Eger - napilap, 1939/1
1939-04-09 / 56. szám
Eger, L. évfolyam, 56. szám. ÁRA 12 FILLÉR ❖ Vasárnap ♦ Trianon 20, 1939. április 9, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fillér, neggedévre 4 pengő. Egg es szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Teleién: 11. BIADÓHIVATAL: Szent János Ngomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. lúnius Z7-én uezetik a magyar katolikusok első hivatalos zardnőokldsdt XII. Pius ptíptíhoz Eger, április 8. Még mindenkinek élénk emlékezetében él az elmúlt esztendőben Budapesten rendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amely éppen Szent István jubileumi évére esett. Leírhatatlan lelkesedés vett erőt rajtunk, hogy itt járt közöttünk Istenben boldogult pápánk legátusa, Pacelli Jenő bibornok államtitkár, akit XII. Pius pápa néven most koronáztak meg Rómában. A magyar nemzet hálájáról és lovagiasságáról híres. Ennek a hálának akarunk kifejezést adni, amikor a bíboros főpásztor vezetésével 1939. június 27-én elindul a magyar katolikusok első hivatalos zarándoklása Rómába, hogy ott a magyar nemzet ragaszkodását kifejezze a minket annyira szerető XII. Pius pápa előtt. A hivatalos zarándoklást rendező Actio Catholica országos elnöksége azt óhajtja, hogy ebben a zarándok- lásban az ország apraja-nagyja, szegénye és gazdaga egyformán vegyen részt és éppen ezért úgy állította össze a programmot, hogy már teljes ellátással 96 pengőért is részt lehet venni a zarándoklásban. Egyéni útlevél nem szükséges, mert akinek nincs útlevele, úgynevezett csoportos útlevéllel utazhat. Egy csoportban megy az országos zarándoklás és együtt töltik el Rómában a felejthetetlen napokat, majd ott a zarándokok „A“ és „B“ csoportra válnak. Az egyik csoport július 3-án tér vissza Budapestre, a másik, a „B“ csoport pedig Rómán kívül megnézi Nápolyi, Pompeit, Capri szigetét, Assisit, Fiesolét, Certosát, Firenzét, Velencét, Triestet és Postumiát. Ez a csoport július 8-án érkezik vissza Budapestre. — A részletes programmot bárki kívánságára az Actio Catholica országos elnökségének központi irodája (Budapest, IV., Főrendek tere 7.) készségesen megküldi. Az európai politika új szenzációja: Olaszország bevonult Albániába Eger, április 8. Tegnap reggel az európai politika új szenzációra ébredt. Olasz csapatok jelentek meg az albán partok három pontján és gyors előnyomulásba kezdtek Albánia belseje felé. Ugyanakkor az olasz légi haderők négyszáz gépe kering az Albán föld fölött. A Stefani Iroda éjszakai jelentése szerint a kormány elhagyta Tiranát és Elbasanba menekült. A helyzet pánikszerű, amit még csak fokoz az a körülmény, hogy Zogu király megnyittatta a börtönöket s a fe- gyencek bandákba verődve hiábavaló ellenállást kísérelnek meg a bevonuló olasz csapatok ellen. Albáni jelentés szerint Geraldine királyné Florinába utazott, amely Tiranától kétszáz kilométerre fekszik az albán—jugoszláv határ mentén. Rómából jelentik, hogy tegnapelőtt ötszáz albániai olasz menekült érkezett az olasz fővárosba, akik elmondták, hogy Albániában az utóbbi napokban erős olaszellenes hangulat volt, amelyet Zogu király és környezete szított. Az olasz állampolgárok élet és vagyonbiztonságát állandó veszély fenyegette. Miért határozta el magát Olaszország a megszállásra Az olasz megszállás magyarázata a Giornale d’Italiában Virginio Gayda vezércikkéből olvasható ki legjobban. Ezek szerint Olaszország a király uralkodási módszereivel elégedetlen albán hazafiak felhívására és a veszélyeztetett olasz állampolgárok védelmére határozta el, hogy csapatokat küld Albániába. Bár gyors volt az elhatározás és annak megvalósítása, mégsem volt váratlan. Zogu király középkori császár módjára akart uralkodni s népének legelemibb szükségleteire sem volt tekintettel. A király néhány nappal ezelőtt újabb támogatást