Eger - napilap, 1939/1

1939-05-28 / 83. szám

Ara 12 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 20,1939. május 28, Eger, L. évfolyam, 53. szám. ELŐFIZETÉSI DÍJ: eg« hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Éllen dr. Petro Kálmán, az egri kerület országgyűlési képviselője! Reá szavazzatok! Magyar Testvér! A Magyar Élet Pártjának listájára szavazz! Mit kell tudni a választónak a május 29-én megtartandó választással kapcsolatban Piros-fehér-zöld pünkösd írta: vitéz gróf Teleki Mihálg m, kir. földművelésügyi miniszter Piros pünkösd napján új magyar élet kezdődik. Pünkösd napja most az igazi magyar nemzeti élet faka- dásának ünnepe, nem piros pünkösd ez, hanem piros-fehér-zöld! Húsz éve, hogy a magyarság visszanyerte teljes közjogi függet­lenségét, de nyomban a forradalom idegen eszméinek zavaros áradatába szédült. A mai nap az, amikor a magyar nép legsajátabb faji és eszmei tu­lajdonait elborító zavaros áradatból a nemzeti géniusz tisztult magasla­taira emelkedik. A mai nap az igazi magyar füg­getlenség napja! A függetlenség lényegében nem­csak közjogi fogalom, nemcsak azt jelenti, hogy a nemzet a maga aka­ratát, nemzeti eszményét, minden idegen befolyást kizáró szuverén államszerkezetben érvényesítheti. A közjogi függetlenségnek az a mód­szer ad gyakorlati értéket, amely szerint a nemzet a maga sajátos életét történelmi életformáihoz il­lesztve éli, az egyéniségét és ha­gyományait veszélyeztető bomlasztó elemeket testéről leseperve, erkölcsi és anyagi erejének legteljesebb ki­fejtésével nemzeti létének biztosí­tására törekszik. A függetlenségnek az a szilárd elhatározottság és kér­lelhetetlen következetesség ad belső tartalmat, amellyel a nép minden nemzetfenntartó rétegének javára és erősödésére cselekvési szabadságun­kat érvényesítjük és gondosan meg­óvott és megnövelt erőinkkel a haza örökö3 fennállására törekszünk. A mai napon erről az elszántság­ról tesz ünnepélyes tanúságot a ma­gyar nemzet. A mai napon válik el, hogy a nemzet szabad elhatározó képességét kihasználva, céltudatos építő munkával meg akarja-e te­remteni mindazokat a biztosítéko­kat, amelyek a keresztény magyar élet kifejtéséhez és a magyar haza időtlen időkig fennmaradásához szük­ségesek. , Meggyőződésem, hogy a mai na­pon a józan és hazafias magyar nép megkondítja a harangot mindazon álapostolok felett, akik az ezeréves haza szentistváni alapgondolatát félremagyarázva, abból a nemzet életerejét elsorvasztó elemek létjo­gosultságát igyekeztek inkább ki­mutatni, semhogy a magyaros szel­lem nagy erőforrásának és a hamisí­tatlan magyar hazafiság nagy tar­talékának, a magyar népnek szel­lemi] és anyagi felemelése mellett hallatták volna szavukat. Ezek az álapostolok idegen bevándorlók mel­lett törtek lándzsát, de az olyan intézkedéseket, amelyek a jó ma­gyar nép felemelését, a koreszme kívánalmainak megfelelő népjólét fejlesztését célozzák, veszedelmes őrség-változásnak minősítették és ezeket idegenből hozott, elnemzet- lenítő eszmének igyekeztek feltün­tetni. Ami a magyar nép érdekében, akár a keresmény emelése, akár föld- és ház-juttatása, vagy a poli­tikai jogok kiterjesztése tekinteté­ben történt, az ő szemükben mindig szálka marad. Ugyanezek öt hóna­pig akadályozták a zsidótörvény meghozatalát, ami által földbirtok­politikai reformjavaslatunk tárgya­lása eltolódott. Állandó kerékkötői ezek minden nemzetépítő munkának. Az álapostolok másik része ellen­kező taktikával dolgozik, amikor a a nép tájékozatlanságára számítva, a kormány reformjavaslatait kevés­nek tünteti fel és olyan követelmé­nyeket támaszt, amelynek teljesíté­sére a nemzet összes erőforrásai sem elegendők. Én úgy látom, hogy az az idő, amikor a magyar népet közönséges érdekből és hatalomvágyból politi­kai játékszerül lehetett felhasznál­ni, végleg