1989. június 3. Az egri érseki jogakadémia ünnepélyesen befejezte 199. tanulmányi évét meg Dancza János a déli Bükkben felfedezett és ismert zsombolyok — függőleges sziklakürtők — módszeres feltárását és 1932-ben ő fedezte fel a Subalyuki barlangban az első magyarországi Neander- típusú ősember maradványokat, megdöntve ezzel a német szaktudósoknak azt a véleményét, hogy a Neanderthali-típusú ősember hazánkban nem élt. Négy évvel ezelőtt kezdte meg a a szatmári püspökség erdejében, az eger —lillafüredi út mentén a Háromkő hegy alatt egy időszaki fo- rás kiszáradt medrén keresztül a hegy mélyében feltételezett nagy cseppkőbarlang feltárását. Azonban a munkát 130 méter mélységben abba kellett hagyni, mert elfogyott a levegő. Oxigén palackok segítségével dolgoztak egy ideig, de így sem dacol üattak a természet által támasztott akadályokkal és a barlangot elhagyták. Ezután határozta el magát Dancza, hogy még egy utolsó kísérletet tesz a Kisköháti zsombollyal. Ez a barlang Egertől mintegy 28 kilométer távolságban őrgróf Pallavicini Alfonz vadaskertjében, az Ilus-forrás közelében van az erdőben. A zsomboly 37 méter mély, függőlegesen eltűnő kürtőjén leereszkedve, rövid vízszintes folyosóba juttak, ahonnan csákánnyal előretörve, beléphettek a 10 éve hiába keresett cseppkőbarlangba. Templom-nagyságú óriási földalatti csarnok tárult fel szemeik előtt, a barlangot szebbnél- szebb cseppkőképződmények ékesítik, pár centiméteres, félméteres nagyságútól több méteres, gyönyörű, szeszélyes alakzatú, fehér márvány színben ragyogó kövekig. A terem csak első része egy hatalmas barlangrendszernek. Egy újabb függőleges folyosó köti össze ezt a termet az alatta húzódó csarnokfolyosóval, ahonnan földalatti patak egyenletes zúgása tör fel. Az alsó részek feltárása még nem kezdődött meg, de máris megállapítottak annyit, hogy óriási terjedelmű barlangrendszerbe jutottak, amely nagyságban és szépségben méltó párja az aggteleki barlangnak. Idegenforgalmi jelentősége tehát óriási. Külön szenzációja a felfedezésnek, hogy a barlang mélyén emberi nyomokra bukkantak és koponya csontokat találtak. A nyomok arra mutatnak, hogy a barlangban volt Vid- róczkinak, a 70-es években élt híres bükki betyárnak a búvóhelye. A barlang felfedezéséről és magáról a barlangról holnapi számunkban részletes riportban számolunk be. * Hosszantartó béldugulásoknál egy-két pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz az emésztőcsatornában felgyülemlett erjedő és rothadó anyagokat gyorsan és biztosan levezeti és igy megakadályozhatja a vakbélgyulladás esetleges képződését. Kérdezze meg orvosát ! Eger városának féltve őrzött | büszkesége, a katolikus főiskolai oktatás és nevelés egyetlen intézménye, az egri érseki jogakadémia most fejezte be kétszázadik, jubileumi esztendejét megelőző 199. tanulmányi évét. Az évzárás a hagyományokhoz híven ünnepélyes keretek között történt meg a Líceum nagytermében, ahol nagy számban jelentek meg az egyházi, katonai és polgári előkelőségek, a város jogászéletének vezető egyéniségei és a jogakadémia barátai. Az ünnepélyes záróülés a Magyar Hiszekegy hangjaival kezdődött, majd Venczell Ede pápai prelátusj az érseki jogakadémia igazgatója üdvözölte a megjelenteket és bölcseleti mélységű intelmekben fordult az ifjúság felé, hogy leikébe vésse a jog és igazság viszonyából folyó kötelességeket. — Ha jogászoknak készülnek az életben, akkor természetesen már itt a jog és igazság embereivé kell képződniük. Már most kell vezéreszméül választaniok az igazságot, hogy később az életben minden törekvésük az igazság szolgálata lehessen, — kezdte beszédét. „Mi az igazság?