Eger - napilap, 1939/1
1939-05-28 / 83. szám
2 EGER 1939. május 28. / BŐI IÖN Df)1]7 ridikült a legnagyobb választékban találja P ÁI; f ÍÁROLY divatházában. — Telefon: 294. — Takarékosság. bemondja nevét és pontos lakását (az 1938. évit), az elnök megállapítja, hogy az illető a névjegyzékbe tényleg fel van véve. Ha mindkét név. jegyzékben, tehát úgy az A) lajstro- most, mint a B) egyéni névjegyzékben is bennfoglaltatik, akkor úgy a szürke, mint a kékszinű szavazólapból és borítékból is vesz egyet- egyet. Ha csupán az A) névjegyzékbe van felvéve, úgy csak egy szürkeszinű szavazólapot és borítékot vesz. A szavazólapot az elnök előzőleg elkészíti, úgy, hogy beteszi a borítékba, de a széle kilátszik a borítékból, hogy meglehessen rajta látni az elnök kézjegyét, ami azonos a borítékon lévő elnöki kézjeggyel. A választó az igy elkészített, félig borítékolt szavazólapokból magához vesz egyet, ha mindkét névjegyzékbe fel van véve, kettőt. Kap azonkívül az elnöktől egy ceruzát is, amit szavazás után vissza kell adni. A ceruza esetleg a szavazófülkében levő asztalhoz lesz zsinóron rögzítve. A választó a szavazólapokkal és a borítékokkal, az elnökkel szemben, a fal mentén felállított egyik szavazófülkébe megy (minden szavazóhelyiségben négy fülke lesz felállítva). A fülkében levő asztalkán, a ceruzával, a szavazólapon azt a képviselőjelöltet, illetőleg lajstromot, akire, illetőleg amelyre szavazni akar, a szavazólapon a képviselő- jelölt neve, illetőleg a lajstrom felett levő üres négyszögbe tett kereszttel •megjelöli. A szavazólapot a borítékba helyezi, s a borítékot leragasztja. Ezután visszamegy a küldöttségi elnökhöz és a szavazólapot tartalmazó borítékot átadja az elnöknek, aki azt az urnába, az urna tetején levő nyíláson beteszi. A fülkében azalatt, amíg a választó ott van, senki sem tartózkod- hatik, kivéve azt a választót, akit testi fogyatkozása gátol abban, hogy hogy a szavazólapon az üres négyszögben a képviselőjelöltet és lajstromot megjelölje, vagy hogy a szavazólapot sajátkezüleg helyezhesse a borítékba és adhassa át az elnöknek. Mikor érvénytelen a szavazás? A szavazónak, az előírásokat pontosan be kell tartani, különben leadott szavazata érvénytelen. Érvénytelen, s a szavazás eredményének megállapításánál nem vehető számításba: ha a szavazó a szavazólapot ismertető jellel ellátott borítékban, vagy nem a kapott hivatalos borítékban adta le. Ha nem a hivatalos szavazólapot használta; ha a szavazólap az elnöki jelzésen kívül (kézjegy és a, b, c-nek egy- egy azonos betűje) más ismertető jellel van ellátva; a szavazólapon egynél több képviselőjelölt, illetőleg lajstrom van megjelölve; a szavazólapon a keresztjei olyan helyre van téve, amelynek alapján nem állapítható meg, hogy a választó melyik képviselőjelöltre, illetőleg lajstromra szavazott; a szavazólap feltételt vagy más korlátozást tartalmaz; ugyanegy borítékba több szavazólap van betéve, s azokon különböző képviselőjelöltek, illetőleg lajstromok vannak megjelölve; a szavazólap és a boríték vagy ezek valamelyike nincs elnöki névjegyzéssel (kézjegygyei és betűvel ellátva), vagy a szavazólapra és a hozzátartozó borítékra vezetett elnöki névjegyzés és betű nem egyező. Ugyanegy borítékba helyezett több szavazólap akkor, ha valamennyin ugyanaz a képviselőjelölt, illetőleg lajstrom van megjelölve, csak egy szavazatnak számít. A két szavazólapot és borítékot tehát nem szabad összecserélni, mert ellenkező esetben, mind a két szavazat érvénytelen. Az összecserélés könnyen elkerülhető, mert az egyéni és a lajstro- mos szavazólapok és borítékok különböző színűek. A törvény szerint a küldöttségi elnök köteles a szavazólapokat és a hozzájuk tartozó borítékokat, azoknak jobb felső sarkán, aláírásával (kézjegyével) és az a. b. c. egy-egy azonos, akár nagy, akár kis betűjével előzetesen ellátni. Szavazni tehát csak ilyen kézjeggyel és azonos betűvel ellátott szavazólappal és borítékkal lehet. Záróra. Egerben a szavazás egy napig tart. A szavazás lezárása