Eger - napilap, 1938/2

1938-10-23 / 168. szám

2 1938. október 23 EGER Polffáraester Úr! A Dobó-utca 20. szám alatt egy rettenetes odúban hét magyar lakik: Telekes Lajos napszámos családja. Most, hogy a tél rájuk zárja az aj­tót, az öt ártatlan kis magyar — legkisebb 5 hónapos, legnagyobb 12 éves — belepusztulnak a szennybe, bűzbe, tbc.-be. Nyirkos pince lakója lett Telekes Lajos öt gyermekével, mert sokgyermekü családnak pén­zért sincs kiadó lakás Egerben. Laktak a Diófakút-utcán, majd az Agyagos-út elején, de közben sza­porodott a gyermek, szorultak ki­felé az Agyagos-út végére, s most, hogy ez a legkisebb síró kis jószág is megérkezett, felmondtak ott is. A Dobó-utca 20. alatt a végső irga­lom nyitott nekik ajtót havi tíz pen­gőért. Itt is jelezték már nekik, hogy csak átmenetileg kapható az odú, s Telekes Lajos tavasszal to­vább megy a kálvária útján, mert merészelt vállalni öt gyermeket er­kölcsösen, hitvesi szerelemből. Az édesanyjuk járt Önnél, polgár- mester úr. Akkor nem volt abban a lelkiállapotban, hogy megköszönje emberséges, résztvevő szavait. Most teszi általam. Megértette azt is, hogy erre nincs törvény, de nem nyugszik bele s rimánkodik, hogy szabadítsuk ki onnét, mert ragasz­kodik a gyermekeihez, s irtózva tudja, hogy ezen a rettenetes he­lyen elveszti őket. Polgármester Úr! Fertálymester urak, papok, tanítók, cserkészek! Szabadítsuk ki őket! Jártam ott. Kettős tagozatú odúban két rongy­ból vetett ágy, egy asztal, de tőle annyi hely sincs a lakásban, hogy a család egymás mellé álljon. Az öt gyermek egész nap az ágyon ül, egyetlen ablak mellett. Édes kis gyerekek, kacagnak, játszanak, a másfél hónap még nem törte le őket, de a lakás nedves, a fdl rettenete­sen leheli a halál penészes csókját, s már halavány tőle a legkisebbek arca. S az anyjuk az ablaktalan falnak támasztott egyetlen széken, könnyes szemét tenyerébe hajtva a félhomályban vénül, roskad s ret­teg uráért is. Katona, ott fekszik a határon, fegyverrel a kézbe a, hogy segítsen tágítani a hazán, vagy meghaljon érte. Polgármester Úr! Fertálymester urak, papok, tanítók, cserkészek! Segítsenek, jószivű házi urat keres­ni, aki otthont ad, nem ingyen, de pénzért. Az a magyar édesapa őrt áll a hazáért a külső ellenséggel szemben, s mi idehaza irtsuk ki a testvértelenséget, teremtsünk test­véri közszellemet. Nem egyetlen eset: Egerben is, máshol is, a Diófa­kút utcán is, a Deák Ferenc utcán is: a sokgyermekes családnak fel­mondanak, elutasítják őket, s ezek­nek a be nem fogadott kis magya­roknak az elrettentő példáján ezrek nem születnek meg, vagy halnak hősi halált magzat korukban, mi­előtt honfoglalásra indultak volna. A jövőt a népiség hordozza, szám­ban és értékben. S míg körülöttünk feltörekvő fajok, szlávok és romá­nok duzzadnak, szaporodnak, szüle­tési arányszámunk katasztrofálisan zuhan a 21 promill alá, s a 18-nál megszűnünk élni. Polgármester Úr! Fertálymester urak, papok, tanítók, cserkészek, harmadrendi buzgó testvérek! Te­remtsünk közszellemet, újat, egész­ségeset, frisset, s ha más nem ma­rad, tegyük pellengérre, bélyegez­zük meg azoknak a nevét, akik ennyire ridegek tudnak lenni, így elárulják a hazát idehaza, inkább szeretik a halálos néma csöndet, mint a kis magyar gyermekek ka­cagását, amint áthallatszik a falon, s ígéri a szebb magyar jövőt. Polgármester Úr! Fertálymester urak, papok, tanítók, cserkészek! Még egy utolsó szót: Telekes La- josék falán ott lóg egy kopott fe­szület is. Féloldalt, erőtlenül. Úgy látom, a szeg nem sokáig tartja a vizes falban. Azt is tudom, hogy karácsonyfa nem lesz. Ebbe az odú­ba be nem fér. Most már csak az a rettenetes pillanat következik, a- mikor a rozsdaette szög legörbül, a kopott feszület lehull a falról. S engem most az a szorongó találga­tás gyötör, hogy vájjon lesz-e ama hét és többi hetvenhét magyar kö­zött valaki, aki lehajol érte, össze­ragasztja s megcsókolva felszegezi újra ? ! ? ! Mentsük meg őket! Dr. Kiss István. Tungsram és krgpton égők nagy raktára Gergely, Széchenyi u 9. Telefon 42*4. Fenti égők Illés Bélánál, Eger. Te’efon 30. Tungsram és kripton égők nagy raktára Lusztig Sándor cég, Eger Telefon 30. Az amerikai magyar irodalmat Ismerteti vasárnap a Gárdonyi-Társaságban Kemény György amerikai magyar iré A Társaság évadnyitó gyűlésének részletes műsora Eger, október 