Eger - napilap, 1938/2
1938-11-01 / 173. szám
2 EGER 1938. november 1. Az egri középiskolák minden évben kegyelete» ünnepséget rendeznek Eger nagy halottjának: Gárdonyi Gézának sírjánál. Ebben az évben a ciszterci gimnázium Vitko- vics-önképzőköre jelenik meg az egri remete sírjánál és rendezi meg az ünnepséget, a Gárdonyi Társaság nevében dr. Ágoston Julián főtitkár helyez koszorút a sírra. Az ünnepség november 1-én délelőtt 11 órakor lesz a várban. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ »♦ ♦»♦♦♦♦♦♦« HMM • Eger utíros képuiselőtestülete üöuözölte és bizalmáról biztosította Imrédy Eéla miniszterelnököt és kormányát A város ezer pengőt szavazott meg a Magyar a magyarért akcióra Eger, október 31. Eger város képviselőtestülete szombaton délután tartotta közgyűlését Braun Károly polgármester elnöklésével. Napirend előtt dr. Lipcseil Péter kormányfőtanácsos, kir. közjegyző szólalt fel és megemlékezett a magyar nemzett mai történelmi napjairól. Hálával és szeretettel említette a magyarság két nagy barátjának, Mussolininek és Hitlernek nevét, akik be fogják váltani a hozzájuk fűzött reményeket. Kitért a szónok a legutóbbi napok eseményeire és Bródy András ruszin miniszterelnök ismert letartóztatásának körülményeit érintve, kijelentette, hogy Bródy esete is bizonyítja, hogy mennyire igaza volt Hitlernek, amikor azt mondotta, hogy Benes összehazudta a csehszlovák köztársaságot. A történelmi események küszöbén a nemzet szívvel-lélekkel üdvözli vezérét: Horthy Miklós kormányzót, mondotta tovább dr. Lipcsey Péter és szavaira a közgyűlés tagjai lelkesen kezdték éljenezni nagybányai vitéz Horthy Miklóst. A szónok indítványára a közgyűlés hódoló táviratban köszöntötte a kormányzót. Ezután vitéz Imrédy Béla miniszterelnökről emlékezett meg a napirend előtt felszólaló dr. Lipcsey Péter. — Imrédy végigharcolta a világháborút és ma is minden csepp vérével szolgálja és diadalra akarja vinni a magyar ügyet. Pártkülönbség nélkül minden magyar embernek Imrédy mögött kell ma állni, amikor a külföld egy része a mi bőrünkre próbál megegyezést létrehozni. A továbbiakban a magyar királyi honvédségről beszélt a hála és szeretet szavaival Lipcsey Péter és a honvédség fejlesztése körül kiemelte vitéz Rácz Jenő honvédelmi miniszter érdemeit, majd a magyar külpolitika vonalvezetéséről szólva, elismeréssel adózott Kánya Kálmán külügyminiszternek. Indítványára a közgyűlés táviratban üdvözölte és legteljesebb bizalmáról biztosította Imrédy Béla miniszterelnököt és kormányának tagjait. A közgyűlés napirendjére térve Frank Tivadar főjegyző felolvasta az évnegyedes jelentést, amely részletesen kiterjedt a városi közigazgatás minden ágára. Az évnegyedes jelentéshez elsőnek Láng Nándor szólalt fel és az Eger egyik cikkét tette szóvá, a- melyben egy sokgyermekes család sorsának javítására indított akciót. A háztulajdonosok szívesen adnak a sokgyermekes családoknak lakást, de vannak családok, akik nem törődnek eléggé a gyermekek nevelésével és ilyen esetekben érthető a háztulajdonos elzárkózása. A felszólalásra Braun Károly polgármester azonnal válaszolt. Kijelentette, hogy az Eger cikkében említett sokgyermekes család támogatása érdekében mindent megtett a maga részéről. A gyermekek részére sürgősen kiutaltatta a fegyvergyakorlatra behívott férj után járó segélyt, holott ez szigorú értelemben megsem illeti őt. Az asz- szony lakáshiányról nem panaszkodott, amikor nála járt, de a jövőben ezen is fog segíteni. A városi hatóság ugyanis különös gondoskodással fordul a sokgyermekes családok felé, úgy is, mint háztulajdonos. A városi kislakástelepen augusztusban több gyermektelen családnak mondottak fel, hogy novemberben sokgyermekes családoknak biztosítsanak helyet .A legközelebbi lakás- változásnál gondolni fog a város Telekes Lajosra és családjára is. Vida Ferenc a szőlőtermés gyengesége miatt arra kérte a hatóságokat, hogy az adóbehajtásnál legyenek tekintettel a szőlősgazdák nehéz helyzetére. Tiltsa meg a város vezetősége, hogy idegenből hozzanak Egerbe bort, mert a korcs- marosok így nem vásárolnak a termelőktől, hanem az olcsóbb homoki borokkal fedezik szükségletüket. Sérelmesnek tartotta a gazdákra a légoltalmi rendeleteket, mert a pad lást ki kell üríteni, a gazdák pedig nem tudják máshol elhelyezni terményeiket. Braun Károly polgármester válaszában kijelentette, hogy tudatában van a szőlősgazdák súlyos helyzetének s éppen ezért még kora ősszel lépéseket tett arra, hogy a kormány adjon kamatmentes kölcsönt azoknak, akik nem tudják megdolgoztatni szőlőjüket. Nagy baj az, hogy a kormány bizalmatlan az ilyen kölcsönök folyósításánál, mert rendszerint nem fizetik vissza