Eger - napilap, 1939/1
1939-05-23 / 80. szám
1939. május 23. EGER 3 ságával ámulatba ejtette a világot, fegyverével pedig dicsőséget szerzett a magyar névnek. — Ami azután történt, az nem az elszántság gyöngülésének, hanem a sötét aknamunkának volt a következménye. Trónok omoltak ösz- sze mindenfelől, és koronák hullottak le misztikus magasságból. Forradalmi mámor szállta meg az embereket, s kétes hírességek tolakodtak fel az ismeretlenség homályából. így történhetett meg, hogy amíg idebent felmorzsolták az egyéni szabadság korlátáit, a gazdátlanul maradt határokon orozva lopakodtak be azok, akik az emberiség történelmében nem nagy múlttal, és még kevesebb kultúrával kérkedhetnek. A békeparancs dik- tálók árnyékában megnövekedett e tagállamok, drákói szigorral rendezkedtek be körülöttünk, egy soha meg nem változtatható állami életre, és mi, kifosztva, és megalázva, csöndes áhítattal sóhajtoz- tuk el a magyar Hiszekegy feltámadást ígérő szavait. Kétkedő lett a remény, elsorvadt az életösztön, s egy mindenkitől magára hagyott nemzet vonszolta maradék életét húsz éven át a csillagtalan éjszakában. — Bár nagy volt szenvedésünk, azoknak hőstetteiből merítünk erőt, akik a nagy világégésben az ezeréves határok védelmében hulltak el. És a nemzet sok dicsőséget átéllt napjaiból, mert ezekben találtuk és találjuk meg ma is az erkölcsi tartalékot az elkövetkező új ezredév számára. — Ez az ősi magyar virtusból fakadó hőstett azonban nem tűnt el nyomtalanul a feledés útvesztőjében. Történelmetformáló fegyvertényük gördül tova a költő rimbeöltöztetett gondolataiban. Életük egy-egy darabját örökíti meg a művész, amint kőbe merevíti és ércbeformálja ihletett lelke látomásait. És az egykoron haláltosztogató ágyúkból öntött hatalmas roveretói harang nekik kondul meg évenként, hogy hirdesse az örök békét, amit a világ nem adhat. — S annyi sok tízezer hős közül visszatért egy, s nap-nap mellett itt él közöttünk: az Ismeretlen Katona nemes egyszerűségében. Itt él közöttünk, — s feszes vigyázzban tisztelegnek előtte államfők, kormányférfiak és más közéleti nagyságok. Itt él közöttünk, — s mert megannyi hősnek közös szimbóluma: minden nő a férjét, s minden anya & gyermekét véli benne felfedezni. — Hősök ők! akik elől a kegyetlen Sors örökre elfüggönyözte a napot! — Hősök! akik a világháborúban az ősi vérszerződést újították meg az édes anyaföldért! — —A megcsonkított hazának szívverése dobbant össze abban a nemes elgondolásban, hogy hű fiai dicső tettét törvénycikkben örökíti meg „Hősök emlékünnepe“ néven. Törvénycikket alkotott a nemzetgyűlés 1924. évben, hogy emlékük soha meg ae fogyatkozzék, hanem akként váljék eggyé érzelmeinkkel és gondolatainkkal, miként apáink szétszórt tetemei is eggyé váltak azóta a földdel. — — Az új hajnalhasadás azonban azt hirdeti, hogy ez az áldozatos, s nekünk mindenkor példamutató hőstett nem volt hiábavaló, mert a véráztatta magyar-életfán új hajtások bimbód znak, hogy megteremjék a nemzeti öntudat új életet jelentő gyümölcsét. — Csak nemrég éltük át a történelmi igazságszolgáltatás óráit. Hatalmas, az elnyomatástól megduzzadt erők mozdultak meg, hogy létrehozzák azokat a változásokat, amelyek a jövő útját kijelölik. A meggyalázott nemzetről egy darabon már lehulltak a béklyók, s a trianoni börtönrács északon összébb húzódott. Új határok rajzolódtak a térképre, és sokezer elszakított magyar és ruszin testvér tért vissza a haza keblére. — Ugyanakkor azonban, amikor az ezeréves múltúnk méltó folytatását jelentő útra léptünk, a megnövekedett ország egyben több kötelességérzetet követel tőlünk. A ránk váró sokféle feladatok megoldása, régi területeink visszaszerzése ránkparancsolják a teljes belső megújulást. Egy öntudatos, sajátos lelkiségnek kell kialakulnia, mely egy a magyar földdel, hordozója és ki- teljesülése a magyar sorsnak, melynek eleven lüktetésében ott él a nemzet minden vágya,|s az egymásra- találtság boldogító öröme. — Legyen ez a lelkiség nagygyá nevelője, magasba lendítője a kort, és nemet nem ismerő egyetemességnek, ahol mámoros, jövőt ígérő dalok kísérik majd a gyermekek apró lépteit, az ifjúság ruganyos karjának feszülését, a férfiak elszánt bátorságát és az öregek örömtől kibuggyanó könnyeit. — Ennek az akarása viharozzék át a társadalom minden rétegén, hogy mint egy győzelemre szomju- hozó hadsereg meneteljen, a szebb, kíteljesültebb jövő felé.' A nagy tetszéssel fogadott beszéd mellett Ér háti József közigazgatási tanfolyam hallgató és Intze Trak Gyula joghallgató hazafias lel- kesültségű, szép szavalata egészítette ki az ünnepséget, majd a hatóságok és testületek elhelyezték koszorúikat a temető hatalmas keresztjének lábazatánál. * Akiknek foglalkozása minden erejük megfeszítéséi