Eger - napilap, 1938/2
1938-12-24 / 203. szám
Eger, XEIX. évf. 203. szám* A 8 ü. 8 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 19,1938. december 24, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11.- KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA: EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- SZÁMLA: 54 558. SZ. A magyar külpolitika útjai A magyar Ruhrvidék ipari központjában, Ózdon, gróf Csáky István az új magyar külügyminiszter messzehangzóan jelentős és érdekes programbeszédet mondott. Dolgozni akarunk — mondotta gróf Csáky István — dolgozni akarunk: ez a nagy nemzeti elszánás jellemezte a magyar közéletet azokban a szomorú években, amikor reánk szakadt történelmünk egyik legnagyobb csapása, a trianoni megcsonkítás. Dolgozni akarunk, hogy érezze meg a világ, Európának ebben a részében nélkülünk, vagy ellenünk alkotó, építő politikát sokáig nem lehet csinálni. Összeszoritott foggal, nagy elszánással kezdődött meg Csonkamagyarországon az újjáépítés munkája s ennek a nemzeti munkának minden egyes résztvevője tudta, hogy a saját erőnkre vagyunk utalva. Évekig tartott — mutatott rá a külügyminiszter arra — hogy a nemzeti külpolitikai élet fordulatai nekünk is lehetővé tették, hogy országunk védelmére felfegyverkezhessünk. Több mint egy évtizedig a magyar bel- és külpolitika minden eszközzel oda irányult, hogy bebizonyíthassuk a világ előtt, hogy az igazságtalanságba nem tud belenyugodni, a trianoni igazságtalanságba nem hajlandó belepusztulni ez a nemzet. Súlyos, nehéz évek után, 11 évvel ezelőtt virradt ránk az első vigasztalással jövő nap, amikor egy hatalmas nemzet nagy vezére, Mussolini méltányolva és megbecsülve a magyar nemzet hagyományos politikai hűségét, amellyel sokszor a maga elsődleges érdekeinek ellenére is kitartott barátai mellett, segítő, baráti kezet nyújtott nemzetünknek. Ez volt az első lépés, amely elszigeteltségünkből kiemelt s a továbbiak során a magyar nemzeti politika arra irányult, hogy belsőleg és külsőleg megerősödve újabb barátokat szerezzen. Az a nagy erő, amely Európában ma vezető szerepet játszik s amelyet a Berlin—Róma tengely néven ismernek, ezen a földön nyerte első elképzelését, akkor, amikor Gömbös Gyula világgá hirdette a berlin—római tengely létrehozásának szükségességét. Maga a kifejezés is a nagy magyar államférfitől származik s a tengely valóban létrejött, s hogy létrejött, végeredményben annak köszönhetjük ma Münchent, annak köszönhetjük, hogy a Felvidék tekintélyes része visszatérhetett az anyaországhoz. Szólt ezután gróf Csáky István külügyminiszter arról, hogy a magyar nemzeti politika milyen öntudatos és előrelátó munkával igyekezett és igyekszik barátainak számát növelni. Utalt itt elsősorban Lengyelországra, a hagyományos lengyel—magyar barátságra, amelyet sikerült próbátállóan erőssé és szélessé terjeszteni. Megemlékezett arról is, hogy igyekeztünk normali- zálni a szomszéd államokkal való viszonyunkat is. E tekintetben is hivatkozhat a magyar külpolitika bizonyos eredményekre s amennyiben és ahol ezek az eredmények még késlekednek, nyugodt lelkiismerettel megállapíthatók, hogy nem a mi hibánkból. Foglalkozott ezután a megnagyobbodott ország kisebbségeinek kérdésével is és ennek a világszerte nehéz problémának klasszikusan szép, egyszerű és századok hagyományaiban gyökerező magyar fogalmazását adta. Azt kívánjuk — mondotta a miniszter — hogy kisebbségeink, amelyeknek száma most lényegesen megnőtt, otthon érezzék magukat Magyarországon. Szent István hagyományain épül a magyar kormány amaz álláspontja, hogy a kisebbség ne legyen kisebbség ebben az országban. Amig a kisebbség az ország törvényeit tiszteletben tartja és nem követel privilegizált helyzetet a többségi nemzet rovására, addig mindig számíthat