Eger - napilap, 1939/1
1939-02-12 / 25. szám
Eger, L. évfolyam, 25. szám Aha 12 FILLÉB ♦ Vasárnap # Trianon 20, 1939. február 12, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRHEGYEI POLITIKAI NAPILAP Rövid közgazdasági hír számol be a lapokban arról, hogy az árkormánybiztos közbenjárására : az állati oltóanyagok árát ismét mérsékelték. Csak egy láncszeme ez annak a szociális szellemű gazdaság- politikának, amely az árkérdést már j nem a magánosok problémájának j tekinti, hanem minden téren a le- j hetőség határain belül védeni igyek- ! szik az erősebbnek kiszolgáltatott kisembert. A magyar árkormánybiztos eddigi működése során elvitte ezt a szociális szellemet az élet minden terére. A régebbi évtizedekben szinte lehetetlenségnek látszott az, hogy az állam közvetlen beavatkozással a kisember javára billentse a nemzeti jövedelem mérlegét, az Imrédy-kormány működése óta azonban a kenyér, a petróleum, a kerékpárgumi, a raffia, az üvegáru, számos vegyészeti nyersanyag, abőráru, a juttaszövet, csaknem minden építőanyag, a cukor, a rézgálic és még sok egyéb fontos áru lett lényegesen olcsóbb. Az olcsóbbodás oka kivétel nélkül minden esetben az árkormánybiztos közbelépése volt. A cikkeknek olyan széles skálájáról van szó, hogy a magyar fogyasztó, elsősorban pedig a mező- gazdaság által évente megtakarított hatalmas összegeket ezidősze- j rint még pontosan kiszámítani nem í lehet. Kétségtelen azonban, hogy \ már több száz milliós olyan összeg- j ről van szó, amely egyrészt megtakarítás formájában, a széles fogyasztó néprétegek számára marad meg, másrészt pedig — és ez a fontosabb, — lehetővé teszi a fogyasztás lehetőségét s ezáltal nagymértékben megjavítja az ország dolgozó millióinak sorsát. Elég itt csak a cukor példájára hivatkozni: ez az ármérséklés egymagában huszonöt millió pengő megtakarítást jelent a szegény falusi kisember számára, vagy másszóval: hatalmas néprétegeket kapcsolt be a fogyasztásba, amint erről a hiteles fogyasztási adatok máris tanúskodnak. Tőkeszegény országban, ahol népünk jóléte és boldogulása nagymértékben függ az időjárás kényé- től-kedvétől is, csak lassan, lépésenként lehet emelni a lakosság életszintjét és keserves munkával kell kiküzdeni a szegény ember boldogulását. Aki olyan szociális reformokat hirdet, amelyek nem állanak arányban az ország teljesítőképességével, tulajdonképpen nem mozdítja elő a kívánatos szociális célt, hanem megakasztja a termelés folyamatát és ezzel csak az ország elszegényedését fokozza. Jól láttuk ezt annakidején, amikor Magyarországon, vagy egyéb országokban is szocialista pártok voltak uralmon. Az általuk hirdetett és erőszakolt újítások tönkretették az ipart, a kereskedelmet és kilúgozták a pénz értékét is, mérhetetlen kárt okozva ezzel a filléreket, szorgalmasan gyűjtő dolgozó kisembernek. Ezekből a tapasztalatokból azt a tanulságot kell levonni, hogy módjával, józanul kell haladni a reformok útján. Ezt teszi vitéz Imrédy Béla szociális reformpolitikája, amely a munkaidő és munkabérek szabályozásával, a földbirtokviszonyok igazságosabbá tételével, a falu és a város egészségügyének gondozásával, az aggkori biztosítás megvalósításával, az árak közérdekű irányításával, az élet minden vonatkozásában maradandó, állandó és intézményesen védett előnyöket harcol ki a magyar nép számára. Ez a reformpolitika nem ígér földi paradicsomot, munkátlanul és érdemtelenül élvezett életet, de amit a magyar népnek nyújt, azt állja és minden körülmények között biztosítja is. Apró kövekből épül fel az új és szociális szellemű Magyar- ország gazdasági épülete. Egyik téglája a mostani ármérséklés, amely az életrevaló és a korral haladó gazda szempontjából ismét az ingó vagyon megőrzését és növelését teszi lehetővé. A szociális árpolitikának ezen az útján gyakran kell számolni külföldi körülményekkel, de megállásról nem lehet szó. A haladás nem fog megszakadni s a nép szociális érdekeiben tett intézkedéseket megbánni sohasem fogja ez az ország. Szmrecsányl Lajos dr. érsek, pápai frónálló pásztorlevelében