Eger - napilap, 1939/1
1939-04-09 / 56. szám
2 E G E B 1939. április 9. Elkészült a gallyaiétól tisztviselő szanatórium Pünkösd vasárnapján avatják fel a Mátra új üdülőtelepét A Mátra egyik legszebb helyén, a Gallyatetőn két és fél évvel ezelőtt, iy36 szeptemberében kezdték el az utóbbi évek legnagyobb közmunkájának, az állami tisztviselők üdülőszanatóríumának építkezési munkálatait s az utóbbi napokban az építkezés már befejezettnek mondható. A három emeletes, 150 szobával, 250 személy befogadására berendezett, uszodával, könyvtárral, s a modern gyógyászat és kényelem minden kívánalmával berendezett üdülőtelep az ország egyik legkorszerűbb intézménye. Az üdülőszanatóriumot előreláthatóan pünkösd vasárnapján avatják fel. lószínűleg csak akkor volna alkalmas, ha állandó autóbuszjárat volna délutánonként legfeljebb egy pengő menettértijegy mellett. Alig hiszem, hogy még így is kifizetné magát az autóbuszjárat. Ilyen körülmények között kövessen el a város mindent, a közgyűlési határozat alapján Sikfőkúton, — ha kell még némi áldozat árán is — minél előbb túladni, mert további befektetésekre más vármegye területén a városnak egy fillért sem szabad áldozni akkor, amikor a város külvárosaiban az utak nagy része botrányos állapotban van és a város mai súlyos pénzügyi helyzetében, ezeket az utakat rendbehozatni és sok más fontos szükségletét fedezni képtelen. Hadil Károly. Hatmilliós költségelőirányzattal készült el Eger új, negyvenéves fílibe került eddig Síkfőkút Eger város január havi közgyűlésén beadványom indokai alapján a képviselőtestület Síkfőkút eladását határozta el. Indokolásomban rámutattam arra, hogy a terület rendezése és az építkezések oly tekintélyes összeget emésztettek fel, hogy a városnak fontos érdeke Síkfőkút eladása, amikor a városi gazdálkodás 1939-ben pénzügyileg mélypontját érte el és a legszükségesebb városi fenntartási költségeket sem képes fedezni. Amikor a város tűrhetetlen állapotban lévő külvárosi utainak karbantartását képtelen biztosítani, nem engedhető meg, hogy a szomszédos Vármegye területén állandóan oly befektetések eszközöltessenek, amelyek a minimális kamatot sem biztosítják. Amennyiben a város részéről vitatták a beadványomban jelzett költségeket, pontos számadatokkal igazolom az igen jelentékeny befektetések összegét, amit a város soha megkapni nem fog, mert Síkfőkút létesítése halva született elgondolás volt. A síkfőkúti nyaralótelep vételára fedezetet nyert a villatelkek eladásából. A területrendezés, építkezés és berendezés tizenhat tételét ösz- szefoglalva, a város 49 ezer 753 pengő 25 fillért fektetett a síkfókúti nyaralótelepbe és pedig: a háztartás részéről 8.546 P 86 f az ínségakció alapból 38.325 „ 66 „ karók eladási árából 2.515 „ 70 „ gyógyszerész kongresszus bevételéből 365 „ 03 „ összesen 49.753 P 25 f Ezeken kívül a síkfőkúti nyaralóhoz a diákszállóból, valamint a parkokból is szállítottak egyes berendezési tárgyakat, ágyakat, székeket, stb., ezek értéke 3946 P 12 fillér, a fenti összegben nem szerepel, mivel azok régebbi beszerzések voltak. Ezek értékét is számításba véve (külömben be kellett volna szerezni) a tényleges befektetés 53.639 P 37 fillér. Az útépítés összesen 112.497 P 90 fillérbe került, ebből a város terhe: a város háztartása által visszafizetendő transzferkölcsön 60.000 P —- f a háztartás egyéb hiteleiből. . . . 121 „ 10 „ fagykársegélyből . 18.636 „ 03 „ összesen 78.757 P 13 f Állami hozzájárulást kapott a város . 32.000 P — f négy község hozzájárulása .... 800 „ — „ álllamépítészeti hivataltól vármegyei előleg. . . . .' 940 „ 77 „ az útépítés összes kiadása 112.497 „ 90 f A nyaralótelep befektetése és az útépítés így összesen 183.451 P 18 fillér és külön a diákszállóból kivitt berendezés 3946 P 12 f értékben. Nem hagyhatom megjegyzés nélkül, hogy a fagykársegélyből miért kellelt 18.636 P 03 fillért az útépítésbe fektetni és mely hatósági rendelet alapján, mert a fagykársegélynek más volt a rendeltetése. Ezek az adatok igazolják, hogy Síkfőkút létesítése a városnak igen tekintélyes összegbe került és még igen sok anyagi gondot fog okozni, ha nem fogjuk minél előbb értékesíteni, mert a tó és a telep karbantartása az évi bérösszeg tekintélyes részét állandóan fel fogja emészteni. A villák építkezése sehogy sem indúl meg, részben a pénzhiány miatt, részben