a magyar kormány védelmére és teljes támogatására. Az ózdi programbeszéd beszámolót adott két évtized magyar külpolitikai munkásságáról és tájékoztatót adott arról, hogy a megnagyobbodott Magyarország külpolitikája az elkövetkező napokban és években milyen irányban akarja szolgálni tovább az elalkudhatatlan nagy magyar célokat. Budapest, december 23. A NÉP csütörtökön este értekezletet tartott, amelyen nagy érdeklődés mellett Tasnády Nagy András igazságügyminiszter ismertette a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvény- javaslatot. Ki tekintendő zsidónak és mi zsidóvállalatnak A törvény rendelkezései szerint zsidónak kell tekinteni minden telivér és félvér zsidót, nem zsidónak tekintendő, aki csak egynegyed arányban zsidó és a félvér zsidók közül az, aki olyan házasságból született, melyet 1938 január 1-e előtt kötöttek, ha a zsidó fél is már a házasság megkötése előtt meg- keresztelkedett és a házasságból származó gyermek kereszténynek született. A zsidók „elkülönített“ választójoga, állampolgársági revízió Az ú] zsidótörvény Javaslat: Zsidó nem lehet közalkalmazott, állami jogosítvány, engedély, színház, filmszínház, lap tulajdonosa, igazgatója, vagy irányítója A kamaráknál az arányszám 6 százalék, a magánvállalatoknál 12 — A kormány felhatalmazást kap a zsidók kivándorlásának elősegítésére Nem vonatkozik a törvény azokra, akik a világháborúban ezüst vagy arany vitézségi érmet szereztek, vagy vitézségükért két ízben kitüntetést kaptak, továbbá a legalább 50 százalékos hadirokkantakra. Zsidó vállalat az olyan, amelynek tulajdonosa, vezetője, vagy a vezetők többsége zsidó, vagy az értelmiségi munkakörben alkalmazott zsidók száma nagyobb az e törvényben megengedettnél. A belügyminiszter az 1914 június 1. után szerzett állampolgárságokat visszavonhatja, ha az illető zsidót életviszonyai nem utalják arra, hogy az ország területén maradjon. Hatálytalanítani kell az állampolgárságot, ha azt visszaéléssel szerezték. A zsidók a képviselői és törvényhatósági választójogot elkülönítve gyakorolják. Az általános választásokat követő 30 napon belül külön országos zsidó listára szavaznak. Az ezen szereplő zsidó képviselők száma az összes képviselők 6 százaléka lehet. Felsőház tagja választás útján zsidó nem lehet. Közalkalmazott zsidó nem lehet, még hadikitüntetéssel sem Közalkalmazott, vagy bármely közintézet, vagy közüzem alkalmazottja zsidó nem lehet. Ez vonatkozik a hadi kitüntetettekre is. Nem lehet zsidó hites tolmács, bíró, közjegyző, stb. 6 százalék arányszám a kamaráknál, lapkiadó, szellemi irányító, színház, filmszínház igazgató se lehet Az ügyvédi, mérnöki, orvosi, színházi és filmkamarákban, valamint a sajtókamarákban zsidók csak 6% erejéig vehetők fel, ezenkívül az összes szám 3%-a erejéig hadikitüntetettek. Ez a rendelkezés a javaslat életbelépésével egyidejűleg lép hatályba. Időszaki és nem időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője, vagy bármi néven megjelölt olyan munkatársa, aki a lap szellemét irányítja, vagy a lap szellemében irányító befolyást gyakorol, zsidó nem lehet. Ez vonatkozik a hadikitüntetettekre is. Egyéb munkatársak a vállalatoknál általában az érvényes arányszámig lehetnek zsidók. Nem vonatkozik ez a kimondottan zsidó lapokra és kivételt lehet tenni az idegen nyelven megjelenő lapokra. Színház és filmszínház igazgatója, művészeti titkára, dramaturgja, vagy a színház szellemében bárminemű tekintetben irányitó alkalmazottja zsidó nem lehet. Hz állami egyedárúságok, iparigazolványok nem adhatók ki zsidóknak Állami egyedárúságok, vagy jogosítványok zsidóknak nem juttathatók. A mai állapotnak öt éven belül meg kell szűnnie. A közszállításban a zsidók a legközelebbi két évben húsz, a következő két évben tiz, 1943-ik évtől kezdve pedig 6%-
