Eger - napilap, 1939/1
1939-02-12 / 25. szám
2 EGER 1939, február 12. Január 16-án Braun Károly polgármester Egerről tart előadást Budapesten a Baross Szövetség idegenforgalmi csoportjában A Baross Szövetség országos idegenforgalmi és fürdőügyi főcsoportja legutóbb mozgalmat indított, amelynek keretében megszólaltatja a nevesebb vidéki városokat, mutassák be kincseiket, nevezetességeiket, idegenforgalmi vonzó értékeiket Budapest szakköreinek és közönségének. Az első idegenforgalmi előadást Tost László, Kassa polgármestere tartotta a Baross Szövetségben s a szövetség legközelebbi előadókul Munkács képviselőjét és Eger polgármesterét kérte fel. A Baross Szövetség soron következő idegenforgalmi délutánja február 16-án, csütörtökön V2 7 órakor lesz a Szövetség Múzeum utcai székházának dísztermében. Elsőnek Vo- záry Aladár, Munkács képviselője értekezik „Munkács és a visszacsatolt északkeleti felföld idegen- forgalmi lehetőségei“ címmel, utána Braun Károly polgármester tartja meg előadását „Eger műemlékei és fürdői“ címmel. Az előadás bizonyára nagyban fogja növelni az érdeklődést Eger városa iránt. Röuióesen megtörténik a ööntés, hol lesz Budapest mátrai erőtelepe Megírtuk néhány héttel ezelőtt, hogy Budapest székesfőváros vezetősége új, nagy villamos erőtelep létesítését határozta el. A centrálé Heves vármegye szempontjából rendkívül nagyjelentőségű, mert azt a főváros a megyei barnaszéntelepek közelében építi meg. Ezzel a vármegye területén lévő hatalmas értékű gazdasági kincsek kiaknázása megkezdődik, ugyanakkor a legszegényebb vidék, a Pásztó és Hasznos körüli vidék népe állandó munkaalkalomhoz jut. Úgy tervezik, hogy az új centrálé ne csak Budapest részére szolgáltasson áramot, hanem kapcsolódjék be a környék áramszolgáltatásába és igy irányító szerepet vállaljon az ország energiagazdaságában. A telep építésének előkészítő munkálatai megindultak. Elsősorban a hely pontos kijelölése tekintetében történik döntés, mert egyes tervek szerint Rózsaszentmárton, más gondolat szerint Lőrinci környékén volna az építkezés legjobban megoldható. Hír szerint a döntés a közeli napokban megtörténik és az erőtelep építése még a nyár folyamán megindulhat. Megtörtént Egerben az első iparengedély-elvonas a kontárok pártolása miatt Eger, február 11. Annak ellenére, hogy az iparhatóságok az utóbbi időben a legerélyesebb módszerekkel igyekeznek a törvényes iparüzők legégetőbb sérelmét, a kontárkérdést orvosolni, ma is nagy számban akadnak olyan iparosok, akik törvényes jogosítvány nélkül vállalnak munkát, vagy esetleg jogosítvány birtokában fedezik a „hivatásos“ kontárok működését, felbecsülhetetlen kárt okozva ezzel a nagy közterheket viselő törvényesen dolgozó iparosmestereknek. Az egri ipartestülethez és a város polgármesteréhez, mint iparhatósághoz érkeznek a panaszok a jogosulatlan, vagy törvényellenesen működő iparűzők ellen s az iparhatóság drákói szigorúsággal igyekszik gátat vetni a kontárok kártékony tevékenységének. A város polgármestere, mint elsőfokú iparhatóság éppen a napokban hozott ítéletet egy iparos ellen s az ítélet — ezúttal első esetben Egerben — az iparengedély megvonásával sújtotta a kontárok pártolása miatt elitéit iparosmestert. Az Eger és Vidéke Ipartestülete kérelme folytán meghozott polgár- mesteri véghatározat Szőke Jenő egri lakos, okleveles mérnök kőműves és ácsmesteri iparengedélyét hat hónapi időtartamra elvonja. A véghatározat rendelkező része ezenkívül további kihágási ítélet jogerős kimondása esetén kilátásba helyezi az elítélt iparengedélyének végleges elvonását is. A véghatározat megokolása szerint Szőke Jenő, aki hasonló cselekményért már két esetben büntetve volt, a kihágást azzal követte el, hogy építkezéseket vállaló, ipar- engedéllyel nem bíró kőművessegédeknek az építkezés tervét aláírta, többször elkészítette s magát felelős munkavállalónak és szakértőnek jelentette be s ezért díjazást fogadott el. Szőke Jenő — mondja a meg- okolás — ezzel a ténykedésével megkárosítja a szabályszerű iparengedéllyel bíró építőiparosokat, akik ezáltal számos keresettől esnek el, megkárosítja az államot, mert elősegíti az iparengedély nélküli segédek kontárkodását, akik közterheket nem viselnek. Cselekménye annyival is inkább súlyos elbírálás