Eger - napilap, 1939/1
1939-02-18 / 28. szám
2 EGER 1939. február 18, munkaalkalmakat a maguk számára mielőbb biztosítani. A kínálkozó munkaalkalmak biztosítása már csak azért is érdeke a mezőgazdasági munkásságnak, mert Németországban a folyó évben sem juthatnak többen elhelyezkedéshez, mint tavaly. Teljesen alaptalan egyes gazdasági cselédeknek és munkásoknak Budapest, február 17. Ismeretes, hogy az árelemzés országos kormánybiztosa az év eleje óta tárgyalásokat folytatott a magyar nehézipar képviselőivel avég- ből, hogy a mezőgazdasági üzemek és különösen a kisüzemek részére szükséges termelői eszközök árát megfelelő mértékben szállítsák le. A tárgyalások eredményeként a mezőgazdasági szerszámok árait a következőkben állapították meg: Eger, február 17. A januári városi közgyűlésen megejtett bizottsági választások nagy vihart kavartak az egri közéletben. Az elöljáróság jelölése, a tisztviselők részvétele a szavazásban olyan ellenállást idéztek elő az állandó választmány egyik csoportjában, a- minőre még nem volt példa. A képviselők közül huszonötén lemondtak bizottsági tagságukról, a bizottságok megalakításáról hozott városi határozatot pedig Radii Károly megfellebbezte a vármegye kisgyűlésé- hez. A fellebbezést, amelyet annak idején részletesen ismertettünk, tegnap tárgyalta a vármegye kisgyű- lése s azt elfogadta. A törvényhatósági bizottság kis- gyűlése e határozatot megfellebbezett részében megsemmisítette, meg nem fellebbezett és az állandó választmány megalakítására vonatkozó részében pedig változatlanul hagyta. Utasította egyben Eger megyei város képviselőtestületét, hogy a bizottságok újból való megválasztása iránt intézkedjék. A kisgyűlés a következő indokolással hozta meg határozatát: — A fellebbezés a képviselőtestületnek a gépüzemi tagok megválasztására s a bizottságok megalakítására vonatkozó határozatát támadja meg. — A városi szervezkedési szabály- rendelet 3. §-a értelmében a polgármester vagy helyettese elnöklete alatt az állandó választmány az elöljáróság tagjaival együttesen letárgyalt ügyeket javaslatának kíséretében terjeszti a közgyűlés elé, az az aggodalma is, hogy ha már most leszerződnek, elesnek a hivatalos munkabérmegállapítás előnyeitől. A mezőgazdasági munkabérmegállapítás törvényes rendezése ugyanis el sem képzelhető másként, minthogy a bérmegállapítás ki fog terjedni a már előbbi szerződésekben létrejött bérösszegekre is. szekértengelyek, mezőgazdasági villák, gereblyék, ásók és kaszák, balták, kalapácsok, malom- és kőmegmunkáló szerszámok árait február 15-i hatállyal általánosan 20 százalékkal csökkentette a kormány- biztos, a mezőgazdasági láncok árát egységesen 10 százalékkal, a lópatkó árát 5 százalékkal. A fogatos, kisebb ekék árát ugyancsak 5 százalékkal sikerült csökkenteni az árkormánybiztosnak. — a fellebbezés sérelmezi, hogy az állandó választmány ülésének megnyitása után a városi főjegyző felolvasta azoknak a névsorát, akiket az elöljáróság a pénzügyi szakosztály tagjaiként jelölt, — mire oly értelmű indítvány terjesztetett elő, hogy az állandó választmány az összes kerületek képviselőiből alakult szűkebbkörű bizottság által megejtett jelöléseket tegye magáévá, mert a bizottsági tagok jelölésére az elöljárósás: nem hivatott. A városi főjegyző ezt az indítványt nem fogadta el, mire a polgármester a szavazást elrendelte, melynek eredménye az volt, hogy a szűkebbkörű bizottság jelöltjeivel szemben a jelenlévő tisztviselők szavazatai folytán az ellenjelöltek lettek megválasztva, — sérelmezi a felebbezés, hogy öt bizottságnál a tisztviselők szavazata döntötte el a jelöléseket. — Vitatja a fellebbezés, hogy csak az állandó választmánynak 20 tagja jogosított a bizottsági tagok jelölésére s igy a jelenlévő tisztviselőknek nem volt joguk ahhoz, hogy az állandó választmány kisebbségének jelölését saját szavazataikkal támogatva érvényre juttassák, — de jogtalannak minősíti az elöljáróságnak azt az eljárását is, hogy az egyes bizottságokba tisztviselőknek a megválasztását is indítványozta.- — Kifogásolja végül a fellebbezés a gépüzemi igazgatósági tagok jelölését és megválasztását is, előadván, hogy a vonatkozó szabály- rendelet 8. §-a szerint az igazgatóság 14 tagjának a fele közgyűlési tagokból áll, akik a képviselőtestület által 3 évre választatnak, — miniszteri rendelkezés folytán azonban a létszám 6 választott és 3 tisztviselői tagságra csökkentetetett, — de 3 évvel megelőzőleg a választott tagok száma hatról tízre emeltetett, — ez az intézkedés azonban még ma sem nyert jóváhagyást s ekként — a fellebbezés szerint — a három év előtti szaporítás jogtalan volt, de ha már megtörtént, az lett volna a teendő, hogy vagy törölni kellett volna a most megválasztott négy tagot, vagy meg kellett volna hagyni a 9 választott tagot és a 3 tisztviselőt. — A törvényhatósági bizottság a fellebbezésben előadott indokokat helytállóknak fogadta el. — 