Eger - napilap, 1938/2

1938-10-23 / 168. szám

Eger, XLIX. év/. 168. szám. *B* 12 PILLÉK Vasárnap ♦ Trianon 19,1938. október 23, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD- SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTA TAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- SZÁMLA: 54.558. SZ. Közös lengyel-magyar batár Évszázadok viharai és küzdelmei közepette a magyar külpolitikának mindig határozott és biztos pontja volt a magyar lengyel barátság. A különböző külpolitikai helyzetek, uralkodók érdekei vagy sokszor a sors szeszélyei a történelemben sű­rűn idéznek elő elhidegülést vagy összeütközést két szomszédos ország között. A magyar—lengyel történe­lem soha sem ismert ilyen össze­tűzést. A két ország érdekei min­dig párhuzamosak voltak; népének jellemében, életfelfogásában, kultú­rájában igen sok rokon vonás van. Ezért tudta a legjobb baráti kap­csolatokat fenntartani, sőt közös uralkodók alatt is élni. Ezek a történelmi előzmények s a két nemzet barátságának utolsó két évtizede is, természetessé tették azt a követelést, ami a közös ma­gyar—lengyel határ megvalósítása érdekében, a két ország közvéle­ményében oly hatalmas erővel je­lentkezik. A magyar társadalom en­nek a követelésnek adott kifejezést valóban impozáns megnyilvánulás­sal, ritkán tapasztalt lelkesedéssel azon a nagygyűlésen, amelyet a magyarok és lengyelek közös sza­badsághősének, Bem apónak szobra előtt tartottak. Több mint kétszáz­ezer főnyi tömeg vonult fel, önként, szíve sugallatára hallgatva s lelkes lendülettel tett hitet a követelés mellett. Ezt a közös határt nemcsak a két nemzet közvéleménye, hanem valóban élő, működő történelmi, földrajzi, gazdasági és népi erők követelik. A lengyel és magyar­nemzetét csak olyan igazságtalan, kegyetlen és erkölcstelen békeszer­ződés szakíthatta el egymástól, mint a trianoni volt. S most, amikor Eu­rópa űjjárendezésének a tartós bé­ke jegyében kell megtörténni, nem maradhat el ennek a hibának jóvá­tétele sem. Ezt kívánja nemcsak a két nemzet érdeke, hanem Európáé is. Mert Európának nyugalmat és biztonságot a keletről előtörni aka­ró vörös veszedelemmel szemben csak ennek a két országnak egy­máshoz kapcsolódó szilárd bástyája jelenthet. De ezt a megoldást kívánja Ru- szinszkó érdeke is. Az a terület, a- melyen a rutén nép lakik, földrajzi­lag a legszorosabban kapcsolódik j Magyarországhoz. Erre lejtenek he- , gyei, erre vezetnek természetes ; közlekedési vonalai. Ide kötik a ; gazdasági szempontok is s a rutén I nép életlehetősége azóta romlott le rendkívüli mértékben, amióta Ma­gyarországtól elszakították. Ami pe­dig a politikai szempontokat illeti: húsz esztendő szörnyű elnyomatása után nincs kétség aziránt, hogy a rutén nemzet hogyan fog sorsáról rendelkezni, — ha az önrendelke­zésre komoly lehetőséget kap. Ma­gyarország nem hódítani akar, nem j hatalmi politikát folytat, de ezer- | éves együttélés után természetszerü- I *♦* **♦♦♦♦*#*♦ •*•«**«"•***.*•*' leg követelni kell, hogy adjanak lehetőséget a rutén népnek sorsáról való döntésre. Lengyelország ezt a kívánságot teljes erejével támogatja s évszá­zadok nagy emlékei és ragyogó tör­ténelmi ténye után a magyar—len­gyel barátság legszebb virágai nyíl­tak ki ezekben a sorsdöntő napok­ban. És éppen ez bizonyította leg­jobban a testvéri érzések szilárdsá­gát. A magyarság elszánt akarattal tart ki követelése mellett, amely meg fogja teremteni az új határo­kat s lehetőséget ad a baráti orszá­gok szorosabb együttműködésére. >♦♦♦*♦♦*••**♦***♦*■#♦**♦—♦« Az új cseh javaslat még mindig nem érkezett meg a magyar kormányhoz Cseh repülők ruszin falvakat bombáztak Az olasz sajtó szerint a magyar kormány négy nagy város jelképes megszállását követeli í Az újságok már napok óta fog­lalkoznak a készülő cseh javaslat­tal. A javaslat még non érkezett meg a magyar kormányhoz, de a kiszivárgott hirek szerint az abban foglaltak nem elégítik ki a magyar követeléseket. A cseh kormánynak ez már a harmadik javaslata lesz. Mint ismeretes az elsőt még a ko- I máromi tárgyalások előtt tette meg a