“ — kiáltott fel Pilátus, amikor Jézus Krisztust vádolták előtte. Szívbe markoló kérdés ez. Nem ő az első, akinek lelkiismerete a „Mi az igazság?“ kérdésére a feleletet keresi. — Önök, mint jogászok, ha lelki- ismeretesen fogják fel hivatásukat, sokszor kerülnek majd abba a helyzetbe, hogy az igazságot kell ku- tatniok, nem egyszer súlyos lelki küzdelemmel. De épp ez teszi a jogász hivatását felsőbbrendüvé, mondhatnám magasztossá. Az igazság ugyanis — mint azt már jeles jogtudósok és állambölcselők megállapították — a jognak éltető eleme s biztos alapja, az élet princípiuma. — Már ebből az okból is minden jognak az igazság szolgálatában kell állania. Sőt már ]eb- ből következik, hogy a jog tulajdonképpen csak az igazság megvalósulásának az eszköze, az igazság előmozdításának a módja, az igazsághoz vezérlő út. Ennélfogva az igazság mindig meg is előzi a jo got s nem a jog, hanem az igazság a cselekvések irányításának legfőbb szabálya. De tovább okoskodva, ha egyszer elfogadjuk azt, hogy az igazság az életnek tevékeny princípiuma, akkor az igazságot nem lehet csak az értelem valamely hideg, száraz megnyilatkozásának, vagy holmi fogalmi, vértelen, elvont meghatározásnak tekinteni, hanem eleven és termékeny valóságként, tevékeny életszabályul kell azt figyelembe vennünk, amelynek rendező hatalma elől ki nem térhetünk. De ugyanakkor az igazságérzet sem lehet csak valami érzelgős ábrándozás, vagy átmeneti futó hangulat, hanem az az igazságnak, mint eleven, nagy valóságnak olyan belső lelki hatása, mely lélekalakító és termékeny erejével szükségképen csak azt vonzza magához, ami akár & dolgokban, akár az eszményekben, az élményekben igaz és élő valóság. Az igazság csak az, amiben helyes erkölcsi felfogás mellett követendő szabályt, rendet ismerünk fel, találunk meg úgy annyira, hogy szinte ösztönszerüen azonnal szembe- szállunk azzal és annak a megváltoztatására törekszünk, amit nem igazságosnak, hanem igazságtalannak ismerünk fel. Ha ez az érzés nem él bennünk, akkor nincs egészséges jogérzésünk. Ezt az egészséges jogérzést kell megóvnunk, fejlesztenünk és tanulmányainkkal, tudásunkkal megerősítenünk, mert az erkölcsi rendnek, a társadalmi és állami létnek az élet — és alapfeltétele az igazság. Ha így értelmezzük az igazságot, akkor a jognak az igazsághoz való viszonyát mérlegelve azt kell elfogadnunk, hogy a jog tulajdonképen csak minősített igazság, mely viszonyban az igazságot illeti meg az elsőrendűség a jog felett. Ennek azonban súlyos gyakorlati következményei vannak. Az igazságot ugyanis semminek, tehát még a legszebb jogi érvelésnek, a legerősebb jogi dialektikának sem szabad soha feláldozni, mert a jogi érvelés csak elmélet, az igazság^azon- ban nem elmélet, hanem föltétien, cselekvést irányító és cselekvést parancsoló olyan szabály, mely minden jogi érvelés fölött áll és amely az életnek az elve, a leghatározottabb parancsoló ura és mindennek az alapja. Egyénileg sem lehet a jogász életeszméje más, mint az igazság, életelve sem lehet más, mint az