1. A beterjesztett iratokból megállapítást nyert, hogy a jelenleg érvényben lévő városi gépüzemi szabályrendelet 8. § a szerint a gépüzemek igazgatósága tíz tagból áll, ezek közül négyen hivatalból tagok, hatot pedig a képviselőtestület három évenként választ. Ezzel szemben a megfellebbezett határozat hét választottat a képviselőtestület tagjai sorából és a véghatározatból kive- hetóleg három tisztviselőt jelölt meg tagul. Minthogy ezek szerint ezen bizottság megalakításánál eltért a gépüzemi szabályrendelet 8. §-ában megállapított és jelenleg érvényben lévő rendelkezésektől és a határozatban nem jelölte meg a megbízatás kezdő és végső pontját sem, a fellebbezésnek ebben a részében helyet kellett adni. — 2. Ami a többi bizottság megalakításának körülményeit illeti, az állandó választmányban lefolytatott jelölési eljárás kifogásolt menetét Eger megyei város polgármestere sem vette tagadásba. Tényként állapítható meg tehát, hogy az egyes bizottságokra történt jelölésnél az állandó választmányban jelenlevő tisztviselők is szavaztak. — Eger megyei város ügyviteli szabályzatának 3. §-a foglalkozik az állandó választmány jogkörével, kimondván, hogy „a választmány, a polgármester vagy helyettese elnöklete alatt az elöljárósággal együttesen letárgyalt ügyeket javaslattal ellátva terjeszti elő a közgyűlésnek.“ A tisztviselőkre vonatkozóan pedig ugyanezen paragrafus kimondja, hogy „a tisztviselők közül minden szakosztályban a szakelőadók, mint előadók osztatnak be s ezek, esetleg a főjegyző és aljegyző vezetik az ülés jegyzőkönyvét“. — A törvényhatóság álláspontja szerint a fellebbezés folytán vitássá tett ügyben a szabályrendelet e rendelkezései biztos támpontot adnak. Nem kétséges ugyanis, hogy az elöljáróság és az állandó választmány által való együttes letárgyalása és előkészítése az ügyeknek, csak akként értelmezendő, hogy az elöljáróságnak a javaslatát veszi az állandó választmány tárgyalás alá s az ügyet akár e javaslat elfogadásával, akár más javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. Az állandó választr mány a képviselőtestület tagjaiból alakított külön önálló önkormányzati szerv, melyben a tisztviselők közül egyedül a polgármester, vagy ha ő nincs jelen, a helyettese, mint elnök foglal helyet. Az elöljáróság egyéb tagjai tehát nem tagok s mint ilyenek szavazataikkal nem befolyásolhatják az állandó választmánynak, mint külön önkormányzati szervnek a döntéseit. Minthogy pedig a jelen esetben a nem vitás tényállás szerint a tisztviselők szavazatai döntöttek az állandó választmánynak a jelölések tárgyában elfoglalandó álláspontja kérdésében, a jelölés törvényellenesen jött létre. Az ügy érdemére nézve mellékes, hogy a képviselőtestület e törvényellenes jelölés alapján hogyan hozta meg a határozatát. A választási eljárás ugyanis két egymástól el nem választható részből áll, a jelölésből és a választásból. Mindkét résznek törvényesnek kell lennie és akármelyik rész törvény- ellenesen történt lefolyása az egész eredmény semmisségét jelenti. — 3. Elfogadhatónak ítélte a törvényhatósági bizottság a fellebbezésnek azt az indokolását is, hogy a képviselőtestület tisztviselő tagjai nem lettek volna beválaszthatók az egyes bizottságokba. Nincs ugyan kifejezett jogszabály e tilalomra, de a már előbb felhívott városi ügyviteli szabályzat azon rendelkezésére, hogy „a tisztviselők közül minden szakosztályban, mint szakelőadók osztatnak be“, következik a felebbezésben előterjesztett kifogás helytállósága. — Az önkormányzat szellemével nem volna ugyanis összeegyeztethető az, ha az egyes bizottságokban az önkormányzat alkalmazottai lényeges befolyást gyakorolhatnának az ügyek elintézésének módjára. — Egyébként az 1929: XXX. te., mely a legújabb önkormányzati jogalkotás megnyilatkozásaként tekinthető, 27. §-ában ezt a jogelvet érvényesíti is kimondván, hogy „a szakbizottságok tagjává nem lehet megválasztani azt a köztisztviselőt, aki hivatali állásánál fogva tagja a törvényhatósági bizottságnak.“ — A MESE közgyűlése. A MOVE Egri Sport Egylet 1939. évi rendes közgyűlését 1939. évi február hó 24-én 18 órai kezdettel tartja meg a vármegyeháza kistermében. Erre az egyesület tagjait ezúton is meghívja az elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Ügyvezető alelnöki jelentés. 3. Titkári jelentés az egyesület 1938. évi működéséről. 4. Pénztári jelentés. 5. Számvizsgáló-bizottsági jelentés. 6. Üj tisztikar választása. 7. A költségvetés megállapítása. 8. A központi alapszabályok tárgyában határozathozatal. 9. Esetleges indítványok. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 1939. évi március hó 5-én, azaz vasárnap d. e. 11 órai kezdettel tartja meg az elnökség. 5—10—20 százalékkal csökkentette az árkormánybiztos a mezőgazgasági szerszámok árait fi udrmegye kisgyűlése megsemmisítette a utírosi bizottsági uálasztásokat és elfogadta Radii Károly fellebbezését
