Eger - napilap, 1938/2

1938-12-24 / 203. szám

2 EGER 1938. december 24 ban részesülhetnek. Ipari igazol- hatnak ki, amíg arányszámuk el ványt zsidóknak addig nem állít- nem éri a 6°/o-ot. A kereskedelem, munkásszervezetek ... Magánvállalatnál az értelmiségi alkalmazásban — kereskedősegédek is — az arányszám 12%, ezenkívül 3% hadikitüntetett. A tíznél keve­sebb alkalmazottnál 2, ötnél keve­sebb alkalmazottnál 1 zsidó alkal­mazott lehet. Az arányszám az al­kalmazottak illetményeire is vonat­kozik. Az arányszámot 1943 ja­nuár 1-ig kell megvalósítani, fél­évenként egyenletes arányban. Az eddigi szabályokat kell alkalmazni egyesületeknél és érdekképviseletek­nél is. * Munkásegyesületek, vagy szerve­zetek intézője és vezetője zsidó nem lehet. Munkaközvetítő tulajdonosa, vagy alkalmazottja szintén nem le­het zsidó. A kivándorlás elősegítése Miután a párt a javaslatot álta­lánosságban elfogadta, Imrédy Béla miniszterelnök röviden vázolta, hogy a javaslat négy szempontot emel ki, még pedig: 1. a leszármazási kri­térium, 2. a speciális státus kreá­lása, közjogi állás szempontjából, ami a választójog gyakorlásával ér­vényesül, 3. a zsidóság elhelyezke­A miniszterelnök ezután bejelen­tette, hogy a fóldbirtokreformról szóló javaslat, melyet a kormány a zsidó javaslattal egyidejűleg szere­tett volna beterjeszteni, a földmi- velésügyi miniszter betegsége miatt kerül később benyújtásra. Ennek a javaslatnak legfőbb in­tézkedése az lesz, hogy a zsidó ké­zen levő birtokoknál 300, egyéb birtokoknál 500 holdon felül bizo­nyos hányad kisbérietek céljából igénybe vehető. Ez a százalék a birtok nagysága szerint progresszí* ve emelkedik, húsztól 50 százalékig­désének szabályozása az ország gaz­dasági, szellemi és társadalmi életé­ben, 4. az a szempont, hogy mind­ezek az intézkedések csak úgy vi­hetők keresztül, ha a zsidók kiván­dorlását is előmozdítják, ezért a kormányt fel kell hatalmazni arra, hogy ebben a tekintetben eljár­hasson. újévre marad Ezzel kereken egymillió hold föld kerülhet rendelkezésre. A miniszterelnök általános he­lyesléssel fogadott beszéde után a pártértekezlet végétért. A zsidótörvénnyel kapcsolatban a kormány felhatalmazást kap a zsidók kivándorlásának előmozdí­tására és a zsidó vagyonok kivite­lének szabályozásáról rendeleti utón intézkedhetik, továbbá a vállala­toktól adatszolgáltatásokat köve­telhet. A javaslatot a pénteki ülésen a képviselőhöz ülése elé terjesztik. A fölbirtokjavaslat az Öt százalékkal csökkentette a beruházási hozzájárulás összegét a döntőbizottság Eger, december 23. I Megírtuk nemrégiben, hogy az egyszeri beruházási hozzájárulást az egri pénzügyigazgatóság kilenc mil­lió pengőben összegezte a vármegye területén. A kivetés ellen másfélszáz fellebbezést nyújtottak be az érde­keltek s a fellebbezéseket már le is tárgyalta az erre a célra össze­állított döntőbizottság. A legutóbbi pénzügyigazgatói je­lentés szerint a fellebbezések elbí­rálása folytán a hozzájárulás ösz- szege mintegy öt százalékkal lett kisebb. A hozzájárulások fizetése a a törvény előírása szerint történik. Más években 7—8000, az idén csak 2000 karácsonyfát hoztak az egri piacra A Felvidék helyett Tiszafüredről hozták tegnap Eger, december 23. Napról-napra több panaszt hal­lunk a karácsonyfák drágasága miatt. Nemcsak a karácsonyfa vá­sárlói, hanem a cukorkát és kará­csonyfadíszeket árusító kereskedé­sek is panaszkodnak már a fenyők drágasága felett, mert kevesebb karácsonyfát vásárolt a közönség, s ennélfogva kevesebb cukorka és dísz fogyott az idén. A karácsonyfa-árusok azt mond­ják, hogy nem ők tehetnek a ma­a fenyőt gas árakról. Elmondják, hogy más években 7—8000 karácsonyfát hoz­tak az egri piacra, s az olcsó ka­rácsonyfa mind elkelt. Most nem tudtak hozni, csak kétezret, mert nem tudtak honnan vásárolni. Az első tételek a Mátrából, s a vissza­tért Felvidék egy részéből kerültek ki. Tegnap már Tiszafüredről szál­lították Egerbe a karácsonyfát, egyik fakertészetből. Különös mó­don tehát nem a hegyekből, hanem az alföldről jött hozzánk a fenyő. Bizony egy három méteres fenyő­ért 6—10 pengőt is