22. j kái több kötetre rúgnak. Köztük A Gárdonyi Társaság, mint azt | van „Köröm Jóska kalandjai Ame- már jeleztük, október 23-án, vasár­nap délután 6 órakor tartja évad­nyitó felolvasó gyűlését a ciszterci gimnázium tornatermében. A gyűlés műsorának kétségkívül legnagyobb érdekessége Kemény György amerikai magyar író elő­adása lesz, aki a magyar irodalom amerikai megjelenését ismerteti hosszú évtizedek személyes tapasz­talata és munkássága alapján. Ke­mény György most jött haza a ju­bileumi év alkalmából és sorra lá­togatja a magyar kultúrvárosokat, hogy a kétfelé szakadt magyarság között a szellemi vonalon is ápolja a közös hagyományok, a közös lel­kiség kapcsolatát. Kemény György az amerikai ma­gyar nyelvű és szellemű irodalom­nak ma élő legnagyobb és legelis­mertebb művelője, mintegy ezer cikket, tanulmányt írt, több ön­álló nagy munkája jelent meg ma­gyar és angol nyelven. Negyvenkét éve képviseli és szolgálja Ameriká­ban hűségesen a keresztény magyar szellemiséget, az irodalmat verses és prózai formájában. Itthon tagja a Petőfi és Gyóni Irodalmi Társa­ságnak, tiszteleti tagja az Orszá­gos Gárdonyi Géza Irodalmi Társa­ságnak. Az első magyar verses könyvet Amerikában ő adta ki 1908-ban „Száz vers“ Magyar énekek az ide­genben címen. 1922-ben jelent meg Vas András eposza a kivándorlás­ról. Előkelő költői szellemisége, esztétikai szépsége, nyelvi előkelő­sége irodalmi értékűvé .teszik. Hi­vatalosan a közoktatásügyi minisz­térium könyvbíráló bizottsága nyi­latkozott róla s jelességéért az in­tézetek könyvtárának megvételére ajánlotta. rikában“ c. víg eposz, egy kötet vertes mese, egy kötet verses afo­rizma és négy kötet új vers. „Ba­laton király“ címen egy nagy opera verses librettója, „Ki az ember, mi az ember“ kétezer soros bölcselmi költeménye. Érdekes a Táncos Klári c. amerikai magyar tárgyú népszín­műve, amelyhez Serly Lajos írta a zenét. Ugyanaz a Serly, aki a budapesti Népszínház karnagya volt s nagy magyar népszínművek mu­zsikáját is szerzetté. A napokban jelenik meg Buda­pesten Forbáthné zenéjével hat ma­gyar népdala. „Magyar nóták Ame­rikában“ című gyűjteményes művé­hez tanulmányt írt, amelyben ösz- szegyüjtötte az Amerikába vándo­rolt magyarságnak ott szerzettnép­dalait. Ez a gyűjtemény és a tanul­mány az általa szerkesztett „Dongó“ jubileumi számában jelent meg 1913- ban. A tanulmányt és a dalokat Helen Ware hegedümu vésznő angol nyelvre fordította le és a The Musicel Quarterly című zenei fo­lyóiratban jelenttette meg Ameriká­ban. A Gárdonyi Társaság felolvasó gyűlésének részletes műsora egyéb­ként a következő: elnöki meg­nyitó. Gárdonyi József dr. r. tag: Gárdonyi és a kritikus Gyulai. Murányi József dr. székfoglalója : Gárdonyi Géza emlékezete. Gár­donyi verseket ad elő Búzásné Pá- pay Klára r. tag. Kemény György: Az amerikai magyar irodalom. Ősz- szefoglaló titkári jelentést tesz Ágoston Julián dr., a Társaság fő­titkára. Elnöki zárószó. A gyűlés előtt délután 5 órakor a Társaság közgyűlést tart a cisz­terci gimnázium tanári tanácskozó termében. Tungsram és kripton égők nagy raktára Gergely, 9SzSoTÄ Kéziratban nyomtatásra kész mun­mm ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ lobb és drágább mustot szüretelnek i az egri hegyeken Emelkedik az óbor ára is Eger, október 22. Az egri szőlőhegyeken végefelé közeledik a szüret. A kisebb szőlős­gazdák már valamennyien leszüre­teltek. Eddig több, mint hatszáz termelő jelentette be a szüret ered­ményét a városi fogyasztási adóhi­vatalnál, de ezekből az eredmények­ből még nem alakul ki az idei bor­termés általános képe. A szürettel elkészült hatszáz termelő ugyanis többnyire kisgazda és még nincse­nek bejelentve a nagyobb szőlőgaz­daságok eredményei. Átlagtermést nem lehet kiszámítanunk mindaddig, amig a nagyobb szőlőgazdaságok mustmennyiségeit nem ismerjük. Eddig beszerzett adataink sze­rint az egri szőlők holdankénti hozama óriási különbségeket mu­tat, körülbelül 10 és 25 hektoliter között váltakozik. Ugyanilyen kü­lönbségek mutatkoznak a must mi­nősége között is. Általában különbséget kell ten­nünk a korán szüretelt és a leg­utóbbi mustok között. Az egyhó- nappal ezelőtt végzett szüretek sok esetben 15—18 cukorfokos gyenge mustot adtak. A mostani szüreteken már 18—22 és 26 cukorfokot is ér­nek el.

Next

/
Thumbnails
Contents