előtt zárórát kell kitűzni. A záróra délután 6 óra után tűzhető ki. Időtartama legalább egy óra és legfeljebb két óra lesz. Azt a választót, aki a záróra alatt személyesen vagy írásban jelentkezik, szavazásra kell bocsátani, még ha a szavazás esetleg már csak a záróra letelte után történhetik is meg. A záróra alatt jelentkezett választókat az elnök úgy helyezi el, hogy azokhoz újabb jelentkezők ne csatlakozhassanak. A záróra letelte után jelentkező választókat nem szabad többé szavazásra bocsátani. Kivéve a szavazatszedő küldöttség tagjait: elnök, h. elnök, jegyző, h. jegyző, bizalmi egyének stb., akik ha a választókerület névjegyzákébe fel vannak véve, akkor is szavazhatnak, ha más szavazókor névjegyzékébe vannak felvéve. A rendfenntartás, karhatalom. Azt, aki a rend ellen vét, az elnök rendreutasítja. Ismételt rendreutasítás után a szavazóhelyiségből kitilthatja. A kitiltott egyén szavazásra csak a záróra után jelentkezhetik. Kérdést a választóhoz csak az elnök intézhet. A szavazóhelyiséget magában foglaló egész épületben és annak az elnök által területileg meghatározott környékén is, tilos a választóra rábeszélni s általában bármi olyat cselekedni, ami a választás eredményét befolyásolhatja. A választáshoz, illetőleg a szavazáshoz, botot, vagy tetleges bántalmazásra alkalmas más eszközt vinni tilos. Zsidók szavazati Jogának gyakorlása. A névjegyzékbe felvett azok a választók, akik az 1939: IV. te. (zsidótörvény) 1. § ának hatálya alá esnek, s akik ezt a körülményt a hatóság előtt bejelentették, s akiknek a nevénél a névjegyzékben ez a körülmény feljegyeztetett, szavazati jogukat csak az esetben gyakorolhatják, ha a város polgármesterétől a 4800/1919. M. E. sz. rendelet 11. § ában előírt minta szerinti külön igazolványt megkapták, s azt a szavazatszedő küldöttség elnöke előtt felmutatják. Kötelező szavazás elmulasztása és igazolása. Az a választó, aki a választás idején a szavazatszedő küldöttség előtt nem jelent meg, köteles távolmaradásának okát, a választás napját követő 8 nap alatt a központi választmány elnökéhez (alispán) Írásban, igazoló iratainak csatolása mellett, bejelenteni. Posta utján tett bejelentéseknél a postára adás napja irányadó. A bejelentések felett a központi választmány albizottsága határoz. Akiknek elmaradását az albizottság nem fogadta el igazoltnak, jegyzékbe foglalják, s azt a polgármesterhez küldik meg. A községi rendőri büntető bíró, a bírságot fizetési meghagyással szabja ki. A pénzbírság az illető vagyoni és egyéb körülményeire is figyelemmel 5—25 pengőig terjedhet. így szavazzunk A szavazás a szavazólapokkal történik, úgy, hogy a választópolgár annak a jelöltnek neve fölött levő kockába tesz egy álló keresztet, akire szavazni akar. Kétféle szavazólap lesz. Az egyik kékszinű, ezzel szavaz a választó- polgár az egyéni kerület jelöltjére. A másik fehér színű, ezzel kell szavazni a vármegyei lajstromra. A Magyar Élet Pártjának jelöltjeire igy kell szavazni: Az egyéni jelöltre Az EGRI egyéni választókerületben az 1939. évi május hó 29. napjára kitűzött országgyűlési képviselőválasztáshoz SZAVAZÓLAP. 2. 1. Magyar Élet párt Pártvezér: Gróf TELEKI PÁL Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Agrár párt 3. Pártonkívüli n Képviselőjelölt Dr. Petro Kálmán Képviselőjelölt Miskolczy István Képviselőjelölt Budaváry László A vármegyei lajstromra így kell szavazni A Heves vármegyei lajstromos választókerületben az 1939. évi május hó 29. napjára kitűzött országgyűlési képviselőválasztáshoz SZAVAZÓLAP. 2. l. Magyar Élet párt Pártvezér: Gróf TELEKI PÁL Nyilaskeresztes párt + □ 3. Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Agrár Párt n Képviselőjelöltek Képviselőjelöltek Képviselőjelöltek Ivády Béla Vitéz Taby Árpád Plósz István Dr. Kemény Imre Vitéz Gönczó János Dr. Dőry Gyula Dr. Kerekes Béla Gosztonyi Sándor Kiss M. Pál Dr. Dobos László Pelle Mihály Antal János Dr. Soltész János Ifj. Adorján József Milassin Kornél Ficsór Béla Cseresnyés Aladár Miskolczy István /