lejárt, hogy a mestersé­gesen szított gondolatzavar felett a nép józan belátása győzedelmeske­dett, amely elsöpri mindazokat, akik a hamisítatlan magyar élet feltáma­dásának útjában állanak. Meg va­gyok győződve, hogy a mai nap a a Magyar Élet Pártjának megsem­misítő győzelmét hozza, s hogy ez pünkösd a magyarok történetében fordulópontot jelentő nemzeti ün­neppé magasztosul. Eger, május 27. Egyéni és lajstromos választói kerület. Az egri egyéni választókerület székhelye: Eger, s a választókerü­lethez még Egeren kívül 11 község tartozik. És pedig: Aldebrő, Dem- jén, Egerszalók, Feldebrő, Kál, Ká­polna, Kerecsend, Kompolt, Tarna- szentmária, Tófalu és Verpelét. A választókerület neve azért egyéni választókerület, mert a sza­vazás egyes képviselőjelöltekre tör­ténik. Az egyéni választókerületeken kivül minden törvényhatóság önál­lóan, tehát egymagában egy-egy lajstromos kerületet alkot. E szerint Hevesvármegye lastromos kerület. Az egri egyéni választókerület választ egy képviselőt, Hevesvár­megye törvényhatósága pedig mint lajstromos kerület 3 képviselőt és 3 pótképviselőt választ. Ezért van a lajstromon 6 név. A pünkösdhétfőjén megtartandó képviselőválasztáson az egri vá­lasztópolgár nemcsak az egri egyéni kerület képviselőjét választja meg, hanem egyidejűleg, de kétféle sza­vazólappal egyszersmind a Heves­vármegye egész törvényhatósága ál­tal, lajstromosan megválasztandó 3 képviselőre is szavaz. Természetesen ezt a lajstrom alap­ján megválasztandó 3 képviselőt, nem csupán az egri választókerü­let választja, hanem az egész vár­megye. Az a választó tehát, aki a sza­vazás alapjául szolgáló s a folyó évre érvényes mindkét névjegy­zékben (A, lastromos és B, egyéni névjegyzék) fel van véve, kétféle, egymástól színre is eltérő szavazó­lapon szavaz. Az egyéni szavazólap és boríték szine kék, mig a lajstro­mos szavazólap és a hozzátartozó bo­ríték szürke. Akik tehát csupán az A) lajstromos névjegyzékbe vannak felvéve, csak egy szürke színű sza­vazólapot és borítékot kapnak, he­lyesebben választanak, mig azok, akik a lajstromos névjegyzékbe is fel vannak véve, még egy kék színű szavazólapot és borítékot is. Szavazóigazolvány. Hogy kinek van meg mind a két szavazati joga, s kinek csupán az egyik, arra az elmúlt napokban ki­kézbesített szavazóigazolványok is nyújtanak felvilágosítást. A szavazóigazolványokon ugyanis úgy az A) mint a B) névjegyzékek sorszámai is fel vannak tüntetve. Fel van tüntetve még a szava­zóigazolványon az is, hogy az illető melyik szavazókörben és melyik szavazóhelyiségben (épületben) gya­korolja szavazatát. Eger 13 szavazókörre van fel­osztva. A szavazókörök könnyebb­ség céljából, szorosan egybeesnek a városi közigazgatási kerületek­kel. Ez alól kivételt csak a 13-ik u. n. Szent István és a 14-ik u. n. Lajos város negyedek képeznek, a- melyek egybe vannak vonva, s mint XIII. szavazókor, mindketten ugyan­azon helyen, a Kerecsendi úti áll. gazd. iskolában szavaznak. A szavazóigazolványt a választás­hoz, minden választó vigye magával. A szavazóigazolvány csak a személy- azonosság megkönnyítésére szolgál. Aki véletlenül nem hozta magával, azért a szavazóhelyiségben meg­jelenhet és szavazhat is. Azokat az igazolványokat, amelyek kézbesít­hetők nem voltak, akár azért, mert a fél Egerből elköltözött, vagy itt lakást változtatott, vagy meghalt stb., a polgármesteri hivatal jegy­zék kíséretében, annak a szavazat­szedő küldöttségnek adja át, amely­hez az illető az összeírás időpontjá­ban, tehát 1938-ban tartozott. Ennek következtében mindenki ott szavaz, ahol tavaly nyáron lakott. Hogyan történik a szavazás? A szavazókat kisebb csoportok­ban bocsátják a szavazó helyiségbe. A szavazó a küldöttség elnöke elé lép, átadja a szavazóigazolványát, vagy ha nem hozta volna magával,

Next

/
Thumbnails
Contents