ezeket. Egerbe valóban igen sok alföldi bort hoznak. Élénk figyelemmel kiséri a behozatalt és megái- I lapította, hogy például szeptember I hónapban ezer hektoliter bor lépte át az egri vámokat az Alföld felől. A behozatalt azonban csak zárt területté nyilvánítás esetén lehetne megtiltani, akkor is csak a vörös borokat védené a zárt terület, a fehér borok továbbra is behozhatók maradnak. A felvidék visszacsatolásától sokat várhat a gazdatársadalom, mert jelentékeny piacot kap vissza s az értékesítés nem lesz olyan nehéz, mint eddig. Szajlai Sándor az Egri Héttel kapcsolatban szóvátette, hogy a gazdasági kiállításon magasak voltak a helybérek. Heller József dr. indítványozta, hogy a képviselőtestület mondjon köszönetét a Városi Fürdő igazgatójának a fürdő átalakításáért és modernizálásáért, mert a fürdő olyan szép, kényelmes, minden igényt kielégítő, hogy csak elismeréssel lehet róla szólni. A közgyűlés így határozott. A polgármester ezután előterjesztést tett a Magyar a magyarért mozgalom támogatására és javasolta, hogy erre a célra ezer pengőt szavazzon meg a közgyűlés. A képviselőtestület egyhangú lelkesedéssel szavazta meg a javasolt összeget a felvidéki magyarság segélyezésére. A város utcát nevezett el Lenkey Jánosról A közgyűlés további folyamán az elöljáróság előterjesztést tett arra vonatkozólag, hogy a közgyűlés ne| Az Egri Hangya Szövetkezet Igazgatósága, Felügyelőbizottsága és alkalmazottai részvéttel telt szívvel jelentik, hogy Edvi Illés Ödön ny. ezredes, a Szövetkezet igazgatósági tagja f. hó 29-én elhunyt. Edvi Illés Ödön tíz éven át volt tagja igazgatóságunknak és odaadó, önzetlen munkásságával hervadhatatlan érdemeket szerzett a Szövetkezet irányításában és felvirágoztatásában. Emlékét mindannyian kegyelettel őrizzük 1 Az Egri Egyházmegyei Takarékpénztár Igazgatósága, Felügyelő bizottsága és tisztikara mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva jelenti, hogy Edvi Illés Ödön ny. ezredes, a Takarékpénztár igazgatósági tagja f. hó 29-én meghalt. Az elhunyt hosszú időn át volt igazgatóságunk tagja és tevékeny szellemmel vett részt az intézet irányításában. Emlékét kegyelettel őrizzük! vezzen el utcát Lenkey Jánosról. Az elöljáróság Breznay Imre szak- véleménye alapján úgy határozott, hogy az Orom-utcát nevezi el a szabadságharc hőséről, mert ez az utca fekszik legközelebb Lenkey János szülőházához és a házszámozás is itt oldható meg legkönyeb* ben. A közgyűlés további részéről leg- kezelebbi számunkban külön cikkekben számolunk be. Megjelent a bortörvény végrehajtási utasítása A fóldmivelésügyi miniszter szombaton adta ki a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról szóló 1938. évi XXXI. törvénycikk végrehajtási rendeletét. A 85.000—1938. F. M. számú rendelet összes rendelkezései a törvény célkitűzéseinek megfelelően csemegeszőlő- és bortermésünk minőségének megjavítását és ennél a művelési ágnál jelentkező túltermelés megakadályozását célozzák. A jobb minőségre és a túltermelés megakadályozására való törekvést a szőlősgazdatársadalom minden rétege örömmel üdvözli, mert teljes tudatában van annak, hogy a rendeletben foglalt intézkedések, a borértékesítésnek a közelmúltban végrehajtott intézményes rendezésével karöltve, a magyar fajborok iránti kereslet megnövekedését és az ily borok árainak további megszilárdulását fogja eredményezni. A hegyközségek megalakításának kötelezővé tétele, törvényhatóságonként hegyközségi tanácsok szervezése és ezeknek az országos szőlő- és borgazdasági tanácsban való képviselete biztos alapot nyújt a magyar szőlősgazdák összességének közös érdekeik megvédése céljából való megszervezésére. A végrehajtási rendelet rendelkezései a szőlőtelepítést három évre teljesen eltiltják, azután pedig terület és fekvés szempontjából korlátozzák, az uj telepítésű szőlőket telepítési illeték, az 5 holdnál nagyobb sikfekvésü kötött talajú szőlőket pedig borértékesítési járulék fizetésére kötelezik, a közvetlenül termő amerikai szőlők záros határidőn belül, kártérítés mellett való kötelező kivágását, illetőleg átoltását rendelik. A rendelet előírja az egyes borvidékenként termelhető alanyfajtákat, valamint a telepíthető csemegeszőlőfajtákat is. A keményhéjú, nagy bogyóju, lazafürtü, könnyen szállítható és könnyen eltartható csemegeszőlőfajtákat keresi leginkább a külföld. Ily szőlőfajtákból a kiviteli lehetőségek úgyszólván korlátlanok. Elsősorban tehát ily fajták termelése kívánatos, úgy az egyesek magánérdekei, mint a közszempontból. A borszőlőfajták tanulmányozására a rendelet borvidékenként bizottságot küld ki; a borszőlőfajták borvidékenként való előírását e bizottság jelentésének megtörténte
