Eger - napilap, 1938/2

1938-10-22 / 167. szám

167. szám, ÄRA 8 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 19, 1938. október 22. Eger, XLIX. évf. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176,- POSTATAKARÉK­PÉNZTÁR! CSEKK­SZÁMLA: 54.558. SZ. A cseh kormány elkészítette ú| ajánlatát, amely lényegesen jobb az előzőknél, de még mindig nem kielégítő magyar szempontból Eger, október 21. A Budapesti Értesítő jelenti: Ér­tesülésünk szerint a cseh kormány elkészítette újabb javaslatát és ma­gyar részről várják, hogy a prágai kormány hivatalosan közölje azt. Tudomásunk szerint ez a javas­lat lényegesen jobb az ismeretes előző ajánlattal szemben, azonban még ez sem kielégítő. A magyar közvélemény reméli azonban, hogy a tengely hatalmainak már eddig is sikeres közbelépése olyan ered­ményt fog elérni, amely a kérdés békés megoldását lehetővé teszi. Az új cseh javaslat a három ba­ráti állam, Olaszország, Németor­szág és Lengyelország nyomására jött létre. Ez a javaslat azonban még mindig nem elégíti ki a jogos magyar követeléseket és így a há­rom nagyhatalom rövidesen meg fogja értetni Prágával, hogy elfo­gadható javaslatokat tegyen. Ma­gyarország minden eshetőségre fel- készülten várja Prága ajánlatát. Prágából jelentik: A szlovák mi­niszter és Bacsinszky ruszin minisz­ter visszaérkezett Münchenből. Ba­csinszky Prágában maradt, a két szlovák miniszter repülőgépen Po­zsonyba ment. Előzőleg a csehszlo­vák kormány csütörtökön este mi­nisztertanácsot tartott a szlovák miniszterek jelenlétében, jelen volt Bacsinszky ruszin miniszter is. A minisztertanácson a müncheni meg­beszélések eredményét vitatták meg. Illetékes körökben kijelentették, hogy a kormány kebelében remélik a Magyarországgal való tárgyalások igen közeli újra felvételét. Azt re­mélik, hogy a lengyel-cseh viszony kérdését is kedvezően oldják meg. A csehek legutóbbi német határ­sértése miatt a cseh külügyminisz­ter sajnálkozását fejezte ki a prá­gai német követ előtt és a határ­incidenséit felelősek megbüntetését ígérte. A német hatóságok, hogy a jövőben elejét vegyék hasonló ese­tek megismétlődésének, a határ­menti községeket katonai és SS csapatokkal megerősítették. Beck határkiigazítási ajánlatot tett Károly királynak ruténföldön Római politikai körök figyelmét teljes mértékben az a történelmi jelentőségű megbeszélés köti le, amelyet II. Károly román király folytatott szerda délután Galacban Beck ezredes lengyel külügyminisz­terrel. A Popolo di Roma galaci jelen­tése szerint II. Károly román ki­rály és Beck ezredes a négy óráig | tartó megbeszélés után teljesen meg­egyezett egymással. A megegyezés — írja a Popolo d’ Italia — abban áll, hogy a jasinai vasútvonalat, valamint e vasútvonal­tól keletre eső részt Románia kap­ja meg, a jasinai vasútvonaltól nyu­gatra eső rész pedig Magyarország birtokába száll vissza. Ezen jasinai vonaltól délkeletre eső részen ugyanis 17 ezer román él és igy nemcsak a román kormány stratégiai köve­telései nyernek kielégítést a jasinai vonal átadásával, hanem az az et­nikai szellem is, amelynek győzel­méért a müncheni konferencia is síkraszállt. Ennek a területsávnak az át­csatolása lehetővé tenné, hogy a szatmár—máramarosi vasútvonal, a- mely jelenleg csehszlovák területen halad keresztül, teljes egészében román területre kerüljön. A Messagero galaci jelentései tel­jesen azonosak a Popolo di Roma jelentéseivel, így tehát biztosra ve­hető, hogy ilyen tárgyú megegyezés valóban létrejött Lengyelország és Románia között. Római felelős körökben nem erő­sítették meg azt a