azért, mert a telektulajdonosok megfontolandónak fogják tartani, hogy érdemes-e ott építkezni, különösen a távolság miatt. Síkfőkút 12 km. távolságra esik a várostól, nyaralók és kirándúlók ezt az utat gyalog megtenni nem fogják. Egy délutáni autokirándúlás 2—3 órai ott tartózkodással 8 pengőbe kerül. Kérdem, hogy az ott elfogyasztandó uzsonna költségét is számításba véve, hány család engedheti meg magának, esetleg többször is a nyár folyamán csak autóra 8 pengőt kiadni? Kirándúlásra vavárosrendezési terve Eger, április 8. A városfejlesztésről szóló 1937. évi YI. törvénycikk kötelezi a városokat, hogy harmincéves időtartamot felölelő városfejlesztési programot dolgozzanak ki. Előírja a törvény azt is, hogy a városok pontosan jelöljék meg a városias terület kialakítására szánt területeket is. Eger város műszaki hivatala Rapcsák József műszaki tanácsos irányításával a közelmúltban fejezte be a városrendezési terv munkáit és minden részletre kiterjedő, a városfejlődés összes szempontjait figyelembe vevő programmot dolgozott ki és azt felülvizsgálás végett a szükséges térképekkel és statisztikai kimutatásokkal együtt felterjesztette az iparügyi miniszterhez. Mint ismeretes Eger városa még 1928-ban készíttetett egy város- fejlesztési tervet Varga László műegyetemi tanárral, ez azonban túlságosan nagy, szinte évszázados távlatokat ölel fel és úgy szükséges volt a közelebbi célokat és munkálatokat megjelölő és a város fejlődésének közvetlen szükségleteivel számoló második terv elkészítése is. A tervezet évente kb. 150 ezer pengőt irányoz elő az elvégzendő munkálatok céljaira, az egész 40 éves munkaprogram tehát mintegy 6 millió pengős költségvetési keretben mozog. Ez a nagyszabású városrendezés a város igen sok polgárát közvetlenül is érinti, de eredményeiben érinti a város egész lakosságát is, ezért nem tartjuk érdektelennek ismertetni a tervezetet, főleg a lényeges részletekben. A tervezet mindenek előtt foglalkozik a város fejlődésének természetes irányával. A város határa észak felé kedvezőtlen, mert a szomszédos Felnémet község területe mélyen belenyúlik a város területébe, ami akadályozhatja a települést ezen a területen. A terv ezért kívánatosnak tartja ennek a résznek, mintegy 250 hold területnek, Egerhez való csatolását. A település természetes iránya pedig ezen a részen erősen jelentkezik, ezenkívül különösen a város déli, beépíttetlen területei, valamint kisebb mértékben a nyugati és a keleti dombok jöhetnek számításba a város terjeszkedése szempontjából. A városfejlesztési terv 50 éves szaporulattal 48.205 lakosra számít. A város mai beépített területén a számítások szerint ebből 40.484 lelket lehet elhelyezni. Tehát mintegy 8 ezer lélek számára kell gondoskodni lakóhelyekről, ezek szempontjából elsősorban a város belsőségei, még fel nem parcellázott területei jönnek számításba. A városias kialakításra szánt, betelepítendő terület határainak megállapításánál a terv nem hanyagolja el azt a lényeges körülményt sem, hogy az új területek bekapcsolhatók legyenek a vízvezetéki és csatornahálózatba is. A város építési program a továbbiakban részletesen foglalkozik mindazokkal a szempontokkal és körülményekkel, amelyek a város fejlődését és városias kialakítását meghatározzák. így Eger mezőgazdaságával, iparával, kereskedelmével, közlekedési, vasutforgalmi viszonyaival. Itt megemlítendő, hogy a város déli irányú fejlődését akadályozó vasútállomás elhelyezésének megoldására felújítja a Vargaféle szabályozási tervet és az állomást a Sas úttól délre, az Eger patak jobb partján, annak vonalában kívánja áthelyezni. Ezt a megoldást egyébbént a Máv is elfogadta már. Ismerteti azután a tervezet Eger közegészségügyi, közbiztonsági, tűzbiztonsági, szociális, stratégiai, köz- művelődési, földrajzi, történelmi, idegenforgalmi viszonyait és hely- úetét, kiemelve azokat a speciális szempontokat és követelményeket, létesítendő intézményeket is, amelyek a város fejlődésében döntő jelentőséggel bírnak, illetve el nem hanyagolhatók a jövő nagy munká- j ában. = Az összes tavaszi ruha-, kosztüm- és kabátanyagok, = valamint nyári divatselyem és mosóáru-különlegességeink pazar választékban már raktáron vannak. Az érdeklődő vevőközönséget készséggel meghívjuk azok megtekintésére. = SEILER és TÓTH, Széchenyi- és Érsek ucca sarok. Telefon 89. = '■ -J
