Eger - napilap, 1939/1
1939-04-09 / 56. szám
EGER 3 1939 április 9. Ezeknek az adottságoknak, szempontoknak és követelményeknek az ismertetésére egyébként még lapunk hasábjain visszatérünk. Negyven év programját és tennivalóit öleli fel a terv, amely számtalan részletproblémára tagozódik, s a város egész életére kiterjed. A tervezetet a város felterjesztette az iparügyi miniszterhez, a- mely azt felülvizsgáltatta és véleményezve visszaküldte. Az iparügyi miniszter a tervben lefektetett elveket általában helyesnek tartja, kívánatos volna a miniszter szerint, ha a város a pályaudvar áthelyezéséig is mielőbb gondoskodna a Széchenyi utca tehermentesítéséről, főleg a gépkocsi forgalom várható emelkedése miatt. A tágabb keretekben mozgó 1928 évi városrendezési tervet majd a jóváhagyott jelen tervezethez igazodva át kell dolgozni. A város műemléki jellege miatt kívánatosnak tartja még a városkép egységének fenntartását és a stilusegység megóvását is. A miniszter leiratát a legutóbbi városi közgyűlésen ismertették és a közgyűlés bizottságot küldött ki a városterv letárgyalására. A részletes városépítési programot a miniszter kiküldöttének jelenlétében a helyszínen fogják letárgyalni. A város feliratot tetéz a kereskedelmi mfailszterliez, kegy m szűntesse meg az egri termelek kelypénzmeniességét A kereskedelmi miniszter legutóbb körrendeletét bocsátott ki, amelyben a helybeliek vásári és piaci helypénz-kedvezményét, vagy mentességét megszünteti. Egerben az a helyzet, hogy a kereskedők fizettek helypénzt, az iparosok és őstermelők nem. A város még 1922- ben szabályrendeletet alkotott s ebben ügy rendelkezett, hogy az iparosok és a piaci árusok fizessenek, ez a szabályrendelet is meghagyta azonban az őstermelők helypénz- mentességét. A szabályrendeletet annakidején a vármegye is jóváhagyta s azóta a belügyminisztériumban fekszik. A miniszteri rendelet bejelentése nagy ellenzést váltott ki a város képviselőtestületéből. Az állandó választmány nem akarván egyenesen szembefordulni a miniszterrel, azt a javaslatot tette, hogy a helybeli termelők ezentúl fizessék meg a helypénz felét. Kovács István, Mis- kolczy István, Radii Károly és Csőké József azonban sorra felszólaltak a gazdák érdekében és hangoztatták, hogy sokszor olyan alacsony ára van a terményeknek, hogy az őstermelők alig keresnének valamit, ha helypénzt kellene fizetniök. A Közgyűlés végül úgy határozott, hogy a helypénz általános rendezésére fogja kérni a belügyminisztert, az 1922-ben alkotott szabály- rendelet jóváhagyására, a kereskedelmi miniszterhez ugyancsak kérelemmel fordul, hogy a termelőket továbbra is mentesítse a helypénz fizetése alól. Erre annál is inkább remény van, mert Gyöngyös küldöttségének kérelmére a miniszter a gyöngyösi termelőket mentesítette s igy az egriek már példára is hivatkozhatnak. Miért mondta fel Unterreiner János a Korona bérletét A háromhónapos idény bevételeit megsemmisíti a kilenchónapos ráfizetés annyit jelent, hogy nagy a veszteség fűtőanyagban; az épületnek nincs táncterme, s télen egy nyári helyiségben, a zöld teremben kell a mulatságokat rendezni. Ezek azonban nem olyan okok, amelyek végképp elkedvetleníthetik az embert. A legnagyobb baj az, hogy a nyári három hónap bevételeit rá kell fizetni a további kilenc hónapra. Könyveink tanúsága szerint a Korona napi rezsije 192 