elkértek, asze­rint formásabb vagy formátlanabb volt a fa. Egyik kereskedő, aki élelmiszert, cukorkákat és kará­csonyfadíszeket is árul, arra az el­határozásra jutott, hogy a követ­kező évben ő maga vásárol be na­gyobb mennyiségben karácsonyfát és minden vevőjének ajándékba adja a fát, ha a cukorkát és egyéb szük­séges kellékeket nála vásárolja. Karácsony vasárnapjától a Kis-Korona ismét megnyílik. Lantos Marlca elsőrendű duója játszik. Egri cserkészek Ungutírott (Befejező közlemény) Búcsú az ősi várostól. Délután ismerkedés volt a gim­názium tornatermében. Nagy szám­ban jelentek meg a cserkészfiúk és cserkészlányok. Közvetlenek voltak, barátságosak. A koedukáció jó kö­vetkezménye ez. A rosszról nem föladatunk itt szólni. Parancsnokunk, dr. Palos Bernar- din nyitotta meg az ismerkedést. Nem ünnepélyt akarunk rendezni, abból éppen elég kijutott már min­denkinek — mondotta többek között. — Célunk az, hogy a húszesztendős elszakított élet után újra össze­melegedjünk, megfogjuk egymás kezét. S az ungvári cserkészek, akik pincehelyiségekben tartották titkos gyűléseiket, akik megszokták, hogy csak lefojtott hangon, a föld mélyé­ben zendülhet föl a magyar nóta, szívvel-lélekkel énekelték velünk együtt ezeréves dallamainkat. Meg­lepő volt, hogy mennyi nótát ismer­nek. Nem volt hiába a pincékben való gyűlés, nem volt hiába a sok rejtett imádság. Színfoltok, meleg hangulatképek. Olyan sokat lehetne írni róla. Hősiességük megdöbbentő és meg­szégyenítő. Mindig összetartottak. Ha kellett, a cseh rendőrség ellem ha kellett a cseh csendőrök ellen. Megdöbbentő és megszégyenítő — ránk nézve. Milyen más világ. Ahogy egy magasrangú magyar ka­tonatiszt megjegyezte: Elmehetnénk oda magyarságot és hazafiasságot tanulni. Azokhoz, akiket megcson­kítottak magyarságukért. Akiket elevenen eltemettek. Akiket kín- padra vontak. Akikről hajmeresztő történeteket tudnának mesélni az ottaniak. Elmehetnénk tanulni attól a ruszin népvezértől, aki fogadal­mat tett, hogy világ csúfjára télvíz idején is egy szál vászonruhában, egy darab kenyérrel és szalonnával járja a falvakat és városokat, hogy hirdesse a dicsőséges cseh nemzet elbánásmódját. Hogy hirdesse a vi­lágnak egy meggyötört nép sok szenvedését, vértanúságát. Vagy el­mehetnénk tanulni attól a ruszin vezetőtől, aki akkor tanult meg egész családjával magyarul, amikor egyik magyar eladta hazáját, meg­feledkezett magáról és gyermekei­ről . . . Vagy tanulhatnánk azoktól a cser­készhősöktől, akik már egy félév­vel a bevonulás előtt lefoglaltak minden hosszabb szál fenyőfát. Ké­szítették a magyar zászlórudakat és diadalkapukat. Kinevették őket, szülőik gúnyjának lettek céltáblái. De azért összeszoritott szájjal, ke­mény akarattal dolgoztak, készí­tették elő a bevonulást. Honnan tudhatták, amikor mi még nem is álmodtunk róla. Vagy talán a hit mondatta velük ? És az ismerkedésnek bontakozó szálai most sem szakadtak meg. Élénk levelezés indult meg az ung­váriak és az egriek között. Érdemes lenne egy-két levelet közölni. Talán majd arra is sor kerül. Indulás hazafelé. Este váratlan meglepetésben volt részünk. Mikuláscsomag várt ben­nünket, mikor sétánkról hazatértünk. Wágner Atanáz ciszt. r. tanár, csa­pattiszt gondos figyelme volt. Reggel mégegyszer meghordoztuk zászlónkat Ungvár öreg utcáin. Még­egyszer végigtekintettünk a Dru- gethek várának ősi falain. S abban a pillanatban úgy éreztük, hogy ér­demes volt küzdeni. Érdemes volt elmenni oda. És érdemes tovább harcolni. Mindazért, ami a miénk, mindazért, ami magyar. Dr. Palos Bernardin parancsnok megemlékezett a Kormányzó Úr őfoméltósága nevenapjáról és érde­meiről. Aztán zenés ébresztővel végigjártuk a várost. Az állomáson megzendült a him­nusz. Köszönetét mondottunk min­denkinek, aki segített bennünket, aki vezetett, aki velünk volt. így adjunk karácsonyi és újévi ajándékul I Miért? Mert a jó könyvet mindenki szereti. — Nagy raktár a legújabb ifjúsági és szép- irodalmi müvekből a Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. Tekintse meg kirakatainkban a karácsonyi könyvujdonságokat. Könyvet]

Next

/
Thumbnails
Contents