Eger - napilap, 1938/2

1938-11-01 / 173. szám

1938- november 1 EGER 3 után fogja a földmivelésügyi mi­niszter szabályozni. A rendelet a szőlővesszők és szőlő­oltványok üzletszerű termelését szol­gáló telepek létesítését, valamint a szölőoltványokkal való kereskedést engedélyezéshez köti. Megállapítja az eladónak a szőlővesszők és szőlő­oltványok faj tisztaságáért, faj azo­nosságáért és szokványszerűségéért a teljes szavatosságot. Ezek a ren­delkezések biztosítani fogják a tele­pítéseknek, felújításoknak és pótlá­soknak egészséges alanyfajtákkal és fajtiszta oltványokkal való végre­hajtását. A termelés helyes irányítása cél­jából a rendelet az országban lévő szőlőterületeknek termelésre való alkalmasságuk szempontjából való törzskönyvezését reudeli el. A törzs­könyvezés során a földmivelésügyi miniszter az ország összes szőlő- területeit égtáji, fekvés, a talaj mi­nősége és egyéb természeti ténye­zők szempontjából osztályozni fogja. Ezzel az osztályozással lehetőség nyílik egyrészt arra, hogy a szőlő- termelés elsősorban az arra leg­alkalmasabb területekre szorittassék, másrészt, hogy minden szőlőterüle­ten az összes adott tényezők figye­lembevételével a legalkalmasabb alanyfajták felhasználásával a leg­megfelelőbb szőlőfajták termeltes­senek. A szőlő és gyümölcsfa állati és növényi kártevői ellen a kötelező védekezés elrendelése a rendelet­nek egyik legfontosabb intézkedése. Ennek a rendelkezésnek, amely a szőlősgazdák régi és jogos kívánsá­gából fakad, az a célja, hogy meg­védje a károsodástól azokat a sző­lősgazdákat, akik költséget és fá­radságot nem kiméivé, védekeznek a kártevők ellen, védekezésre kény­szerítvén azokat a hanyag szőlős­gazdákat is, akik vétkes mulasz­tásuk által nemcsak saját, hanem gazdatársaik terméseit is pusztulás­nak teszik ki. A kötelező védekezés elrendelésén felül lehetőség nyílik a jövőben a veszélyeztetett terüle­tek hatósági zár alá való helyezé­sére is. A rendelet a szőlő-, must- és bor- fogyasztás emelése érdekében köz­pontilag irányított propaganda meg­indítását rendeli el, amely propa­ganda irányítását az összes érde­keltségek bevonásával megalakítan­dó propaganda bizottságra bízza. A 100 kát. holdat meghaladó szőlő- és gyümölcsgazdaságokat a rendelet főiskolai képesítésű, a 25 kát. holdat meghaladó ily gazdasá­gokat pedig középfokú képesítésű szőlőkezelők, illetőleg kertészek al­kalmazására kötelezi. A törvénynek a gyümölcsgazdál­kodást érintő rendelkezéseit a föld- mívelésügyi miniszter a közeljövő­ben kihirdetésre kerülő külön ren­deletben fogja szabályozni. Ez a rendelet a gyümölcsgazdálkodást lesz hivatva a mainál egészségesebb alapokra fektetni. Huszonnégy késszúrással megölte második feleségét egy egri piaci árus Egyik barátja lámpával világított a bestiális bűnténynél — A rendőrség őrizetbe vette a gyilkos Bari Józsefet Eger, október 31. Kegyetlen gyilkosság történt va­sárnap este Egerben a Szaicz Leó- utca 8. számú házban. A szegényes kis házban özv. Kranczl Istvánná- nál lakott Bari Józsefné szül. He­rényik Szidónia 26 éves fiatalasz- szony, aki hat hónapja különváltan él urától, Bari József 36 éves piaci és vásári árustól, akinek második felesége. A férj állandóan féltékeny­ségével kínozta az asszonyt, aki végre is kénytelen volt elköltözni, mert nem bírta a folytonos verést és szidást. Elment férjétől és a Szajcz Leó-utca 8. számú házban, özv. Kranczl Istvánnénál húzódott meg. A fiatalasszonyt itt sem hagyta békében a brutális férj. Pünkösd­kor már kifent késsel kereste fel és azt kiáltozta, hogy megöli fele­ségét. Vasárnap előre felkészült Bari Jó­zsef végzetes tettére. Négy fiatal földmíves barátjával találkozott, el­hívta őket inni és elmondotta, hogy meg fogja verni különélő feleségét. Később egyik barátjától elkérte a kését, mert — mint mondotta — „szükség lesz most erre“. Megkérte barátait, hogy kísérjék el az asz- szony lakásához és „legyenek em­berek“, ha valami baj történik. Bari ezután pattogva lépett be a | kapun. Egyik fiatalkorú barátja be- \ ment vele felesége lakására. A meg- | rémült asszony sikoltozni kezdett. Özv. Kranczl Istvánná kirohant a házból és segítségért akart kiáltani, de az udvaron lesben álló földmi- ves fiatalemberek, Bari barátai visz- szakergették. A szobában közben megkezdődött I a borzalmas dráma. Bari magasra emelt késsel rohant felesége felé. j Az asszony kétségbeesetten nyúj­totta maga elé karjait, de a férfi vad erővel döfte mellébe kését. Egyszer, kétszer, azután még szám­talanszor szúrt a jajgató asszony hátába, karjába, fejébe. Egyik szú- \ rás végre eltalálta Bariné szívét. A szerencsétlen asszony holtan esett I össze, de a megvadult gyilkos még ! akkor is tovább szurkálta. Fiatal­j í korú'barátja a bestiális gyilkosság végrehajtásánál