erőteljes, lendületes és lankadatlan törekvés az igazság felé, legfőbb kötelessége pedig az igazság megvalósítása. Ha a jogász törekvése nem erre irányul, akkor nem áll az igazság szolgálatában, hanem visszaél a tudásával és szembe helyezkedik az erkölcsi renddel. Az imént kifejtettek alapján, hogy hivatásukat majdan lelkiismeretesen betölthessék, arra kell törekedniök, hogy lelkűkben az igazság ne legyen puszta képzelet, hanem elevenen ható erő és megközelítendő eszmény. Bátorsággal kell bírniok helyt állani mindig belső meggyőződésükért, az igazságért. Áthatva kell lenniök mindenkor attól a tudattól, hogy Önök, mint jogászok, a legmagasabb értéket: az igazságot képviselik és alkalmazzák, ennek pedig meghátrálni, meggyengülni nem szabad soha. Ezt a bátorságot és tudatot pedig úgy fogják elsajátítani, ha kívánják, szomjuhozzák és szeretik, még pedig lángolóan szeretik az igazságot és egész lelkületűkkel, szilárd meggyőződésükkel arra törekszenek, hogy győzedelmeskedjék a jogeszma körében az igazság. A nagyhatású értekezés Után dr. Urban Gusztáv jogakadémiai tanár olvasta fel rendkívül értékes tanulmányát „Az érzületek szerepe a sajtóbűncselekmények világáhan“ címmel. Urbán Gusztáv dr., aki több tanulmányával már előkelő helyet foglalt a magyar sajtójog elméleti művelői között, az újabb büntetőjogi elvből indul ki, amely nem a bűncselekmény tárgyi vizsgálatát, hanem a bűnös lelki alkatának megfigyelését tűzte ki céljául. Ezen az alapon mutatta ki tanulmányában a világnézeti nevelés szükségességét, az ujságiróképzés nagy fontosságát, mint a megelőző módszerek legfőbb eszközeit. Tóth József dr. jogakadémiai tanár, kari jegyző, nagy érdeklődés mellett számolt be a jogakadémia elmúlt évéről. Az egri érseki jog- akadémiánaa az 1938—39 év első félévében 211, a második félévében 187 hallgatója volt. Az akadémiát nagy áldozatokkal fenntartó érsek- főpásztor és székesfőkáptalan mély szociális érzéssel segítik az ifjúságot tanulmányai végzésében. Ez a segítség részben tandíj, részben vizsgadíj, részben menza-kedvezményekben nyilvánul meg. Ezekben a kedvezményekben 49 joghallgató részesült, összesen 5700 pengő értékben. Az ifjúság vallás-erkölcsi, nemzeti és honvédelmi nevelését diákszociális és társadalmi egyesületek segítették elő. Igen eredményesen működött a Mária-kongregá- ció, az Emericana és a Jogakadémiai Kör. Beszámolt a jelentés arról, hogy a Yencell Ede pápai prelátus, igazgató által felajánlott szorgalmi díjat Rostoványi József joghallgató nyerte el. Bejelentette végül, hogy a jog- és államtudományi kar az idén is tűzött ki pályadíj ákat a közjogból és a polgári perjogból. Az ünnepélyes záróülés további folyamán a végzett hallgatók nevében Ködmön József jogszigorló mondott búcsúszavakat s tett fogadalmat, hogy az akadémiáról távozó ifjúság az élet küzdelmeiben hittel és lelkesedéssel fogja érvényesíteni azokat az elveket, amelyeket a tanári kar fáradhatatlan munkájának eredményeként elsajátított. A Jogakadémia Baráti Szövetségében tömörült öregjogászok nevében dr. Polánkay László OTI ügyvezető igazgató fogadta a baráti szervezet kötelékébe a távozókat, rámutatva azokra a nagy értékekre, amelyekkel az egri jogakadémia gazdagítja a magyar jogászvilágot erős és határozott katolikus jogászi felfogásával s a falai között felnövekvő ifjúság világnézeti nevelésével.