pengő. Ehhez hozzájárul még a felhasznált anyag, ami átlagban 65 százalékot tesz ki. Ezzel szemben a téli hónapokban 80—90 pengős bevételek vannak, sőt például az utolsó hat napban összesen 254 pengő bevétel mutatkozott. Ezt nem lehet a végtelenségig folytatni. Hozzájárult a helyzet súlyosbodásához az uj szociális terhek beállítása, amely évi 6 ezer pengőt jelent. Ne tessék félreérteni, nem sajnálom az alkalmazottaktól a nagyobb keresetet és a családi bért. Hogy mennyire szociálisan gondolkozom, mutatja az, hogy én a kilenc hónapos üzlette- lenség idejére nem bocsátottam el egyetlen alkalmazottamat sem soha s részben ezért is kellett ilyen nagy rezsivel küzdenem. De a további megterheléssel végképp nem tudtam az üzletmenet egyensúlyát biztosítani. — Nehéz szívvel megyek el, de nem panaszkodom. A város vezetőségére és képviselőtestületére mindig a legnagyobb hálával gondolok. Ok mindig nagy megértéssel volVendég érkezikimdatmaml az ünnepekre ® Hamar elővenni AZBESZTCEMENT NAGYLEMEZ. Könnyen tisztán tartható. ETERNIT MŰVEK Budapest, V, Berlini tér 5. tak irántam és ahol csak tudtak, támogattak, hiszen ők ismerték a legjobban a helyzetet, mert a városi számvevőség sa Korona bizottság előtt mindig nyitva álltak a Korona könyvei, amiből ellenőrizni lehetett az üzletmenetet. Eger város közönségének is hálás szívvel köszönöm ezt a támogatást és megbecsülést, amelyben az elmúlt tiz év alatt részesített. Voltak, akik panaszkodtak, hogy magasak a Korona árai, de a közönség nagy része mérlegre tette azt is, hogy mit adunk ezekért az árakért minőségben, környezetben egyaránt. — Őszinte szívvel kívánom, hogy a város találjon alkalmas utódot, aki a szállót tovább fejleszti és virágoztatja. Ennyit mondott lemondása körülményeiről Unterreiner János és / — Hálával és jó érzéssel megyek el Egerből — mondja a bérlő Eger, április 8. Az utóbbi napok legsajnálatosabb egri érdekessége kétségtelenül Unterreiner János lemondása volt a Korona bérletéről. Azok számára, akik a Koronát a maga színvonalával, tisztaságával, európai vezetésével, az egész magyar idegen- forgalom egyik kiemelkedő intézményeként tanulták meg becsülni s ezen túltekintve értékelni tudták, mit jelent ez a szálloda s a vezetésnek ez a szelleme különösen egri szempontból, őszinte sajnálattal és a szálló jövője iránti komoly aggodalommal vették tudomásul a bérlő elhatározását. Ebben a sajnálatban benne van mindazoknak a nagy és úttörő szolgálatoknak az elismerése, amelyeket Unterreiner János tett a város idegenforgalmának megalapozásában, személyi kapcsolataival s a szálló hírnevének megalapozásával. Ezekért a szolgálatokért Unterreiner neve mindig tisztelt és méltányolt lesz Egerben. Unterreiner János lemondása okairól a következőket mondotta: Nem volt könnyű elhatározni magam erre a lépésre. Tíz év alatt magam is, családom is megszerettük Egert és itt akartunk meghúzódni. Hatvannégy éves vagyok, jól esett volna már itt maradni. A körülmények azonban kényszerítenek arra, hogy elmenjek. Az elmúlt tíz év alatt mindig vártam a jobb üzleti jövőt, azonban a kilátások nem javultak, sőt rosszabbodtak. — Amikor a szállodát átvettem, sok olyan jelenségre mutattam rá, amelyek az üzletet kedvezőtlenül befolyásolták. így a fűtést nem lehet emeletenként elválasztani, ami d(angya vendégvárókykszet és mellé a J(angya dupla keserű likőrt! I