a lámpát tartotta és így segédkezett a borzalmas tett­nél. Mindez olyan gyorsan játszódott le, hogy az előhívott rendőrség és a mentők már csak a borzalmasan összesszurkált halottat találták a helyszíuen. Barinét kivitték a hul­laházba. Huszonnégy szúrási seb borítja a halott testét. A rendőrség rövid idő alatt el­fogta a gyilkosság valamennyi tet­tesét, Bari Józseffel együtt. A ren­dőrségen dr. Radnay Zoltán rendőr- kapitány egész éjjel folytatta a ki­hallgatásokat. Az őrizetbe vett öt férfi és a tanúk kihallgatása reg­fél hatkor ért véget. A holttestet ma felboncolják. Az őrizetbe vett gyilkost és bűntársait még a mai napon átkíserík a klr. ügyészségre. ♦*♦***♦**♦*♦♦*♦**♦*♦♦*****• R kisiparosok 80 százaléka ezer pengőnél keoesebbet keres A Magyar Gazdaságkutató Inté­zet az Ipartestületek Országos Köz­pontja számára feldolgozta a hazai kézműipar múlt évi helyzetének egynéhány jellemző és megközelít­hető vonását, amelyek arról tanús­kodnak, hogy a magyar gazdasági életnek ez az egyik legválságosabb ága tavaly egy árnyalattal szintén javítani tudta helyzetét. A segédek száma ugyanis az 1929—1935. évek­ben 66.000 fővel, vagyis 34 száza­lékkal, a tanoncoké 30.000 fővel, tehát 37 százalékkal csökkent, ugyanakkor ellenben az ipartestüle­tekhez tartozó mesterek létszáma 19 ezer fővel emelkedett, ami a mesterek számát ezek alatt az évek alatt 143.200-ról 161.900-ra emelte fel. Ez 13 százalékos növe­kedésnek felel meg. Ez kényszer­önállósulási folyamat volt, ugyanis az állásukat vesztett segédek igye­keztek a válság óta önállósítani magukat és ilyen módon gondos­kodni megélhetésükről. Ennek az eltolódásnak az lett a következ­ménye, hogy amig 1929-ben 100 mester együtt még 134 segédet és 56 tanoncot foglalkoztatott, 1935- ben már csak 79 segédet és 32 tanoncot tudott foglalkoztatni, ami a mesterek kereseti viszonyainak megdöbbentő arányú romlására vall. A Központi Statisztikai Hivatal 1930-ban a magyar kis- és közép­ipar termelésének értékét három­HÍREK — A római zarándoklásra, amelyet a bíboros hercegprí­más vezet, november 5-ig le­het jelentkezni. Méltó és impo­záns lesz a magyar katolicizmushoz az a zarándoklás, amelyet Serédi Jusztinián bíbornok, Magyarország hercegprímása vezet november 21- én Rómába abból az alkalomból, hogy hálát mondjanak XI. Pius pá­pának azért az atyai jóságért, a- mellyel Szent István jubileumának és az Isteni gondviselés kegyelmé­ből a magyar feltámadás évében or­szágunknak biztosította a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Világ- kongresszus megrendezését. A za- rándoklásban a magyar katolicizmus minden társadalmi osztálya képvi­selve van s a jelentkezők között ott látjuk a magyar városok és fal­negyedmilliárd pengőben állapította meg. Azóta nincs termelési adatunk iparunknak erről a fontos ágáról. A Gazdaságkutató Intézet most tisz­tán csak a kisiparban dolgozók fej- száma alapján számolva, azt álla­pítja meg, hogy közmüíparunk ter­melési értéke 1933-ig rohamosan hanyatlott és akkor mindössze 570 millió pengőt tehetett, azóta ellen­ben újból emelkedni kezdett és ta­valy a dolgozók létszáma alapján ítélve, már meg is haladhatta a háromnegyedmilliárd pengőnyi érté­ket, amennyit a Statisztikai Hivatal 1930-ban megállapított. Az adóstatisztika alapján meg lehet kísérelni az önálló kisiparosok kereseti viszonyainak megbecslését is. Ezek az adatok 1936-ig állanak rendelkezésünkre és azt a szomorú helyzetet mutatják, hogy a kisipa­rosoknak körülbelül 80 százaléka évente ezer pengőnél kevesebbet keres és ez a kisiparos csoport át­lagban még évi 500 pengős kere­setet sem tud kimutatni. A kismes­terek közül körülbelül egy ötöd­résznek a helyzete valamivel jobb, de csak minden hatvannyolcadik kisiparos fizet legalább évi 5000 pengő kereset után adót, vagyis a kisiparosoknak alig 1‘5 százaléka él olyan szinten, amelyet polgári szem­mel nézve viszonylagos jómódnak nevezhetünk. vak képviseletét is. A küldöttségek­ben egyházi és világi férfiak, nők, apácák és a tanuló ifjúságot kép­viselő csoportok vesznek részt. A zarándoklásban való részvételre a jelentkezés végső határidejét az Ac­tio Catholica november 5-ig meg­hosszabbította. Ezen a határidőn túl a kivételes helyzetre tekintet­tel jelentkezést el nem fogad. — Halálozás. Mély részvéttel vettük a hírt, hogy edvi Illés Ödön ny. m. kir. ezredes, a kardokkal díszített III. oszt. katonai érdem­kereszt, a kardokkal díszített ka­tonai érdemérem, sebesülési érem, Károly-csapatkereszt, stb. tulaj do- donosa, október 29-én, rövid szen­vedés után, életének 67. évében meghalt. Az elhunytat november 1-én délután 3 órakor szentelik be a Fájdalmas Szűzről nevezett te­mető kápolnájában és a városi te­metőben levő családi sírboltban he

Next

/
Thumbnails
Contents