követeli, igyanak hetenként legalább egyszer, reggel felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet, mert ez alaposan kitisztítja a bélcsatornát s előmozdítja a gyomoremésztést, fokozza az anyagcserét, élénkíti a vérkeringést, az egész szervezetben és ezáltal új életerőt teremt. Kérdezze meg orvosát. ä hava órát , minden alkalomhoz wwiiei vegyen! Ügyeljen a «D O X Ä» ólomplombára! i Egyórás felhőszakadás zúdult vasárnap este a városra A víz és iszap ellepte a mélyebben fekvő utcákat és sok helyen elöntötte a házakat — Különösen nagy veszedelem fenyegette a várállomás és a Szálúk környékét — A putnoki vonalon az áradás sok helyen alámosta a vasúti töltést Eger, május 22. Még be sem fejezhették Egerben s a környéken a péntek délutáni hatalmas felhőszakadás és jégverés nyomainak eltakarítás át, amikor vasárnap este hat órakor újabb s minden eddigi méretet felülmúló zivatarba került a város és környéke. Hat óra felé sötétkék és haragoszöld felhők közeledtek, fehér jégfelhőkkel vegyesen délnyugat felől a város felé. Kis idő múlva szokatlan erejű szélvihar keletkezett, majd a felhők elterjedtek a város fölött, esti sötétség borult a városra, amit a pillanatra sem szűnű villámlás tett még félelmesebbé. Hat óra után néhány perccel megindult a zápor, néhány percig ritka jéggel, majd jég nélkül, és tartott függönysűrüségű ütemben mintegy háromnegyed óráig. Ahol a városban fontosabb vízlevezetést teljésítő árkok voltak, ott mindenütt nagy kiöntéseket okozott a percek alatt felduzzadt víztömeg. A Széchenyi utcán arasznyi magasan állt a víz és a hegyi utcákról lezúduló iszaptömeg. A Csiky Sándor-utcai útépítés borító Bankjának jelentékeny részét lehordta a víz, a Kovács János- utcánál, a szürkenénikék temploma előtt hatalmas víztömeg sötétlett s a víz a templomba is behatolt. A Felnémet felől érkező autók kénytelenek voltak a Tűzoltó-térnél megállni, mert a közlekedés az itt félméter magasra emelkedett árban teljesen lehetetlenné vált. A Kaszinóutcában a víz a gyalogjáró széléig ért, úgy, hogy a mozi közönségét figyelmeztették is erre a körülményre. Komoly bajokat azonban a külső városrészekben okozott a felhőszakadás. A tűzoltóságot 21 esetben hívták ki s a kevésszámú legénység minden erejét megfeszítve hajnali négy óráig dolgozott, hogy a veszélyeztetett területeken a polgárság vagyonát, életét megmentse a lehetőséghez képest. A Maklári-út és Agyagos-utca sarkán a víz több házba benyomult, a Maklári-út 20, 24, 30. sz. házai ugyancsak áradásba kerültek. Legsúlyosabb kárt a várállomásnál okozott a víz, amely az Eged felöl lezuhanva, a Wágner- féle vendéglő alacsonyszinti lakását szinte a mennyezetig elöntötte. A tűzoltók három ízben is kivonultak ide, sőt Ruzsin Ferenc parancsnok katonai karhatalom igénybevételét kérte. Két szakasz katona vonult ki, hogy a mentésben segédkezék s erre nagy szükség is volt, mert mintegy húsz környező házat is ellepett a víz. Ugyanekkor a Mak- lári-út 57. sz. házban súlyos beteg asszonyt kellett kimenteni a szobát ellepő vízből. Kövid egymásutánban a tihaméri malomhoz, a Hontalanúti telepre, a Cifrakapu utcába siettek a mentők, majd pedig az Ár- nyékszalába és a Pázsit-utcába. De segítség kellett a Kerecsendi-úton, a Kovács János-utcán, ahol az esőviz- csatorna is beszakadt, a Kertészutcában, a Sas úton, ahol kiöntött a Bukuli-árok. A Kanadában öt házat öntött el az ár. Hatalmas áradás öntötte el a vasútállomást is. A víz a kijárati résznél ömlött a perronra és a pályatestet is elöntötte és behordta iszappal. Az államás pincéiben még ma is egy méter magasságban áll a víz, a pályatisztitási munkálatok folvamatban vannak. Ugyancsak elöntötte teljesen az áradás a fűtőházat s a gépeket elborította iszappal, úgy, hogy azokat még az éjszaka folyamán Füzesabonyba kellett szállítani kellő kitisztítás végett. Az áradás az eger—putnoki vonaton, Nekézseny-Sáta és Nagy- visnyó között több helyen alámosta a töltést, úgy, hogy a vonatokat a hibák kijavításáig meg kellett állítani s így azok csak nagy késéssel közlekedhettek. A tűzoltóság felhívása Az áradással kapcsolatban a tűzoltó parancsnokság felhívja a város közönségének figyelmét, hogy csak közvetlenül fenyegető veszély esetén, lakások elöntéséhez hívják ki a tűzoltókat, pinceelöntésekhez ne, mert a mentést elsősorban az életveszély elhárítására kell fenntartani. A pince-elöntésekhez egyébként a tűzoltóság szívesen adja kölcsön szivattyúját. * Miért volt szükség zsidótörvényre? Ezt indokolta meg Bartha Miklós 40 éve megjelent KazárfÖldőn c. könyvében. Ára 2 50 P. Kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. — Az Új élet regénytárának hetenként megjelenő 10 filléres füzetei kaphatók a Kér. Sajtószövetkezei könyvkereskedésében.