méltatja az elhunyt XI. Pius pápa nagyságát Az egyházmegye templomaiban csütörtökön, az egri főszékesegyházban hétfőn lesz az ünnepélyes requiem Eger, február 11. XI. Pius pápa elhúnyta alkalmából Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pápai trónálló pásztorlevelet adott ki, amelyben nemesen egyszerű szavakkal méltatja az elhúnyt pápa nagyságát és intézkedik a katolikus világot ért mély gyász egyházmegyei nyilvánítása iránt. A pásztorlevélben az érsekfőpásztor a következőket mondja: Mélyen megrendülve vettem a gyászhírt XI. Pius pápa, Szentségei Atyánknak a mai nap hajnalán bekövetkezett elhúnytáról. Gyászbaborult lelkem előtt elvonul az az áldásteljes tizenhét esztendő, melyet a nagy Pápa Isten különös jóvoltából Szent Péter trónján az Egyház kormányzatában eltöltött, soha el nem térve a jelszótól: „Pax Christi in regno Christi“, mellyel fenséges útjára indult s messzelátó fölényes s céltudatos egyéniségének erejével minden kormányzati tényében megnyilatkozásra juttatott, utat jelölve a békétlenség által szétszaggatott világnak, amelyen a társadalom, a család üdve-java a legbiztosabban elérhető. Áldott emlékének kegyeletem fenntartása és tanainak hűséges követése legméltóbb megnyilatkozása lesz annak a köteles hálának, mely minden igaz keresztény szívből felfakad s mely most arra kötelez, hogy a dicső elhúnytat az örökkévalóság felé vezető útjában bensőségteljes imáinkkal kísérjük s hozzá méltó utódért esedezzünk az ég Urához. Az egyházmegye minden templomában tehát a gyászos elhalálozást követő heted napon vagyis f. hó 16.-án, csütörtökön, megelőző háromnapos harangzúgás után, liberával egybekötött ünnepélyes gyászmise mutatandó be, amelyre a hatóságok és testületek is meghívandók. Egerben, a plébánia hivatal értesítése szerint, február 13-án, hétfőn délelőtt 9 órakor lesz az ünnepélyes gyászmise, amelyen megjelennek az összes hatóságok, testületek, társadalmi egyesületek is. Táviratok a világ minden részéből. XI. Pius pápa halála az egész világon mély megrendülést váltott ki. A sajtó mindenütt részletesen foglalkozik a haláleset körülményeivel. A francia sajtó a pápa halálával kapcsolatban megállapítja, hogy éppen a legkritikusabb nemzetközi helyzetben történt. Az olasz sajtó a legmélyebb gyász hangján búcsúztatja a pápát és méltatja hosszú pápaságának eredményeit. Különösen kiemelik a lapok Olaszország szempontjából a lateráni egyezmény megkötését és ennek áldásos hatását. Olaszország — írja Virginio Gajda a Popolo d’Italia hasábjain — tisztelettel hajt térdet a nagy pápa előtt. — A kárpátaljai kormány megakadályozta, hogy a magyar párt indulhasson a képviselő választáson. Ezzel kapcsolatban Eszterházy János gróf igen éles nyilatkozatott adott, amelyben hangsúlyozza, hogy ezek után nem lehet megkívánni a magyaroktól, hogy bizalommal viseltessenek a kormány iránt, amely legelemibb jogát sem kívánja megadni egy népnek. A kárpátaljai magyarság — mondja a nyilatkozat — legélesebben szembe helyezkedik a kormány rendelkezéseivel. — A pozsonyi tartományi hivatal a Me- lanchton kiadásban megjelenő lapokat betiltotta. — Stojadinovics volt jugoszláv miniszterelnök Koroseccel hosszabb megbeszélést folytatott. — A kolozsvári hadbíróság tegnap hirdetett ítéletet az egyetem rektora ellen elkövetett merénylet ügyében. A bűnügynek ötvenhat vádlottja volt, akik közül egy joghallgatót és egy gazdászt a hadbíróság halálra ítélt. — Az arabangol megbeszélésen az arabok négy pontba foglalták össze követeléseiket. Eszerint az arabok követelik függetlenségük elismerését, a mandátum mogszüntetését, a zsidók bevándorlásának tilalmát s azt, hogy zsidónak Palesztinában nem adnak el földet. — Az egyik román petroleum társaság egyik kútja kigyulladt. A tüzet még nem sikerült eloltani. Az anyagi kár óriási méretű. — Tegnap a fasiszta nagytanácsot váratlanul összehívták. Nemzetközi körökben ennek a ténynek nagy jelentőséget tulajdonítanak. A sajtó a nagytanács összehívását összefüggésbe hozza az angol-francia katonai szövetség megkötésével és a spanyol helyzettel.
