Eger - napilap, 1939/1
1939-05-23 / 80. szám
9 EGER 1939. május 23 — Büszke vagyok arra — mondotta — hogy ismét önök elé 411- hatok, aki 9 évig képviseltem ezt a kerületet. Dacára annak, hogy vannak olyanok, akik az én munkámat és az én szeretett egri népemnek bizalmát lekicsinylik és lesajnálják, én nem állok meg a megkezdett úton, mert nekem erőt ad a múlt, azok a szenvedések, amiket húsz évvel ezelőtt az egri földműves nép ellenforradalmi szervezéséért kellett elviselnem a Markó-utcai fogházban. Abban az időben veszélyesebb volt szónokolni, mint ma, letartóztatás, börtön járt érte és a fogság magányában az ember elgondolkozhatott azon, érdemes-e a népért önzetlenül dolgozni és szenvedni és én akkor tanultam meg: igenis, érdemes. — Én harminc éve dolgozom Egerben és nem a nagyurakért, a papokért, hanem a földműves gazdatársaimért, a kisiparosokért, akik ma is százával jönnek hozzám segítségért és mindenkor minden lehetőt megtettem helyzetük megérdemelt javításáért. Hiába mondják gúnyosan, hogy engem a papok választottak meg. Engem a nép bizalma küldött a parlamentbe, mert innen, az egri nép közül, az egri földműves olvasókörökből nőttem ki. — Én nem idegenből jöttem és a mandátummal nem megyek el innen, amint hogy kilenc éves képviselőségem alatt is szüntelenül itt dolgoztam. És ez a kilenc esztendő a kemény küzdelmek ideje volt. Aránylag én szólaltam fel legtöbbször a parlamentben és keményen és bátran hallattam szavamat minden igazságos egri és nemzeti ügyben. S tudták, hogy ha én beszélek, nem Petro Kálmán beszél, nem egy személy szól, hanem Eger hallatja szavát, szőlősgazdák, munkások, tisztviselők ezrei követelik az én szavammal jogaikat. Nem volt hiábavaló a harcom, amit gróf Hoyosnak az Országos Mezőgazda- sági Kamara elnökségéből történt kibuktatásáért, vagy a szeszkartel letöréséért, a borfogyasztási adónak — e legigazságtalanabb adónemnek — leszállításáért indítottam és teljes megszüntetéséért folytatni fogok tovább is. Miért nem lehet az, hogy a gazda szabadon értékesíthesse termését, miért van szükség ellenőrzésre és korlátozásokra? Én nagyon jól ismerem a nép kívánságait és éppen azért vagyok erős és tántoríthatatlan híve a földreformnak. Szilárd meggyőződésem, hogy azé legyen a föld, aki megmunkálja. Nem akarom, hogy a földreformot elodázzák, elsikkasszák, hanem a földet a józan ész követelményei szerint minél hamarább, minél gyorsabb ütemben juttassák a magyar nép kezére. — Én nem ültem csendben a parlamentben. A dohánygyár megszüntetése ellen hónapokig jártam, kértem, érveltem és 700 családot sikerült megmenteni. Nyolc év alatt több mint 1.400,000 pengő támogatást szereztem a városnak, az 1934. évi fagypusztitás idején egy Pesten olvasott újsághírre 80.000 pengő segélyt biztosítottam Eger gazdáinak rövid félóra alatt. Ezekben a kormánysegélyekben Eger polgársága pótadójával egyenlő összeget kapott. Ezután részletesen kifejtette Petro Kálmán dr., hogy miért lépett be a kormánypártba és miért támogatja a kormányt. Utalt arra, hogy amikor a 62 kartel-képviselő Sztranyavszky vezetésével, az ő állandó és éles támadásaira is, érdekeit és hatalmát féltve, kilépett a kormánypártból, és elkövetkezhetett a komoly reformmunka ideje, és amikor az úgynevezett dísszidensek összefogtak a liberális konzervatív vizeken evező kisgazdapárttal, egyedül ő volt az, aki az ellenzékből bizalmat szavazott Imrédy Béla kormányának. (Lelkes éljenzés). — Nem akartam együtt haladüi tovább a nemzetközi zsidósággal paktálókkal és a kisgazdáktól független „kisgazda“-párttal, akik meg merték és tudták buktatni a nemzeti, népi és szociális alapokra helyezkedett Imrédy Bélát. — De én nem Fejbólintó Jánosnak álltam a kormánypártba. Én ott is egyedül, minden befolyástól függetlenül, teljes szabadságomat megőrizve fogok dolgozni hazámért és az egri kerület népéért. És meg vagyok győződve, hogy nem lesz szükség arra, hogy a gróf Teleki Pál vezetése alatt álló kormányból kilépjek. Ha ilyen fordulat jönne, akkor azt hiszem, a miniszterelnök is ott fogja hagyni a politika porondját és én vele együtt távozom. — Támogatom a kormányt, mert ilyen gyökeres és hathatós szociális reformokkal eddig még egy kormány se jött a nép, a kisemberek segítségére. Alapos, számbeli adatokkal mutatta ki ezután, mennyit segített a Kormány a dolgozó kisembereken. A földtulajdonosokra elrendelte a védettséget, cukrot ad gyermekeiknek, meg kezdte a karteluralom letörését és ezt folytatni fogja, mert meg van hozzá az ereje és hatalma. A kisipart tisztességes emberi megélhetéshez segíti, még sporttribünre is jelentős összeget áldoz Eger ifjúsága részére, a kivitelt évi 274 millióról 315 millióra fokozta, a bor és gyümölcs export értékét pedig 2 millióról 11 millióra emelte fel — a mi boldogulásunkra is. — A hegyközségi törvényt agi- tációs célokra használják ki a kormány ellen. Mese és a nyilas- kortesok fogása, hogy gyümölcs- fánkint 50 fillért kell fizetni és a szüret idejét a polgármester állapítja meg. Ez a törvény egyedül a mi érdekeinket szolgálja. Megakadályozza a silány alföldi borok konkurrenciáját, megszünteti a homoki borok behozatalát, megvédi az egri bor jellegét és hírnevét, és én magam is minden erővel tovább is harcolni akarok a termelőtársadalom életbevágó érdekeiért. Megcsináltuk máris az egri burközrak- tárt, szervezetet alakítottunk, amely nem csak a bor elhelyezéséről, hanem felvásárlásáról is gondoskodni fog. — Amellett a kormány az agrárollót és szűkíti az iparcikkek árának szabályozásával, tartja a termény és állatárakat, és megvan a szándéka a tisztviselői fizetések visszaállítására is, mert az a helyzet, amely 1931-ben a tisztviselőtársadalomtól is áldozatot kívánt, megszűnt. Teleki miniszterelnök erre határozott bejelentést tett már. És sürgetem: mért nem lehet az ideiglenes alkalmazású tisztviselőket is véglegesíteni és helyzetük biztosításával megnyugtatni őket? — A magyar munkásnak munka- alkalmat kell teremteni és tisztességesen meg is kell fizetni. Téli foglalkoztatásukról is kell gondoskodni, magam évente nagy összegeket hozok a minisztériumokból Eger szegényeinek, de erről sohsem beszéltem. A hadianyag-gyárak bírói kárpótlása helyett a hadigondozottakról és a hadikötvény tulajdonosokról kell emberségesen gondoskodni. Amikor arról volt szó — folytatta — hogy a hadianyaggyártást ki kell venni a magánkézből, a visza- szaélések elkerülése végett, azt mondták az országgyűlésben, hogy bíróilag kell megállapítani, mit érnek ezek a gépek, hogy meg lehessen tudni, mit veszít a magánEger, május 22. Minden évben május utolsó vasárnapját a világháború halott hősei emlékének szenteli a magyarság. Ez alól a szokás alól kivétel ez az év, amikor május utolsó vasárnapja pünkösd ünnepére esik. Ilyenkor a megelőző vasárnap zajlanak le mindenütt a kegyeletes ünnepségek. Eger közönsége tegnap emlékezett a világháború hőseire, akik életüket áldozták a nemzetért. Az ünnepséget kegyeleti szentmise nyitotta meg, amelyet Meyer Béla prépost, kanonok mutatott be a főszékesegyházban. Ugyanebben az időben istentiszteleteket tartottak az összes felekezetek templomaiban. Délelőtt 11 órakor a hősök temetőjében gyűlt össze Eger hazafias közönsége, ahol dr. Mlinkó Antal városi fogalmazó mondott ünnepi beszédet. „Nyugosznak ők a hős fiák, dúló csaták után“ — mndotta. — A költő szavait veszem ajkamra, amikor negyedszázad esztendőt ballagok visszafelé a történelem mes- gyéjén, hogy felidézzem a borzalmak poklát, amely lángot vetett a világ négy sarka felőL Emberemlékezet óta nem volt olyan szörnyű aratás a földön, mint a világhábotőke s ezért a veszteségért az ország kárpótolja a magántőkét. Ekkor azt kérdeztem, miért nem állapítják meg, mit ér egy-egy rokkant elveszett keze, lába, mit ér egy frontharcos tönkretett idegzete, mert mindezekért nem elegendő kárpótlás a tűzharcos törvény. Én ezt a törvényt nem szavaztam meg. — Ezt a kormányt azért is támogatom, mert megkezdte az állás- tasan ifjúság elhelyezését s az önállósítási alap évi hárommillió pengő összegéből önálló kereskedő- és iparos-existenciák tömegét teremti meg. Jól jegyezze meg Eger választóközönsége, hogy itt három világnézet küzd egymással. Amig én Eckhardt Tibor sikerét az Est-lapokban látom, nem hiszem, hogy nem szakított a régi zsidóliberális világgal és nem hiszem, hogy nem akarja oda visszavezetni az országot. De nekünk nem kellenek a Münchenből irányított nyilasok sem.Én sokszor jártam kint Németországban, az idén is voltam, amikor piacot, vásárlót kerestem az egri zöldségnek, én közvetlen tapasztalat alapján mondhatom, hogy nagyszerű az, amit Németország csinál a nemzeti szocializmussal, de a nemzeti szocializmus nem nekünk való. Ez a másik véglet, amibe nem mehet bele a magyarság, mert elpusztul. Erre gondoljon a választópolgárság, amikor az urnák elé megy, hogy szavazatát leadja. rúban, ahol hatalmas mértékben ritkultak meg négy éven át a tömött arcvonalak, hogy hasonló mértékben sokasodjanak meg a gyász- fátyolok. — Itthon is megfújták a trombitákat, s a magyar katona rohant a végekre, hogy első királyunk örökségét megvédelmezze a becsületből vállalt harc nevében. Kalászos rónákról, kattogó műhelyekből és a hivatalok zajtalan világából indult útnak a magyar katona, s bátorMagyar könyvnapok junius 1—2—3 Megjelennek a magyar Irodalom értékes munkál. Csak a könyvnapokon érvényes olcsó árakon. Előjegyzéseket lelvesz az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedése:: Eger közönsége kegyelettel emlékezett a világháború hőseire