alá tartozik, mert Szőke Jenő okleveles mérnök, s mint ilyen magasabb képzettséggel bíró egyén, cselekményének erkölcsi részét sokkal inkább meg tudja | ítélni, mint más kisebb képzettség j mmmmnmuammmmmmmmmmmmmmmmm ramra gél bíró iparosember s neki éppen ezen oknál fogva inkább tartózkodnia kellene hasonló cselekedetektől, mint másnak. Ezzel szemben azonban a kihágási cselekmények sorozatát követi el, miértis iparának gyakorlásához szükséges megbízhatóságát elvesztette s ezért iparengedélyét el kellett vonni. A véghatározat nem jogerős, ellene 15 napon belül Heves vármegye alispánjához fellebezés adható be. Eger lakosságának csaknem fele átesett az influenzán Gyenge lefolyású volt a járvány Ezen a télen a szokottnál nagyobb területen lépett fel az influenza hazánkban is. A tél járványos betegsége Egert sem kerülte el és orvosi körökből nyert értesülésünk szerint a betegségen a város lakosságának csaknem a fele átesett. Szerencsére a megbetegedések csaknem kivétel nélkül enyhe le- folyásúak voltak, a fertőzés főleg a garatot, gyomrot és a fül belső részeit támadta meg, egyes esetekben, különösen a hallószervek megbetegedése kellemetlen orvosi beavatkozást is vont maga után, de a betegségek legnagyobb része az ismert lázas tüneteket mutatta s néhány napi ágyban fekvés és gyógykezelés után minden következmény nélkül megszűnt. Az influenza elfajulásának megakadályozásában komoly szerepe volt a lakosság óvatosságának is, amellyel az első influenzás tünetek észlelése után megelőzni igyekezett a bajt s vagy azonnal orvoshoz ment, vagy maga szerezte be a gyógyszertárban készen kapható influenza-ellenes orvosszereket. Szövődményes megbetegedés elenyészően csekély számban fordult elő, halállal végződő megbetegedést mindössze egy esetben jelentettek a hatósági orvosoknak. A járvány egyébként már szűnő- ; ben van, bár még mindig elég nagy ; számban szorulnak házi ápolásra ! influenzás tünetek miatt. Február 13-ása életbe lép a kereskedelmi segé&aim&ásotE legkisebb munkabéréről szélé határozat Eger, február 11. í A kereskedelmi miniszter meg- j erősítette az illetékes bizottságnak 1938. november 25-én hozott azt a határozatát, amellyel a kereskedelmi segédmunkások legkisebb munkabérét az ország egész területére kiterjedő hatállyal megállapította. A határozat alkalmazása szempontjából az ország területe három csoportra oszlik. AzI. csoport Budapest, továbbá az 5 környező megyei város. A II. csoport: az ország területén levő összes törvényhatósági jogú városok és az első csoportba nem tartozó összes megyei városok. A III. csoport: az ország területén levő összes községek. A fizetendő legkisebb heti munkabérek a következők: 16 éven alul a második területi csoportban 10 P, a harmadikban 9 P, a tizenhaton túl, de húszon alul a II. csoportban 14-50 P, a IlI-ban 12, a húsz életéveméül, de huszonnégyen alul a.II. csoportban 18 P, a IlI-ban 15 P, huszonnégy életéven felül a II. csoportban 20 P, a IlI-ban 18 P. A női segédmunkások a férfi munkások részére megállapított hetibéreknél két pengővel alacsonyabb hetibérrel java- dalmazandók. A napi négyórai foglalkoztatásra felvett segédmunkásnak a megállaí pított rendes hetibérek 50 százaléka i fizetendő. Napi négy óránál hosz- szabb foglalkoztatás esetén a teljes hetibér fizetendő. A kisegítő munkás napibére (férfiaknak, nőknek) területi csoportok szerint 5, 3, 2 P. Azok a segédmunkások, akik a saját kerékpárjukkal végeznek munkát, a részükre megállapított hetibéren felül területi csoportok szerint 3, 2 P pótdijat kapnak. Azok a segédmunkások, akiknek munkaideje a törvényes rendelkezések értelmében a heti 60 órán túl terjedhet és alkalmaztatásuk tényleg túl is terjed, a megállapított hetibérek 15 százalékkal magasabb összegével javadalmazandók. A határozat hatálya nem terjed ki a bank- és pénzváltóintézetekben és a biztosító vállalatoknál alkalmazott segédmunkásokra. A határozat 1939. február 13-án lép hatályba és rendelkezéseinek megszegése az 1937: XXI. te. 45. §-ba ütköző kihágás. — Pótvásárok és vásáráthe- Igezés. Heves vármegye alispánja Kápolna községbe február 13-ra, Verpelét községbe február 14-re pótvásárt engedélyezett, Gyöngyöspata község március 15-re kitűzött vásárját kivételesen március 8-ra helyezte át.