és néhány albániai pont megszállását kérte Olaszországtól. Mint kiderült, Zogu őrült kísérletet akart tenni ezzel a jugoszláv Rigómező irányában, azzal a célzattal, hogy megzavarja az Olaszország és Jugoszlávia közti viszonyt. Ezt a kérést Olaszország visszautasította s ettől kezdve a király és környezete állandóan szította az olaszellenes hangulatot. A cikk hangoztatja, hogy a megszállással Olaszország biztosítja a békét, a rendet és a szabadságot Albániában. A cikk az olasz-albán kapcsolatok történetével foglalkozva megállapítja, hogy Albánia sohasem tudott megállni a saját lábán és leküzdhetetlen pénzügyi nehézségekkel küzdött. 1923-ban Albánia a Népszövetséghez fordult pénzügyi ellenőrzést kérve s ekkor a Nép- szövetségben úgy találták legjobbnak, hogy Albánia pénzügyi ellenőrzését Olaszországra bízzák. Olaszország óriási tőkéket fektetett Albániába, azonban Zogu király ezeknek csak csekély töredékét fordította a nép javára és életszínvonalának emelésére. Olaszország alapította meg 10 millió aranyfrankkal az albán nemzeti bankot s egy ízben 50, később újabb 100 millió aranyfrank kölcsönt folyósított Albániának különböző közmunkák elvégzésére. Olaszországnak ezeket a ténykedéseit Zogu király intrikákkal és különböző nemzetközi politikai spekulációkkal viszonozta. Olaszország nem azzal a szándékkal vonult Albániába, hogy elnyomja az albán népet, ellenkezőleg annak nyelvét és szokásait tiszteletben fogja tartani. Olaszország hatalmas anyagi és erkölcsi támogatással megindítja a fejlődés útján az albán népet. Az olasz lépés után Londonban és Párisban mozgalmasabb a diplomáciai élet. Rómában hangsúlyozzák, hogy az olasz akció nem irányul Jugoszlávia ellen. Jugoszlávia érdeklődéssel, de nyugodtan fogadta az albániai eseményeket. A város nem kapott államsegélyt gyümölcsexport- piac létesítésére Ä minisztérium a jövő évre biztatást adott s a város most már a vágóhíd építését is megkérelmezi Eger, április 8. Eger fejlődő gyümölcstermelése rövidesen szükségessé teszi exportpiac létesítését. Az új gyümölcs- telepítések néhány éven belül ontani fogják a kiváló minőségű egri gyümölcsöt s nincs hely a város területén, ahová a termelők és exportkereskedők összegyűljenek az üzlet lebonyolítása céljából. A Kos- suth-tér nem alkalmas erre, a régi gőzmalomtelek a rossz hozzáfér- hetés miatt ugyancsak kívül marad a számításokon. A város vezetősége exportpiac céljára igen kedvezőnek találta a régi Borszövetkezet Deák Ferenc- utcai telkét, amely elhelyezésénél fogva is igen alkalmas, de még alkalmasabbá teszi az a körülmény, hogy az épületekből csekély belső átalakítással megfelelő csomagolócsarnokot lehet építeni, esetleg hűtőházat is létesíteni. A város tárgyalásokat is kezdett a telek tulajdonosával, egyben kérőiemmel fordult a kormányhoz, hogy az öt éves beruházási terv keretében a földművelési tárcán keresztül adjon segélyt a városnak az ingatlan megvételére. A minisztérium most értesítette a várost, hogy a beruházási terv 1938—39-i részlete teljesen elkészült s a költségeket is szétosztották, igy a város kérelme nem volt teljesíthető. Ellenben kérje a város az államsegélyt az 1939—40. évi beruházási költség- vetés összeállításakor. A város nem fogja elmulasztani az alkalmat, hogy ezt a kérelmet idejében előterjessze s remélhető, hogy 1940—41-ben már a régi Borszövetkezet az egri exportőrök rendelkezésére fog állni. Erre a területre természetesen csak a kivitel céljára szánt s arra alkalmas árú lesz csak felhozható. Ugyancsak kérelmezni fogja a város az állam támogatását új vágóhíd építésére is, amely már évtizedes problémája Eger egészségügyének. Amennyiben az állam ezeket a fontos érdekeket méltányolni fogja, Eger két fontos intézménnyel lesz gazdagabb, amelyek a város gazdasági életét jelentékeny mértékben támogatják.