hirt, amely sze­rint Románia jegyzéket intézne Prágához, hogy követelje a Rutén­föld Magyarországhoz való vissza­csatolását. — Idő, A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Mérsék­lődő északnyugati, északi szél, ke­vés felhő, a délutáni órákban lehet még futó eső, sok helyen éjjeli fagy, a nappali hőmérséklet kissé emel­kedik. A iölűmivelésügyi miniszter az egri Járás területén elrendelte a kötelező munkasegltséget A vármegyei gazdasági felügyelőség javaslata alapján az alispán a gyöngyösi és hatvani járásokra is kéri a segítség kimondását Vasárnap jelent meg az a kor­mányrendelet, amely a kötelező munkasegítségről intézkedik. A ren­deletet, amelyet mi is ismertettünk, az tette szükségessé, hogy a gaz­dasági munkaerők és munkaeszkö­zök katonai szolgálatra történt be­hívása folytán a gazdasági mun- ; kálatokat a késlekedés veszélye fe- I nyegeti. A rendelet tehát úgy in­tézkedik, hogy azok a gazdák, a- kik a maguk területén a szükséges munkálatokat elvégezték, kötelesek díjazás ellenében segítséget nyúj­tani azoknak a gardáknak, akik munkájukkal az említett ok miatt nem készültek el. A rendelet alapján Heves vár­megye alispánja a hét elején távi­rati előterjesztést tett a földmű­velésügyi miniszterhez, hogy a kö­telező munkaszolgálatot rendelje el az egri járásban. A miniszter azon­nal intézkedett és a kötelező mun­kaszolgálatot el is rendelte. A gazdasági felügyelőség tegnap jelentette a vármegye alispánjának, hogy a gyöngyösi és hatvani járás­ban is szüksége mutatkozik a kö­telező munkaszolgálat bevezetésé­nek s Okolicsányi Imre alispán azonnal előterjesztést tett a to­vábbi két járásra vonatkozólag is. A miniszter döntését most várják a vármegyén s a döntés nem két­séges, a miniszter a vármegye má­sik két járásában is el fogja ren­delni a kötelező munkaszolgálatot. | Nagy érdeklődés előzi meg a Gárdonyi Társaság vasárnapi felolvasó gyűlését Eger, október 21 I A Gárdonyi-Társaság vasárnap, november 23-án kezdi meg az új évadban munkásságát. A megnyitó gyűlés iránt az egész városban nagy érdeklődés nyilvánul meg. A felolvasó gyűlés vasárnap délután 6 órakor kezdődik a Ciszterci Rend Szent Bernát gimnáziumának torna­termében. A felolvasó gyűlést megelőzően a Társaság közgyűlést tart a cisz­terci gimnázium tanári tanácskozó termében. A vár ni egye kisgy ülése jóváhagyta | a városi szükségmunkások fizetésrendezését A nőtlen ínségmunkások 80, a nősek 120 pengőt kapnak havonta A városi hatóságot hosszabb idő ; óta foglalkoztatta a városházán al­kalmazott szellemi ínségmunkások anyagi helyzete. A szükségmunká­sok közül már sokan öt-hat év óta | dolgoznak a városházán, mert az i „átmeneti idő“, amelyről azt hitték, ! rövidlejáratú lesz, hosszúra nyúlt s a válságos magyar esztendők nem í engedték meg számukra a jobb elhelyezkedést. A város által ere­detileg megszavazott 50—60 pengő nem mutatkozott életfenntartó biz­tosítéknak ilyen hosszú időn keresz­tül s különösen azok a szükség­munkások láttak igen nehéz napo­kat, akik családjukat próbálták fenntartani a szükségmunka szükség­díjazásából. A szükségmunkások augusztus­ban kérelmet intéztek a képviselő- testülethez, hogy fizetésüket emelje fel, annál inkább, mivel az inség- költségvetés és az államsegély erre fedezetet nyújt. A képviselőtestület rövid vita után úgy határozott, hogy augusz­tus elsejétől visszamenőleg a nőtlen szükségmunkások havi díjazását 80, a nős alkalmazottakét 120 pengőre emeli fel. A városi határozatot Heves vár­megye kisgyűlése legutóbb tartott gyűlésében jóváhagyta.

Next

/
Thumbnails
Contents