cseh kormány és abban a terü- j letátengedésről még szó sem volt, csupán a kisebbségi statum ren- I delkezéseinek végrehajtását Ígérte, i A második javaslat a komáromi tárgyalások anyagát képezte, de az abban foglaltak megközelítően sem elégítették ki a magyar követelé­seket és így a tárgyalások megsza­kadtak. Ez idő óta hosszú diplo­máciai tárgyalások folytak és a három nagy baráti állam, Olaszor­szág, Németország és Lengyelország igyekeztek a cseheket jobb belá­tásra bírni a magyar követelések teljesítése irányában. Erre tekintettel a cseh kormány újabb javaslatát, amelynek anyaga hivatalosan még nem ismeretes ugyan, de politikai körök vélemé­nye szerint ez sem kielégítő. A ma­gyar kormány ragaszkodik jogaihoz és ebből nem enged semmi körül­mények között. A csehek repülőtámadást intéztek a ruszin felkelők ellen Ruszinszkóban a felkelés tovább , terjed s ma már az egész ruszin | földre kiterjed. A cseh rádió ugyan ! I már több ízben bejelentette, hogy a felkelést leverték, ennek azonban ellent mond a menekülők elbeszé­lése és az ágyúszó, ami egész nap hallható a magyar határ mentén. Sidor képviselő varsói nyilatkozatá­ban elismeri, hogy Ruszinszkóban azok vannak többségben, akik Ma­gyarországhoz akarnak csatlakozni. Az Erdős Kárpátokban a felkelők elleni kilátástalan küzdelem telje­sen demoralizálta a cseh hadsereget. A tisztek nem mernek állandóan a csapatoknál tartózkodni. A felkelők fölrobbantották az Ung hídját és több helyen visszaszorították a cseh katonaságot. A cseh katonai parancsnokságot a sok sikertelenség arra kényszerítette, hogy repülő tá­madásokat intézzen a felkelők ellen. A lengyel lapok ungvári jelentése szerint a cseh-román határ közelé­ben szintén fellángolt a felkelés, a- mely szabotázs-cselekményekben nyilvánul meg. A Tiszaborkut—Bély vasútvona­lon s más helyeken is folyik a sza­botázs-tevékenység. Szerdán isme­retlen tettesek levegőbe röpítették az Ung folyó hídját. Egyidejűleg a Révhely—Sóslak közötti vasútvo­nalon hét helyen megrongálták a vaspályát. Sóslak környékén egy csendőrt i és két cseh katonát megöltek. Kis- patak községben csütörtökön cseh : repülőgépek ötkilogrammos bombá- j kát dobtak le a környékre, Bom- bázták a repülőgépek Ószemere és ! Kapuszög községeket is, ahol szer­dán felkelőcsapatok harcoltak. Munkács külvárosaiból ágyúdör­gést hallani. Az ungvári helyzet a legnagyobb mértékben kritikus. A ruszin katonák cseh tisztjeikkel szemben fenyegető magatartást ta­núsítanak. A magyar, szlovák és ruszin nemzetiségű katonák meg­tagadják az engedelmességet és nem teljesítik a cseh tisztek parancsait. Ungváron több római és görög katolikus papot letartóztattak. A menekülök elbeszélései szerint a munkácsi várban letartóztatott fog­lyokat a szovjet GPU módszereivel kényszerítik vallomásra. Az olasz sajtó szerint a magyar kormány négy nagy város jelképes megszállását követeli A pénteki olasz sajtó beszámol a magyarság impozáns szimpátia­tüntetéséről, amelyet a nagy lengyel nemzet mellett rendezett. Érdekes jelentést közöl a Corriere della Sera a prágai kormány ajánlatáról a tárgyalások újrafelvételét illetően. A milánói újság jól imformált ma­gyar körökre hivatkozva a követ­kező értesüléseit közli: A magyar kormány kizárólag magyar földön lenne hajlandó újra tárgyalni a szlovák megbízottakkal, még pedig — írja az olasz lap — Győrben, Esztergomban, vagy leg­inkább Budapesten. Magyarország — szintén a Corriere della Sera szerint — négy nagyváros jelképes megszállását is követeli. Beregszász városát átadásra készítik elő a csehek? Beregszászon az a hír terjedt el, hogy a magyarok a legrövidebb időn belül megjelennek a városban. A csehek minden gabonát elszállí­tottak. A kórházakból a betegeket az udvarra rakták és minden be­rendezést elvittek. Tiszabecsnél ma kilenc magyar nemzetiségű cseh katona jött át a magyar határon teljes felszereléssel. Elmondották, hogy hozzátartozóik a mögöttes országrészben éheznek. Családi segélyt a csehek csak ígér­tek a bevonultak családtagjainak, de nem fizetnek ki semmit.

Next

/
Thumbnails
Contents